szellentés szinonimái

főnév
  • fing (durva), szellet (régies), alszél (bizalmas), pú (bizalmas), puki (bizalmas), szél, bélgáz (választékos), alfarhang (tréfás), pörcintés (tájnyelvi), poszogás (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

boltív

főnév
  • bolt, bolthajtás, boltozat, csúcsív, árkád

megszakít

ige
  • félbehagy, megszakaszt, megakaszt
  • szüneteltet, szünetet tart, felfüggeszt, elnapol
  • megszüntet, abbahagy, felhagy (valamivel), véget vet (valaminek)
  • elválaszt (szót)
  • szétkapcsol, szétbont
  • közbevág, beleszól, félbeszakít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szellentés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szakszervezet

főnév
  • érdekképviselet, szakmai testület, szakmai szervezet

roletta

főnév
  • roló, redőny, ablakredőny, görfüggöny (régies)

rész

főnév
  • darab, elem, összetevő, tag, szakasz, íz, szegmens, alkotóelem, alkotórész, komponens (szaknyelvi), részlet, bekezdés
  • szárny, fertály, városrész
  • hányad, kvóta (szaknyelvi)
  • etap
  • világtáj
  • örökség, járandóság, részesedés, adag, juss (tájnyelvi), gerezd
  • osztályrész
  • szerep, szereplés, közreműködés
  • oldal, párt

pompázik

ige
  • ékeskedik, virít, díszlik, nyílik
  • (pejoratív): hivalkodik, díszeleg, pompázik, parádézik, feszít, flancol (szleng), gáláz (tájnyelvi)

szavahihető

melléknév
  • megbízható, hiteles, komoly, korrekt, igazmondó, őszinte, jellemes, embere szavának

szolfézs

főnév
  • énekgyakorlat, szolmizálás (szaknyelvi)

összeismertet

ige
  • összehoz (bizalmas), bemutat (valakit valakinek), megismertet

őrház

főnév
  • őrbódé, őrtanya
  • faköpönyeg
  • bakterház, csőszház, csőszkunyhó

megalkuvás

főnév
  • kompromisszum, opportunizmus, kiegyezés, meghunyászkodás, helyezkedés (pejoratív)
  • szerződés, megegyezés

pamlag

főnév
  • dívány, heverő, kerevet, szófa (régies), rekamié, nyoszolya (régies), ágy, párnaszék (régies), kanapé

szörnyülködik, szörn

ige
  • megütközik, elképed, sopánkodik, rémülködik (tájnyelvi), csodálkozik

tát

ige
  • kitát, eltát, kinyit, nyit

hangoskodik

ige
  • nagyhangúskodik, kiabál, ordítozik, lármázik, ricsajoz, zajong, zajt csap, hőbörög, handabandázik, kurjong (tájnyelvi), pofázik (durva)
  • nacsorál (tájnyelvi), csicsereg (tájnyelvi)
  • méltatlankodik, lázít

vérrokonság

főnév
  • atyafiság (régies), vérség (régies), rokonság, pereputty (bizalmas)

tülekedés

főnév
  • tolongás, tolakodás, furakodás, nyomulás, lökdösődés, dulakodás, pankráció (bizalmas), közelharc, lökedelem (tájnyelvi), gyúródás (tájnyelvi), tumultus

szélsőség

főnév
  • véglet, végletesség, szertelenség, túlzás, extremitás (idegen)

szakácskönyv

főnév
  • receptkönyv, recepteskönyv

szigorúság

főnév
  • szigor, fegyelem, szeveritás (idegen), zordság, zordonság, ridegség, keménység, merevség, rigorózusság (idegen)

tulajdonjog

főnév
  • fennhatóság, uralom, felügyelet, ellenőrzés, bírás

szenátus

főnév
  • felsőház, tanács

rózsa

főnév
  • rózsaszál, rózsabimbó, rózsabokor, rózsafa
  • vadrózsa, csipkerózsa
  • szórófej, zuhanyrózsa, zuhanytárcsa (szaknyelvi)
  • (vkinek a rózsája): szerelmese, kedvese
  • pír, pirosság
  • lázrózsa
  • (jelzőként): rózsás, rózsapiros, piros

sziszeg

ige
  • sziszereg (tájnyelvi)
  • (szél): fütyül, sípol

tuskó

főnév
  • fatönk, tönk, tőke, böcek (tájnyelvi), csutak (tájnyelvi), dücskő (tájnyelvi), babura (tájnyelvi), bucsak (tájnyelvi), tücskő (tájnyelvi)
  • (jelzőként): fajankó, mamlasz, tökfej
  • bárdolatlan, iskolázatlan
  • öntecs (szaknyelvi), fémtömb