szakképzett szinonimái

melléknév
  • kiképzett, képzett, képesített, iskolázott, művelt, kitanult, szakavatott, gyakorlott, professzionális (idegen), profi (bizalmas), műértő, hozzáértő, hivatásos, mesteri, jártas, tapasztalt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egyszínű

melléknév
  • mintázatlan, színezetlen, sima, dísztelen, monokróm (idegen), monokromatikus (idegen)
  • szimpla, egysíkú, egyhangú, unalmas, monoton

akkumuláció

főnév
  • fölhalmozás, felhalmozódás, felgyülemlés, halmozódás, akkumulálás, akkumulálódás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szakképzett szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

spanyolfal

főnév
  • paraván, védőfal (régies), ellenző, tűzellenző (régies), kályhaellenző (régies)

reménykedik

ige
  • remél, reménységet táplál, ringatja magát (valamiben), bízik, bizakodik, vár, hisz, óhajt
  • áltatja magát, hitegeti magát
  • (régies): rimánkodik, eseng (választékos), könyörög

rángás

főnév
  • rángatódzás, rángatózás, vonaglás, görcs, vergődés, konvulzió (szaknyelvi), tekergés
  • (régies): földrengés

pénzkérdés

főnév
  • pénzügy, financia (idegen)
  • anyagi kérdés

sűrűség

főnév
  • fajsúly
  • gyakoriság
  • tömörség, tömöttség, vastagság, tömítettség, denzitás (szaknyelvi), konzisztencia (szaknyelvi), töménység
  • (régies): erdő
  • bozót, liget

szerkesztőség

főnév
  • redakció (idegen)

öcs

főnév
  • testvéröcs, öcskös (bizalmas), öcsi (bizalmas)
  • férfi testvér, fitestvér, fivér, egytestvér, testvér szerint való atyafi (régies)
  • unokaöcs
  • (tájnyelvi): húg

oppozíció

főnév
  • ellentét, szembenállás, szembehelyezkedés, ellenállás
  • ellenzék, ellenpárt

magnetofonszalag

főnév
  • magnószalag, hangszalag, szalag

összead

ige
  • összeszámol, hozzászámít, hozzáad, összegez, összesít, summáz
  • egyesít
  • összeesket, megesket, esket, házasít
  • összedob, összegyűjt, kontribuál (régies)

szíj

főnév
  • heveder, póráz, gurtni (bizalmas)
  • hajtószíj, gépszíj
  • bőrszalag, öv, derékszíj, nadrágszíj

takarékoskodik

ige
  • félretesz, félrerak, gyűjt, összegyűjt, spórol (bizalmas), beoszt, gazdálkodik, összehúzza magát, kuporgat, megszorít (valamit), korlátoz Sz: összehúzza a nadrágszíjat; fogához veri a garast

habverő

főnév
  • haboló, mixer (idegen)

városiasodás

főnév
  • polgárosodás, urbanizáció (szaknyelvi), urbanizálódás (szaknyelvi)

törek

főnév
  • ocsú, pelyva, polyva (tájnyelvi), pozdorja (régies), aprólék (tájnyelvi)

szaknyelv

főnév
  • műnyelv, szakmai zsargon, szakzsargon, csoportnyelv, szakmai nyelv, szakmai tolvajnyelv
  • szakszókincs, szakterminológia, nómenklatúra (választékos)

sorvad

ige
  • sorvadozik, soványodik, aszik, gyengül, pusztul, satnyul, csenevészedik, elcsünik (tájnyelvi), zsugorodik, fonnyad, hervad
  • senyved (régies), gyötrődik, emésztődik, betegeskedik, szenved, fogy, hitványodik (tájnyelvi)

szembetűnik

ige
  • szembeötlik, kiötlik (régies), kiugrik, előbukkan, feltűnik, szemet szúr, kivirít, kirí

továbbvisz

ige
  • továbbcipel, továbbhurcol
  • (út): továbbvezet, továbbmegy
  • folytat
  • fejleszt, tökéletesít
  • (ügyet ): felterjeszt

számvitel

főnév
  • könyvvitel, könyvelés
  • nyilvántartás

repked, röpköd

ige
  • kóvályog, szálldogál, szálldos, szállong, röpdös
  • ide-oda csapódik, lobog, hullámzik
  • kavarog, pereg
  • (tekintet, pillantás): ugrál, röppen, jár, csapong
  • (kéz): rángatózik, rángatódzik

szentimentális

melléknév
  • érzelmes, érzelgős, emocionális (idegen), romantikus, regényes, áradozó, szívdöglesztő (bizalmas), limonádé, szirupos, szenvelgő, ábrándos

tönkremegy

ige
  • elromlik, megrongálódik, elhasználódik, meghibásodik, elkopik, lerobban (szleng), odalesz Sz: tropára megy (szleng); gajra megy (szleng); az ördögé ez már; derékba törik; ebek harmincadjára kerül; eljár rajta az idő, mint az öreg lányon; felmondja a szolgálatot; gazda a gazban; jajharasztjára kerül; kifogyott belőle minden jóság, mint a vásári acélból; kordéra jut (valami); összement, mint a tót orgona
  • (étel): megromlik, megavasodik, megpenészedik, megrothad, elveszelődik (tájnyelvi), megavul (tájnyelvi)
  • tönkrejut, csődbe megy, csődbe jut, fizetésképtelenné válik, eladósodik, megbukik, elszegényedik, tönk szélére jut, koldusbotra jut, felőrlődik, belebukik, bekrachol (bizalmas), befuccsol (bizalmas) Sz: padlóra kerül(bizalmas)