tapint szinonimái

ige
  • érzékel, érint, megérint, hozzáér, hozzányúl, illet, megfog, értőzik (tájnyelvi)
  • (valamire): rátapint, rátalál, rámutat, rájön, eltalál, kitalál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

invázió

főnév
  • megszállás, megrohanás, agresszió, offenzíva
  • behatolás, beáramlás, elözönlés, betörés

illusztrál

ige
  • szemléltet, (képekkel) díszít
  • demonstrál, bemutat, megmagyaráz, kifejt, megvilágít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tapint szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szűkös

melléknév
  • szegényes, nyomorúságos, ínséges, mostoha, szerény, sanyarú
  • gyér, kevés, elégtelen, sovány
  • hiányos

számítógép

főnév
  • komputer, elektronikus agy, pécé (bizalmas), számológép (régies)

sütőteknő

főnév
  • dagasztóteknő

ropog

ige
  • pattog, csattog, durrog, csetereg (tájnyelvi)
  • csikorog, recseg, reccsen
  • ég
  • zizeg, suhog
  • kattog, csattog, dörög, kelepel, kerepel

táltos

főnév
  • ló, paripa
  • varázsló, sámán, bűbájos (régies), javas, léleklátó, csillagtudó

testedzés

főnév
  • testgyakorlás, sport, torna, testnevelés

próbaidő

főnév
  • tanulóidő, próbaszolgálat, gyakorlati idő, gyakorlóév
  • noviciátus (szaknyelvi)
  • felfüggesztés

póni

főnév
  • törpeló, póniló

mennyezet

főnév
  • plafon, födém, boltozat, fedél, tetőzet, padmaly (tájnyelvi), padlás (tájnyelvi)
  • baldachin, ágytető, ágysátor, ágymennyezet

ráfordít

ige
  • rázár, bezár, rácsavar, elfordít, lezár, becsuk, bereteszel
  • (tekintetet): ráirányít, ráemel
  • befektet, beruház, rááldoz, áldoz, rászán
  • rákölt, rápazarol, belefektet (tájnyelvi)

tisztel

ige
  • becsül, nagyra tart, csodál, bámul, meghajlik (valaki előtt), méltányol, elismer, felnéz (valakire), istenít, feltekint (valakire) (választékos), respektál, tiszteletben tart, tisztelettel adózik, fetisizál (pejoratív), honorál, venerál (régies), sokba néz (tájnyelvi) Sz: megemeli előtte a kalapját

túloz

ige
  • nagyít, felnagyít, felfúj (bizalmas), tódít, lódít, kiszínez (valamit), túlkodik (régies), túlságoskodik (régies), felerőtet (régies) Sz: a szőrt is gerendának látja; átesik a ló másik oldalára; kicsi lábnak nagy talpat kerekít; légyből elefántot csinál; nagyra viszi az ökörszemet
  • túlhajt, túlfeszít, túlzásba visz, túllő a célon, elveti a sulykot, utríroz (idegen), túlliheg (bizalmas), túldramatizál (szleng), túldimenzionál (szleng)

ideér

ige
  • megérkezik

vérengzés

főnév
  • öldöklés, gyilkolás, vérontás, kegyetlenkedés, mészárlás, vérfürdő, hóhérság (régies)

tapogat

ige
  • fogdos, meg-megérint, meg-megfog, meg-megtapint, babirkál (tájnyelvi), baszkurál (tájnyelvi), gögyörész (tájnyelvi), macál (tájnyelvi), mancsol (tájnyelvi), bögyörészik (bizalmas), cicizik (bizalmas), lemeózik (tréfás), taperol (szleng), nyúlkál (szleng), tapizik (szleng), kézimunkázik (szleng), masszíroz (szleng), mértéket vesz (szleng), grejfol (régies)

szunnyad

ige
  • szendereg, szunyókál, szundikál, szundít, szunnyadozik, alszik
  • pihen, nyugszik, örök álmát alussza (választékos), porlad (választékos)

temperamentum

főnév
  • vérmérséklet, természet, alaptermészet, véralkat, idegalkat, alkat, adottság, beállítottság
  • elevenség, szenvedély, élénkség, hév, hevület, lendület

vegzál

ige
  • (bizalmas): háborgat, zaklat, piszkál, zavar, zargat (bizalmas), bosszant, idegesít, szekál (bizalmas), gyötör, inzultál, molesztál, nyaggat, abajgat, szekíroz (bizalmas), macerál (bizalmas), buzerál (szleng)

táskarádió

főnév
  • zsebrádió, hordozható rádió, koffervevő (szleng)

szaru

főnév
  • szaruanyag
  • (régies): tülök, szarv

terhességmegszakítás

főnév
  • abortusz, abortálás, művi vetélés, vetélés, magzatvesztés (szaknyelvi), méhkaparás, kaparás (bizalmas), küret (szaknyelvi), magzatelhajtás, angyalcsinálás (régies)

verbális

melléknév
  • (szaknyelvi): igei
  • szóbeli, beszélt