abrázió jelentése

  • geológia letarolás, a földfelszín kopása hullámverés, ill. víz és szél hordta szilárd részek által
  • orvosi méhkaparás
  • orvosi kaparás, horzsolás
  • tudományos latin abrasio ‘kitörlés’ ← abradere, abrasum ‘kitöröl, kivakar’: ab- ‘el, le’ | radere ‘dörzsöl, kivakar, borotvál’
  • lásd még: radír, korrázió

További hasznos idegen szavak

anhidrózis

  • orvosi bőrszárazság, a verítékképződés hiánya
  • tudományos latin anhydrosis ‘ua.’, tkp. ‘víztelenség’: görög a(n)- ‘nem’ | hüdór, hüdrosz ‘víz’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

anizometrópia

  • orvosi a két szem fénytörésének eltérése, amely az észlelt képek eltérő méretét okozza
  • tudományos latin anisometropia ‘ua.’: lásd még: anizo- | görög metron ‘mérték, méret’ | ópsz ‘szem’
A abrázió és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

hiszterektómia

  • orvosi a méhnek vagy egy részének műtéti eltávolítása
  • tudományos latin hysterectomia ‘ua.’: görög hüszteré ‘anyaméh’, lásd még: hisztéria | ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’

mercurialismus

kiejtése: merkurializmus
  • orvosi higanymérgezés
  • tudományos latin, ‘ua.’: mercurialis ‘higannyal kapcsolatos’, lásd még: mercurium | lásd még: -izmus

invesztitúra

  • vallás püspök vagy más egyházi méltóság beiktatása
  • latin investitura ‘ua.’, tkp. ‘beöltöztetés’ ← késő latin investire ‘felöltöztet’: in- ‘bele’ | vestis ‘ruha’

nosztalgia

  • honvágy
  • vágyódás régebbi idők, elmúlt dolgok után
  • elvágyás, sóvárgás, epekedés
  • francia nostalgie ‘ua.’: görög nosztosz ‘visszatérés, hazatérés’ | algeó ‘fájdalmat érez’

antihigiénikus

  • orvosi az egészségügyi tisztaságot nélkülöző, egészségtelen
  • lásd még: anti-, higiénikus

dressoire

kiejtése: dreszoár
  • bútor díszesen faragott, polcos hátlapú gótikus tálaló az arany, ezüst edények bemutatására lakomák alkalmával
  • bútor kétrészes, zárt szekrény (a 16. századtól)
  • francia, ‘ua.’ ← dresser ‘felállít, felszerel’, lásd még: dressz

ambíció

  • becsvágy, törekvés, nagyratörés
  • buzgalom, buzgóság, igyekezet
  • törtetés, nagyravágyás, érvényesülési vágy
  • latin ambitio ‘körüljárás, kegyvadászat, hízelgés, törtetés’ (lásd még: ambitus)ambire, ambitum ‘körüljár’ (ti. a hivatalra pályázó a megnyerni kívánt választókat): ambi- ‘körül’ ← görög amphi- ‘ua.’ | ire ‘jár’

ablaktáció

  • orvosi szopós csecsemő vagy állat elválasztása
  • orvosi a tejkiválasztás megszűnése az emlőben
  • tudományos latin ablactatio ‘ua.’: ab- ‘el’ | lactatio ‘szoptatás, tejkiválasztás’ ← lac, lactis ‘tej’

diplomácia

  • politika a külügyek, államközi kapcsolatok intézése
  • politika az erre hivatott állami apparátus
  • politika külügyi szolgálat
  • átvitt értelemben tárgyalási készség, ügyesség az emberi kapcsolatokban
  • átvitt értelemben óvatosság, ravaszság
  • német Diplomatiefrancia diplomacie ‘ua.’, tkp. ‘(a nemzetközi kapcsolatokat érintő) oklevelekkel kapcsolatos ténykedés’, lásd még: diplomatika

eugenol

  • kémia a szegfűszeg illóolajának fő alkotórésze, olajos sárga folyadék, illatszerek és aromák alapanyaga
  • angol eugenol ‘ua.’: Eugenia ‘a szegfűszeget is magában foglaló mirtusznemzetség neve (Szavojai Eugén herceg tiszteletére) | -ollatin oleum ‘olaj’

nemato-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) fonallal kapcsolatos
  • görög néma, nématosz ‘fonal’

horribile dictu

kiejtése: … diktu
  • még kimondani is szörnyű (ironikus értelemben)
  • latin, ‘ua.’: lásd még: horribilis | dicere, dictum ‘mond’

adminisztrál

  • hivatali ügyeket intéz, igazgat, szervez
  • (le)bonyolít, kimutatást vezet
  • latin administrare, administratum ‘szolgál, intéz, vezet’: ad- ‘hozzá’ | ministrare ‘felszolgál, szolgáltat, végrehajt’ ← minister ‘szolga, segítő’, tkp. minus-terminus ‘kisebb’
  • lásd még: ministrál, miniszter

arquebuse

kiejtése: arköbüz
  • katonai középkori kanócos, szakállas puska, amelynek csövét állványra támasztották, vagy horoggal ráakasztották
  • francia, ‘ua.’ ← olasz archibuso ‘ua.’ ← alnémet hakebusse ‘horgos puska’: hake ‘horog’ | busse ‘puska, szelence’ (ném Büchse ‘ua.’)