vad I. szinonimái

melléknév
  • primitív, civilizálatlan, műveletlen, barbár
  • veszedelmes, nekivadult, indulatos, bősz, féktelen, fékevesztett, haragos, ádáz, erőszakos, durva, nyers, goromba, szilaj, állati, veszekedett, embertelen, kegyetlen, vandál, vérengző, vérszomjas, brutális, állatias, zabolátlan, fékezhetetlen, eszeveszett, bedák (tájnyelvi)
  • zord, zordon (régies), félelmetes, ijesztő
  • kietlen, parlagi (régies), lakatlan, elhagyatott
  • szélsőséges, szertelen
  • domesztikálatlan, nem háziasított

vad II. szinonimái

főnév
  • vadállat, bestia, dúvad, ragadozó, fenevad
  • zsákmány
  • vadhús
  • vadpecsenye

vád szinonimái

főnév
  • panasz, panasztétel
  • vádpont, vádirat
  • gyanú, imputáció (régies)
  • gyanúsítás
  • vádhatóság, ügyész

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

posztumusz

melléknév
  • (szaknyelvi): utószülött
  • (szellemi alkotás): hátrahagyott

megszabadul

ige
  • mentesül
  • megtisztul, letesz (valamit), hátat fordít (valaminek)
  • kiszabadul, kimenekül, megmenekül
  • (tájnyelvi): megszül, világra hozza gyermekét
  • megszabadítja magát (valakitől, valamitől)
  • leráz (bizalmas), túlad (valamin), kiselejtez, kiszuperál (bizalmas), kimustrál, sutba dob, lepasszol (szleng), ejt (szleng), dob (szleng)
  • elveszt, elveszít, elkölt Sz: lerázza magáról, mint az eb a vizet(valakihez)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vad szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

úrvacsora

főnév
  • kommúnió (idegen), hálaadás (régies)

természetellenes

melléknév
  • rendellenes, mesterkélt, erőltetett, kényszeredett, kimódolt, mesterséges, csinált, színpadias, modoros
  • beteges, visszás, perverz, erkölcstelen, abnormális, fajtalan (régies), morbid, affektált, aberrált (idegen)

telekiabál

ige
  • telelármáz, telekürtöl, elhíresztel

szójáték

főnév
  • szóvicc, szóélc (régies), szócsavarás, calembour (idegen)

ügyvitel

főnév
  • ügyintézés, üzletvitel, adminisztráció

verejtékezik, veríté

ige
  • izzad, folyik róla a víz, kiválaszt, gyöngyözik
  • fárad, küzd, küszködik, kínlódik, gürcöl, robotol (bizalmas)

szabotál

ige
  • megakadályoz, elbuktat, gáncsol, elgáncsol

stoplámpa

főnév
  • féklámpa, hátsó lámpa

ő

névmás
  • az, amaz

szárnyas II.

főnév
  • madár
  • baromfi, apróság (tájnyelvi), aprójószág (tájnyelvi), aprómarha (régies)

vesztés

főnév
  • vereség, legyőzetés, alulmaradás, bukás
  • (régies): rontás, rombolás, pusztítás
  • kivégzés

zacc

főnév
  • kávézacc, kávéalj, üledék

kicsomagol

ige
  • kipakol, kirak, kiürít
  • kibont, kinyit, kigöngyöl, szétbont, megold, kiold

vademecum

főnév
  • zsebkönyv, jegyzetfüzet, jegyzet, notesz, kisokos (bizalmas)
  • útikalauz, útikönyv, bedekker
  • kézikönyv, segédkönyv

unikornis

főnév
  • egyszarvú

védelmez

ige
  • véd, megvéd, őriz, vigyáz, ügyel
  • óv, megóv, oltalmaz
  • pártol, pártfogol, gyámolít, szárnyai alá vesz, menedéket nyújt (valakinek)
  • (ügyvéd): képvisel, szól (valaki mellett), kiment, tisztáz, kiáll (valaki mellett)
  • (álláspontot): bizonyít, erősít

válaszfal

főnév
  • közfal, választófal, válasz (régies), rabicfal, rekeszfal
  • akadály, gát
  • diafragma (szaknyelvi)

tetőcserép

főnév
  • cserép, cserépzsindely (tájnyelvi)

végzettség

főnév
  • képzettség, iskolázottság
  • képesítés