beszorít szinonimái

ige
  • beleszorít, benyom, beprésel, begyömöszöl, beerőltet, bezsúfol
  • beszúr, beiktat, betold
  • befog, becsíptet, beerősít, becsikorít (tájnyelvi), beszoriszt (tájnyelvi)
  • sarokba szorít, bekerget (valakibe), behajt, bekényszerít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ármegállapítás

főnév
  • árszabás, árszabályozás, árrögzítés

cukorbetegség

főnév
  • cukorbaj, cukor (bizalmas), diabétesz (szaknyelvi), cukros húgyár (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a beszorít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

beleköp

ige
  • belepök (tájnyelvi), belehákol (tájnyelvi)
  • (valamibe) (szleng): megzavar, felborít, beleavatkozik, beleártja magát

arckép

főnév
  • képmás, portré
  • jellemzés, jellemrajz

amíg II.

kötőszó
  • miközben, mialatt, amikor, mikor, azalatt

beporzás

főnév
  • pollinizáció (idegen), megtermékenyítés

bögöly

főnév
  • pőcsik, lólégy, babócs (tájnyelvi), bagócs (tájnyelvi), brungó (tájnyelvi), dongács (tájnyelvi), marhakergető légy (régies), baromkergető fenebogár (régies)

kifogás

főnév
  • kihúzás, kihalászás
  • mentség, mentő körülmény, ürügy, kibúvó, mentegetődzés, mentegetőzés, teketória, pretextus (idegen), szabadkozás, egérút, kiskapu (bizalmas), kiút, kibeszéd (tájnyelvi)
  • rosszallás, hibáztatás, elítélés, ellenvetés
  • panasz, reklamáció

bujtogató

melléknév, főnév
  • uszító, izgató, lázító, felforgató, zavarkeltő, bajkeverő, ármányos, cselszövő, intrikus, provokátor, agitátor (régies), agent provocateur (idegen)

cselédlány

főnév
  • szolgáló, szolgálólány, mindenes lány, mindenes, háztartási alkalmazott, csecsi (pejoratív), dézsatündér (tréfás)

elszürkül

ige
  • megszürkül
  • (égbolt): elborul, beborul, befelhősödik
  • (stílus): ellaposodik, elszegényedik

egyházi

melléknév
  • papi, templomi, gyülekezeti, szerzetesi, monostori, szent, szakrális (idegen), klerikális

betanít

ige
  • kiképez, megtanít, begyakoroltat, bemagoltat, szájába rág, fejébe ver, kitanít, kioktat, idomít, betör, treníroz, edz, dresszíroz, abriktol (régies)

belebukik

ige
  • beleesik, belefordul, beleborul, beledől, belebukfencezik, belebüklik (tájnyelvi)
  • kudarcot vall, rajtaveszt, megbukik (valami miatt), tönkremegy, csődöt mond, lebőg

bokazokni

főnév
  • bokafix

egyaránt

határozószó
  • egyformán, ugyanúgy, egyként (választékos), egyképp (régies), egyképpen (régies), egyenlően, hasonló mértékben, egyforma mértékben
  • (tájnyelvi): folyton (tájnyelvi), állandóan

bevezet

ige
  • bevisz, bekísér, besegít, betámogat, betessékel
  • (ismeretbe): beavat, megismertet (valamivel)
  • (út, ajtó): bemegy, nyílik, bevisz
  • beilleszt, bejuttat, bedug
  • (adatokat): bejegyez, beír, beiktat
  • (divatot, szokást): kezdeményez, behoz, elterjeszt, rendszeresít, meghonosít, divatba hoz, elfogadtat, megveti az alapját (valaminek), lerakja az alapját (valaminek)
  • (módszert, törvényt): életbe léptet
  • (mondanivalót): előkészít, elkezd

árukészlet

főnév
  • raktárkészlet, választék, kínálat, kollekció, szortiment (idegen)

borjú

főnév
  • boci, kisboci, vitulus (idegen), bece (tájnyelvi), boca (tájnyelvi), beci (tájnyelvi), böle (tájnyelvi), búbece (tájnyelvi)
  • (katonai): hátizsák, puttony, hátitáska, hátibőrönd, torniszter (régies)

egyetlen I.

melléknév
  • egy, egyetlenegy, egyedüli, egy árva, egy szál
  • (pénzről tagadásban): egy huncut, egy megveszekedett, egy ócska, egy büdös