autogenezis jelentése

  • biológia önnemzés
  • biológia az élőlények kialakulásának valami belső, nem anyagi okot tulajdonító elmélet
  • tudományos latin autogenesis ‘ua.’, lásd még: auto-, genezis

További hasznos idegen szavak

gliadin

  • kémia növényi tartalék fehérje, a sikér alkotórésze
  • német, francia gliadine ‘ua.’: görög glia, gliadosz ‘enyv’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
A autogenezis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

bacilózis

  • orvosi bacilusok okozta fertőzés
  • tudományos latin bacillosis ‘ua.’: lásd még: bacilus | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

rüfke

  • ribanc
  • jiddis Rivke ‘fiatal zsidó nő’, tkp. Rebeka ← héber Rivka ‘ua.’

íbisz

  • állattan hosszú és lefelé ívelt csőrű, főleg Afrikában élő gázlómadár-család, egyik faját az ókori Egyiptomban szentként tisztelték
  • latin ibisgörög ibiszegyiptomi hab ‘ua.’

fluiditás

  • fizika folyékonyság
  • latin fluiditas ‘ua.’, lásd még: fluid

rádiumemanáció

humanitás

  • emberség, emberségesség, az emberi méltóság tisztelete
  • + humanisztikus műveltség
  • latin humanitas ‘emberiesség, nyájasság, magasabb műveltség, kifinomultság’, lásd még: humánus

doktorál

  • oktatás megszerzi az egyetemi doktori címet
  • német doktorieren ‘ua.’, lásd még: doktor

konstans

  • fizika, matematika főnév állandó, változatlan mennyiség
  • melléknév állandó, nem változó
  • latin constans, constantis ‘ua.’ ← constare ‘fennáll, megmarad’: con- ‘össze, meg-’ | stare ‘áll’
  • lásd még: konstatál

apotelezma

  • a csillagképek feltételezett befolyása a földi eseményekre az asztrológia szerint
  • görög apoteleszma ‘befolyás, eredmény’ ← apoteleó ‘befejez’: apo- ‘el, meg’ | teleó ‘véghezvisz’

intermittál

  • meg-megszakad, vissza-visszatér
  • latin intermittere ‘közbevet, meg-megszakít’: inter ‘között, közé’ | mittere ‘küld, vet’