hangoskodik szinonimái

ige
  • nagyhangúskodik, kiabál, ordítozik, lármázik, ricsajoz, zajong, zajt csap, hőbörög, handabandázik, kurjong (tájnyelvi), pofázik (durva)
  • nacsorál (tájnyelvi), csicsereg (tájnyelvi)
  • méltatlankodik, lázít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dombocska

főnév
  • boly, halom, halmocska, bucka, kupac, magaslat, földrakás, földtúrás, földhányás, hant, rakás, homp (tájnyelvi), ponk (tájnyelvi), dombika (tájnyelvi)

rejteget

ige
  • dugdos, rejt, dugdal (régies), zsugorgat, bújtat, duggat (tájnyelvi), regget (tájnyelvi)
  • eltitkol, takargat, palástol, kendőz, álcáz, leplez, fedez
  • elhallgat(bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hangoskodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hadianyag

főnév
  • ostromszer, hadieszköz, muníció (szaknyelvi)
  • fegyverzet, arzenál (szaknyelvi), felszerelés

földalatti II.

főnév
  • metró, mélyvasút, kéregvasút, kismetró (bizalmas)

foghúzás

főnév
  • fogeltávolítás (szaknyelvi), extrahálás (szaknyelvi), húzás (bizalmas)

feldereng, földereng

ige
  • felsejlik, felrémlik, feltűnik

halászik

ige
  • hálójába kerít (tájnyelvi), hálóra hajtat (tájnyelvi)
  • horgászik, horogra kerít

hibapont

főnév
  • büntetőpont, hiba, fault (szaknyelvi), büntető

plakett

főnév
  • emlékérem

émelyítő

melléknév
  • émelygős, érzelgős, émelyes (tájnyelvi), csömörletes (régies), édeskés, mézesmázos, szirupos, geil (bizalmas)

eltol

ige
  • elmozdít, ellök, eltaszít, elnyom, félretol, elgördít
  • elhalaszt, (határidőt) kitol, elodáz, elnapol
  • (bizalmas): elhibáz, elront, elvét, elügyetlenkedik, elfuserál (bizalmas), elpuskáz (bizalmas), elpackáz (bizalmas), elszúr (bizalmas)

borsfű

főnév
  • borsika, borsikafű, csombor

erős

melléknév
  • izmos, acélos, szívós, edzett, erőtől duzzadó, életerős, erőteljes, masszív, tagbaszakadt, keménykötésű, vasgyúró, muszklis (bizalmas), munkabíró, díjbirkózó, vállas, izomkolosszus, kisportolt, deltás (bizalmas), stramm (bizalmas), muszklimiska (bizalmas), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), kajakos (szleng), markos (tájnyelvi), jókötésű (tájnyelvi), erősfájú (tájnyelvi), agyas-fejes (tájnyelvi) Sz: a dűlő hegyet vállával megtámaszthatná; csupa acél, csupa vas; egyik kezével a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt; ember a gáton; ember a talpán; erős, mint fában a görcs; erős, mint a vas; erős, mint az acél; erős, mint a bika; erős, mint a bástya; erős, mint a bivaly; erős, mint a medve; erős, mint a szikla; erős, mint az ökör; erős, mint a zsidó vallás; erős, mint a somfa; erős, mint a római vallás; fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon; kemény fából faragták; kétszer kell agyonütni; kicsinyes mennykő sem árt neki; magyar apának a fia; markában hordozza a lelkét; nekiesik a folyó derekának; (gyerekről) olyan erős, mint egy kis vasék; olyan ereje van, mint Sámsonnak; olyan, mint a cövek; sárkánytejet szopott; Toldi Miklós unokája; úgy áll, mint a Sion hegye
  • (testrész): kövérkés, telt, vaskos, vastag, dús, dundi
  • szilárd, tartós, teherbíró, kemény, elszakíthatatlan, stabil
  • méregerős, csípős, maró, égető, pikáns, fűszeres, tüzes (bor)
  • (hang): érces, harsány, harsogó, velőtrázó
  • nagyfokú, nagymérvű, intenzív, heves, nagy erejű, erőteljes
  • határozott, szigorú, erélyes, vaskezű, rendíthetetlen
  • (tréfa): túlzó, durva, borsos, vaskos, otromba

hittérítés

főnév
  • misszió, küldetés, térítés, hitterjesztés

igénytelen

melléknév
  • egyszerű, szerény, kisigényű, primitív, alázatos, mértékletes, takarékos, beosztó, spórolós (bizalmas), aszkéta (választékos), spártai, puritán
  • szegényes, dísztelen Sz: elhál a mezítelen földön is
  • hitvány, silány, értéktelen, bóvli

kitavaszodik

ige
  • kinyílik, kirügyezik, kisarjad

kedv

főnév
  • hangulat, diszpozíció (szaknyelvi), kedély, szeszély, ándung (idegen)
  • készség, hajlam, hajlandóság, ingerencia (tréfás)
  • jókedv, élénkség, lelkesség, animáció (idegen)
  • vágy, kény (régies), szesz (régies), gusztus

hangtalan

melléknév
  • néma, nesztelen, zajtalan, zörejmentes, elnémult, megnémult, csendes, szótlan, siketnéma, kuka (tájnyelvi)

gyűszűvirág

főnév
  • digitálisz (szaknyelvi)

háztartásbeli

főnév
  • háziasszony, gazdasszony (régies), családanya

karom

főnév
  • köröm
  • horog

harmonikus

melléknév
  • összhangzatos, összehangzó, összecsengő, dallamos, melodikus, kellemes
  • kiegyensúlyozott, békés, egyetértő, összehangolt, összeillő, passzoló (bizalmas), zavartalan, problémátlan, konfliktusmentes, zökkenőmentes, felhőtlen, jó

frivol

melléknév
  • könnyelmű, komolytalan, kacér, léha, ledér, könnyűvérű, felelőtlen, szemérmetlen, erkölcstelen
  • szeméremsértő, illetlen, sikamlós, illemsértő, pikáns
  • tiszteletlen, kegyeletsértő, cinikus
  • megbotránkoztató

helyváltoztatás

főnév
  • mozgás, járás, kimozdulás, mozgolódás
  • költözködés, migráció (szaknyelvi), vándorlás, elvándorlás

kávé

főnév
  • kávébab, babkávé, szemeskávé
  • feketekávé, szimpla (régies), dupla, eszpresszó, presszókávé, eszpresszókávé, kapuciner, capuccino (idegen), fekete (bizalmas), kaffa (bizalmas), feketeleves (régies), kofi (szleng)
  • tejeskávé