utazgat szinonimái

ige
  • jár-kel, kocsikázik, csavarog, kóborol, csatangol, bumlizik (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kapcsolás

főnév
  • összekötés, összefűzés, csatolás, társítás
  • asszociáció
  • összeköttetés

bizonyul

ige
  • (valaminek, valamilyennek): minősül, látszik, tűnik, mutatkozik
  • (valakire valami): rábizonyul
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a utazgat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

turzás

főnév
  • félsziget, zátony, lidó
  • földtúrás, próbaásás (szaknyelvi)

tejföl, tejfel

főnév
  • téfel (tájnyelvi)

tárgyszerű

melléknév
  • elfogulatlan, tárgyilagos, objektív, hiteles, valós

szesztilalom

főnév
  • alkoholtilalom, prohibíció (idegen)

újlatin

melléknév
  • román, neolatin (szaknyelvi)

vásárló

főnév
  • vevő, kliens, kuncsaft (bizalmas), fogyasztó, ügyfél
  • beszerző

sötétszürke

melléknév, főnév
  • feketés, kormos, ólomszürke

sínylődik

ige
  • sanyarog, sínylik (tájnyelvi), tengődik, nyomorog, kínlódik, gyötrődik, sorvad, sindevészik (tájnyelvi), élődik (tájnyelvi)
  • betegeskedik, gyengélkedik, kornyadozik, senyved, szenved

old

ige
  • bont, lazít, oldoz, kifűz, bogoz, felfejt, elválaszt
  • hígít, felereszt, vizez
  • felenged, felolvaszt
  • feloldoz

szabadság

főnév
  • függetlenség, kötetlenség, korlátlanság, önállóság, autonómia
  • kiváltság, mentesség, előny, jog, kedvezmény, privilégium, előjog
  • vakáció, szabi (bizalmas), pihenőidő, szünidő, szünet, nyár, nyaralás
  • kimenő, szabadnap, szünnap, munkaszünet
  • lehetőség

végképp, végképpen

határozószó
  • végleg, végérvényesen, egyszer s mindenkorra, teljesen
  • véglegesen, végleg

visszafut

ige
  • hátrafut, hátraszalad, visszaszalad

kerít

ige
  • körülfog, körülvesz, gyepűz, karóz, rácsoz, karít (tájnyelvi), kertel, sövényel, sövényez, rekeszel
  • szegélyez, határol, korlátol
  • (tájnyelvi): kört alkot
  • (tájnyelvi): terít, borít
  • felhajt, felhajhász (tájnyelvi), felhajszol (bizalmas), szerez, előteremt, kaparint
  • lop, rabol, elemel

utcanő

főnév
  • utcalány, kitartott, prostituált, prosti (szleng), ká (szleng), örömlány, bukott nő, kétes hírű nő, presszótündér (tréfás), lepedőakrobata (szleng), sarkangyal (tréfás), sarkcsillag (tréfás), pillangó (bizalmas), valutapillangó (tréfás), rosszlány (tréfás), hetéra (választékos), kokott (régies), kurtizán (választékos), perdita (régies), rima (tájnyelvi), kéjnő (régies), kéjhölgy (régies), repedtsarkú (durva), szuka (durva), szajha, ringyó (durva), ribanc (durva), ribike (bizalmas), kurva (durva), lotyó (durva), cemende (tájnyelvi), cafka (szleng), darab (szleng), fürdős (szleng), kuruc (szleng), cafrang (tájnyelvi), dajna (tájnyelvi), cula (tájnyelvi), szotyka (tájnyelvi), riherongy (tájnyelvi), csávásdézsa (tájnyelvi)

túloz

ige
  • nagyít, felnagyít, felfúj (bizalmas), tódít, lódít, kiszínez (valamit), túlkodik (régies), túlságoskodik (régies), felerőtet (régies) Sz: a szőrt is gerendának látja; átesik a ló másik oldalára; kicsi lábnak nagy talpat kerekít; légyből elefántot csinál; nagyra viszi az ökörszemet
  • túlhajt, túlfeszít, túlzásba visz, túllő a célon, elveti a sulykot, utríroz (idegen), túlliheg (bizalmas), túldramatizál (szleng), túldimenzionál (szleng)

valaha

határozószó
  • hajdan, hajdanán, hajdanában, régen, rég, réges-rég, korábban, egykor, egyszer, valamikor, azelőtt, anno dacumál (bizalmas)
  • akármikor, bármikor

ügyintéző

főnév
  • tisztviselő, adminisztrátor, előadó (szaknyelvi), hivatalnok
  • ügyvezető, ügyvivő, menedzser, igazgató

teljesen

határozószó
  • egészen, teljességgel, hiánytalanul, százszázalékosan, totál (szleng), mindenestül, szőrén-szálán, minden ízében, testestül-lelkestül, ízig-vérig, szőröstül-bőröstül (bizalmas), tetőtől talpig, nyakig, gyökeresen, merőben, tisztára (bizalmas), abszolúte (bizalmas), állatjára (tájnyelvi)
  • fenékig, földig, csonkig
  • nyomtalanul, tökéletesen, végleg

változó I.

melléknév
  • szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan, bizonytalan, hullámzó, csapongó, flexibilis (idegen), variábilis (idegen), vátavete (tájnyelvi)
  • kialakulatlan, mozgó, ingadozó, labilis, oszcilláló (idegen)
  • forgandó
  • módosuló, átalakuló, formálódó