tél-túl szinonimái

határozószó
  • (tájnyelvi): itt-ott, imitt-amott, szórványosan, elszórtan, elszórva, elvétve, néhol
  • hébe-hóba, néha, néha-néha, egyszer-másszor, ilitt-holott (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): nagyjából, elnagyoltan, hanyagul, kutyafuttában, felibe-harmadába, felületesen, félbe-szerbe (tájnyelvi), átabotában (tájnyelvi), összevissza

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

adottság

főnév
  • körülmény, helyzet, viszonyok, lehetőségek, feltételek
  • tehetség, alaptermészet, rátermettség, képesség, hajlam, érzék, fogékonyság, beállítottság, hajlandóság, alkat

belehel

ige
  • belélegez, szív, beszív (bizalmas), beszí (tájnyelvi), beszippant, inhalál (szaknyelvi)
  • befúj (szleng), befú (tájnyelvi), behomályosít, bepárásít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tél-túl szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tárgyszerű

melléknév
  • elfogulatlan, tárgyilagos, objektív, hiteles, valós

szén

főnév
  • karbon (idegen), antracit (idegen)
  • rajzszén

szedés

főnév
  • betakarítás, behordás, begyűjtés
  • betűszedés
  • szöveg

semelyik

névmás
  • egyik sem, egyik se, semék (tájnyelvi)

teherhordó II.

főnév
  • anyagmozgató, szállítómunkás, hordár, tróger (bizalmas), kuli

tőkésosztály

főnév
  • burzsoázia

rándít

ige
  • ránt, húz, megránt
  • (vállat): ránt, von, vonogat, vonít (régies)

rábizonyít

ige
  • bebizonyít, beigazol, rárak (régies), rásüt

móka

főnév
  • tréfa, bolondozás, komédiázás, játék, bohóság, szellemesség, vicc, humor, tréfaszó, huncutság, bohóckodás
  • csíny, csínytevés, ugratás, ingerkedés, évődés, kötődés, hecc, stikli (bizalmas), muri (bizalmas), dili (szleng)
  • (szleng): bűncselekmény, zrí (szleng), buli (bizalmas), balhé (szleng)

rendelkezik

ige
  • intézkedik, dirigál, kormányoz, igazgat, irányít
  • parancsol, megparancsol, utasít, rendel
  • statuál (régies), kommandíroz (idegen), vezényel
  • végrendelkezik, meghagy
  • diszponál (szaknyelvi)
  • van (valamije), birtokol

törvényszék

főnév
  • bíróság, bírói testület, bírói tanács, kúria (régies), bírószék (régies), tribunál
  • nagytanács, fegyelmi testület, ítélőszék, inkvizíció (régies)

utazgat

ige
  • jár-kel, kocsikázik, csavarog, kóborol, csatangol, bumlizik (bizalmas)

intellektuális

melléknév
  • értelmi, szellemi, észbeli, elméleti, teoretikus, elvont, filozofikus (idegen), spekulatív
  • művelt, tanult, tudós, képzett, nagy tudású, intelligens, pallérozott

visel

ige
  • hord, jár (valamiben), kosztümíroz (régies), ribol (tájnyelvi)
  • hordoz, tart
  • elvállal, teljesít
  • tűr, eltűr, elszenved, kibír
  • (nevez): fenntart, továbbvisz
  • (költséget): fedez, áll, fizet
  • (vhogyan viseli magát): viselkedik

temperatúra

főnév
  • hőmérséklet, hőfok, grádus (régies), ájer (tájnyelvi)

tapint

ige
  • érzékel, érint, megérint, hozzáér, hozzányúl, illet, megfog, értőzik (tájnyelvi)
  • (valamire): rátapint, rátalál, rámutat, rájön, eltalál, kitalál

tisztító

főnév
  • vegytisztító, ruhatisztító, mosoda, mosóüzem, patyolat, puceráj (régies)
  • (régies): hashajtó, hajtószer, purgáló, purgatívum (szaknyelvi), purgó (régies, bizalmas), laxans (szaknyelvi), laxativum (szaknyelvi), hastisztító (régies), szalajtó (régies), fostató (tájnyelvi, régies)

viking

melléknév, főnév
  • varég, normann

terjedelem

főnév
  • kiterjedés, nagyság, méret, térfogat, extenzió (idegen), dimenzió, volumen, szélesség, hosszúság, fesztáv (szaknyelvi)
  • sávtartomány (szaknyelvi)
  • hangterjedelem (szaknyelvi)
  • hatókörzet, hatókör, hatósugár, akciórádiusz (idegen)
  • időtartam, időköz, intervallum, periódus, ciklus

szerencselovag

főnév
  • kalandor

toppan

ige
  • belép
  • megjelenik, felbukkan, terem (valahol)

virágkor

főnév
  • aranykor, fénykor, virágzás, csúcspont