szakácskönyv szinonimái

főnév
  • receptkönyv, recepteskönyv

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyomaszt

ige
  • aggaszt, ránehezedik, terhel, nyom, elnehezít, szorongat, megszorít, korlátoz
  • lehangol, elcsüggeszt, elszomorít, elkedvetlenít, deprimál, kedvét szegi (valakinek), lesújt Sz: a lelkére nehezedik (valakinek)

segít

ige
  • segítségére van, segédkezik, segédkezet nyújt, asszisztál, szekundál (régies)
  • támogat, pártfogol, gyámolít, felkarol, protezsál (bizalmas), patronál, istápol, oltalmaz, gyámol (régies), segél (régies)
  • finanszíroz, szubvencionál (szaknyelvi), segélyez, szponzorál Sz: tolja a szekerét; a kezére játszik; a malmára hajtja a vizet (valakinek); a hóna alá nyúl (bizalmas); a háta mögött áll (valakinek); kiterjeszti a szárnyait (valaki fölött); lábat ad (valakinek)
  • könnyít, előrelendít, előrevisz
  • használ
  • (régies): megtámogat, karóz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szakácskönyv szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sör

főnév
  • ser (régies), serital (régies), árpalé (régies)

reklámoz

ige
  • hirdet, népszerűsít, propagál, híresztel
  • túldicsér, feldicsér
  • túlhangsúlyoz, túlértékel

rálép

ige
  • rátapos, letapos, rááll, ráhág

penészes

melléknév
  • pimpós (tájnyelvi), gubás (tájnyelvi), penyveteg (tájnyelvi, régies), romlott, rothadt, virágos (tájnyelvi), varas (régies)
  • dohos, nyirkos, nedves, mohos (tájnyelvi)

sül2

főnév
  • tarajos sün, sün, sündisznó, szőrdisznó (régies)

szerencsekívánat

főnév
  • jókívánság, gratuláció

otthontalan

melléknév, főnév
  • hontalan, hazátlan, földönfutó, hajléktalan, bujdosó, vándor, kóborló, lézengő

omladék

főnév
  • törmelék, rom, romhalmaz, düledék, dőledék (régies), ruina (régies), maradvány
  • sitt, hulladék, szemét

magas

főnév
  • (a magasban): fenn, az égen

örvend

ige
  • örül, vigad, örvendezik, jubilál (idegen), ujjong, örömet érez

szétver

ige
  • összezúz, szétzúz, széjjelzúz, összetör, széttör, tönkretesz, elpusztít
  • szétüt
  • széjjelver, szétkerget, széjjelkerget, szétzavar, széjjelzavar, szétugraszt, széjjelugraszt, szétszór, széjjelszór, tönkrever, lever, megsemmisít

táj

főnév
  • tájék, vidék, környék, környezet, terület, térség, régió

gyűszűvirág

főnév
  • digitálisz (szaknyelvi)

váratlan I.

melléknév
  • nem várt, nem remélt, előre nem látott, meglepő, meglepetésszerű, bejelentés nélküli, jelzetlen, rendkívüli, különös, sejdítetlen, gyanítatlan
  • drámai (választékos), szokatlan, bizonytalan, megdöbbentő, elképesztő, valószínűtlen, kiszámíthatatlan, lélegzetelállító

tömörülés

ige
  • csoportosulás, csoport, szervezet
  • tömb
  • front

szakállas

melléknév
  • borotválatlan, szőrös, torzonborz, bozontos
  • szálkás (kalász), toklászos (kalász), bajuszos (kukorica)
  • régi, elavult, közismert, ócska, banális, közhelyes, sablonos, elkoptatott, elcsépelt, unalmas

sorfal

főnév
  • kordon, őrvonal, emberfal
  • spalír (szaknyelvi)

szélső

melléknév
  • külső, oldalsó, marginális
  • utolsó, végső, legtávolabbi, befejező

torzul

ige
  • ferdül, görbül, deformálódik

számláló

főnév
  • mérőóra, fogyasztásmérő, numerátor (szaknyelvi), számozókészülék

rendszertelen

melléknév
  • zavaros, zűrzavaros, kusza, ötletszerű, tervszerűtlen, szeszélyes, szabálytalan, következetlen, logikátlan (idegen), rendezetlen, rendetlen, összevissza, ametodikus (idegen)
  • véletlen, véletlenszerű, tetszőleges, esetleges

szemtelen

melléknév
  • neveletlen, csintalan (tájnyelvi), arcátlan, orcátlan, pofátlan, kihívó, frech (bizalmas), inszolens (idegen), pimasz, ripők (régies), pökhendi, nyegle, hetyke, arrogáns, impertinens (régies), kotnyeles
  • tolakodó, tapintatlan, tiszteletlen, illetlen Sz: alázatos, mint a tejen kapatott agár; bagaria az orcája (tájnyelvi); bocskorbőr az arca; disznóbőr az orcája (tájnyelvi); ha kidobják az ajtón, bejön az ablakon; hét bőre van, mint a cigánynak; nincs szeme; nincs arca, csak pofája; nincs orcája, mint az ebnek; olyan, mint a borbélyinas; sem orcája, sem pofája; sok fér a pofájára; szemtelen, mint a piaci légy; szemtelen, mint a tarka varjú; Vak Gazsi ül a szemén; van bőr az arcán
  • gátlástalan, erkölcstelen, szemérmetlen

tömegesen

határozószó
  • tömegestül, tömegével, csőstül, seregesen, seregestül, csapatostul, csoportostul, özönével, garmadával, dögivel (szleng), rakásával (tájnyelvi)