őrtorony szinonimái

főnév
  • vigyázótorony, lestorony, barbakán (idegen)
  • tűztorony
  • sasfészek

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lekenyerez

ige
  • megveszteget, lekötelez, elkötelez
  • korrumpál, megvesz

balog

melléknév
  • balkezes, balos, balogsuta (tájnyelvi)
  • ügyetlen, suta, kétbalkezes
  • félszeg
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a őrtorony szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

országlás

főnév
  • uralkodás, uralom, országvezetés (régies), kormányzás

nagyfokú

melléknév
  • nagyarányú, nagymérvű (választékos), nagymértékű, kiterjedt, fokozott, felfokozott, intenzív, súlyos, nagy, magas fokú, erős, kirívó
  • túlságos, feltűnő, határtalan, kimondhatatlan, szertelen
  • hathatós, mélyreható, beható, mély

mulat

ige
  • szórakozik, vigad, kikapcsolódik
  • dorbézol, tivornyázik, züllik, dáridózik, dőzsöl, duhajkodik, cigányozik, kocsmázik, italozik, kicsapong, kirúg a hámból, lumpol (bizalmas), düvöl (tájnyelvi), dávánoz (tájnyelvi), dombérozik (régies), dajdajozik (szleng) Sz: feltette az Orbán süvegét; széles kedvében van
  • derül, nevet, kacag, gurul a nevetéstől, göcög (régies)
  • gúnyolódik (valakin), élcelődik (valakin), kinevet, kigúnyol(valakivel)

megszívlel

ige
  • megfogad, fontolóra vesz, követ

önkéntes I.

melléknév
  • fakultatív, szabad

pártütő

főnév
  • lázadó, zendülő, összeesküvő, pártos (régies), pártoskodó, hűtlen, áruló, hadindító (régies), rebellis (régies), infidélis (régies)(régies)

markáns

melléknév
  • határozott, éles metszésű, éles, erőteljes, kifejező
  • karakterisztikus, tipikus, jellegzetes, szembeszökő

magaslat

főnév
  • emelkedés, kiemelkedés, csúcs, hegy, domb, halom, dűne, földhát, bérc (választékos)

képződmény

főnév
  • alakulat, képlet, formáció (szaknyelvi), alakzat, képződés

megbokrosodik

ige
  • megvadul, megtündéresedik (tájnyelvi)
  • megijed, megriad, megugrik, kitör, megmakacsolja magát, megneszül (tájnyelvi)

pelyhedzik

ige
  • tollasodik, pelyhesedik
  • (arcszőrzet): serked, nő

próbaút

főnév
  • próbajárat

elvakult

melléknév
  • vakbuzgó, fanatikus, vakhitű (régies), elvakított, elfogult, rövidlátó, ádáz, féktelen, szélsőséges

szemle

főnév
  • megszemlélés, inspekció (idegen), ellenőrzés, vizsgálat, felülvizsgálat
  • szemügyre vétel, megtekintés, szemrevételezés, megspektálás (régies), áttekintés, számbavétel
  • mustra (régies), mustrálás (régies), felvonulás, parádé, processzió (régies), seregszemle, díszszemle, felsorakozás
  • recenzió (szaknyelvi), ismertetés, referátum (szaknyelvi)

sás

főnév
  • káka, nád, szittyó (régies)

örvény

főnév
  • forgatag, forgó, víztölcsér, tölcsér, limány (tájnyelvi), sellő (tájnyelvi), örvénylés, kavargás, buzgár (tájnyelvi)
  • légörvény, forgószél

orgánum

főnév
  • (régies): szerv, hatóság, szervezet, intézmény
  • hang, hangszín, tónus
  • folyóirat, lap, közlöny, sajtótermék

pamutfa

főnév
  • kapok, kapokfa, kapokgyapot

rüszt

főnév
  • lábfej, csüd

összeismertet

ige
  • összehoz (bizalmas), bemutat (valakit valakinek), megismertet

napkorong

főnév
  • Nap, naptányér (régies), Isten tányérkája (tájnyelvi)

paraszti

melléknév
  • vidéki, falusi, népi, rusztikus, póri (régies)
  • földművelő, mezőgazdasági

sark

főnév
  • sarkvidék, pólus (szaknyelvi)
  • sarok, szöglet
  • csúcs, hegy, vég