szavahihető szinonimái

melléknév
  • megbízható, hiteles, komoly, korrekt, igazmondó, őszinte, jellemes, embere szavának

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megköszön

ige
  • köszön, hálálkodik, meghálál, hálát ad, köszönetet mond

potyog

ige
  • hull, hullik, hulladoz, esik
  • pereg
  • bukdosik (tájnyelvi), el-elesik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szavahihető szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

svájci

melléknév, főnév
  • helvét (régies), helvéciai

rezgőfű

melléknév
  • gyöngyöcske, máriakönnye, máriatábla, remegőfű, reszketőfű

remélhető

melléknév
  • várható, lehetséges, képzelhető, feltehető, feltételezhető

piszkos

melléknév
  • koszos, mocskos, mosdatlan, tisztátalan, maszatos, szurtos, fekete, füstös, retkes (bizalmas), szutykos, csatakos, szennyes, danes (tájnyelvi), csajtos (tájnyelvi), loncsos (tájnyelvi), paszatos (tájnyelvi), elhanyagolt, ápolatlan, redvás (szleng), koszlott Sz: a bába mosdatta legutoljára; akkor látott vizet, mikor a bába megmosdatta; alábbvaló a pondrós kutyánál; belepi a piszok; csak a kosz tartja egyben; feketevasárnapot ül húsvét napján is; fekete, mint a szurok; fényes, mint a bogrács oldala; ha a falhoz vágnák, odaragadna; ki se látszik a piszokból; lustos, mint a tehénfark; olyan piszkos, mintha disznókkal hálna; olyan, mint a meszelőkötő; olyan, mint a moslékos sajtár; olyan, mint az üszög; ragad a mocsoktól; retek is kikelne a kezén; szennyes, mint a rab; tiszta, mint a mécses; tiszta, mint a kifordított zsák; tündöklik, mint az üst; úgy néz ki, mint mikor a légy kimászik a mártásból
  • aljas, becstelen, gyalázatos, tisztességtelen, rohoda (tájnyelvi)
  • trágár, malac (beszéd)
  • (pejoratív): zsugori, smucig (bizalmas), kicsinyes, fösvény

szamárfül

főnév
  • csacsifül (bizalmas)
  • (bizalmas): (papíron) behajtás, gyűrődés, ránc, redő

szint

főnév
  • réteg, sztrátum (szaknyelvi)
  • emelet
  • színvonal, nívó, minőség, mérték, standard
  • teljesítményszint, szinteredmény

őrtorony

főnév
  • vigyázótorony, lestorony, barbakán (idegen)
  • tűztorony
  • sasfészek

ölel

ige
  • átölel, magához ölel, keblére ölel, szívéhez szorít, magához szorít, átfog, karol, karjaival átfon, karjai közé vesz, karjába szorít, körülölel, körülfog
  • szeretkezik, közösül
  • (régies): csókol, apolgat (régies), apol (régies)

máskülönben

határozószó
  • (régies): másként, másképp, másképpen, máshogy
  • különben, egyébként, egyébiránt, másfelől

összevonás

főnév
  • egyesítés, egységesítés, összpontosítás, koncentráció (idegen), kontrakció (idegen), centralizáció (idegen)
  • egyszerűsítés, rövidítés, redukció, redukálás

szolgálatkész

melléknév
  • segítőkész, készséges, udvarias, előzékeny, szíves, szívélyes, lekötelező, gáláns, lovagias

táplálkozás

főnév
  • evés, étkezés, falatozás, lakmározás
  • legelés, szemelgetés, csipegetés

halászik

ige
  • hálójába kerít (tájnyelvi), hálóra hajtat (tájnyelvi)
  • horgászik, horogra kerít

vegyszer

főnév
  • kemikália, kémszer (régies), szer (bizalmas)

tudományszak

főnév
  • szaktudomány, tudományág, tudományterület, diszciplína

szavazó

főnév
  • választópolgár, választó, elektor (idegen)

sül2

főnév
  • tarajos sün, sün, sündisznó, szőrdisznó (régies)

szertartásos

melléknév
  • ünnepélyes, feszes, merev, előírásos, ceremoniális, körülményes, mesterkélt, rituális
  • külsőséges, tartalmatlan, formális

trágyadomb

főnév
  • ganéj (tájnyelvi), ganaj (tájnyelvi), gané (tájnyelvi), poszmat (tájnyelvi)
  • szemétdomb
  • (szleng): felfordulás, rendetlenség, kupleráj (durva)

szellentés

főnév
  • fing (durva), szellet (régies), alszél (bizalmas), pú (bizalmas), puki (bizalmas), szél, bélgáz (választékos), alfarhang (tréfás), pörcintés (tájnyelvi), poszogás (tájnyelvi)

ródlizik

ige
  • szánkázik, szánkózik

szétzúz

ige
  • széttör, összetör, összezúz
  • szétroncsol, összeroncsol
  • megsemmisít, elpusztít, tönkrever, lerombol
  • megcáfol, megbírál

tucat

főnév
  • (jelzőként): jó néhány, sok, csomó