szaknyelv szinonimái

főnév
  • műnyelv, szakmai zsargon, szakzsargon, csoportnyelv, szakmai nyelv, szakmai tolvajnyelv
  • szakszókincs, szakterminológia, nómenklatúra (választékos)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ezelőtt

határozószó
  • azelőtt, régebben, korábban, előbb, egykor, hajdan, hajdanában, valamikor, eddig, régen
  • az imént, ezt megelőzően, nemrégen

éjjeliőr

főnév
  • bakter, ármas (tájnyelvi), éjjelesi (tájnyelvi), estéző (tájnyelvi), virrasztó (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szaknyelv szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

specifikum

főnév
  • sajátosság, sajátság, különlegesség, jellegzetesség

rémtett

főnév
  • gaztett, szörnyűség, atrocitás (idegen)

rántott

melléknév
  • panírozott, bundázott

pénztáros

főnév
  • pénztárnok (régies), kasszír (régies), pénzkezelő

sütőtök

főnév
  • bécsitök (tájnyelvi), dinka (tájnyelvi), cukortök (tájnyelvi), deble (tájnyelvi), doblák (tájnyelvi), édestök (tájnyelvi)

szérű, szérűskert

főnév
  • csűröskert, rakodó (tájnyelvi)

ökonómus

főnév
  • közgazdász, közgazda

órarend

főnév
  • tanrend, órabeosztás, időbeosztás

magzatelhajtás

főnév
  • terhességmegszakítás, abortusz, küret (szaknyelvi), angyalcsinálás (régies), méhkaparás, kaparás, művi vetélés, magzatűzés (régies)

összecsap

ige
  • (tenyeret): tapsol, csattogtat, összever
  • összeszed, összerak
  • összevág, elhamarkodik, elhirtelenkedik, összeüt, elnagyol, hevenyész, összefércel, elnagyjáz (tájnyelvi), halámol (tájnyelvi), senderít (tájnyelvi), összetákol, rögtönöz, elkapkod, összegór (tájnyelvi), összehány, összerúg, elsiet, rittyent (tájnyelvi)
  • egymásnak ront, összeugrik, összemegy, megütközik, megküzd
  • (régies): szövetkezik, összeáll

szikrázik

ige
  • szikrát vet, szikrát szór, szikrát hány, ragyog, villog, villódzik, csillog, csillámlik, csillámpozik (tájnyelvi)
  • (szellem): sziporkázik, csillog, elkápráztat

takaró

főnév
  • pléd, pokróc, lepel
  • terítő, ponyva, szőnyeg, huzat
  • héj, kéreg, hüvely, burok, bevonat, tok, külszín

hadbiztos

főnév
  • intendáns (választékos)

varrónő

főnév
  • szabónő, szabásznő, asszonyszabó (tájnyelvi), varrólány, masamód (régies)

törlés

főnév
  • kihúzás, áthúzás, húzás, kiradírozás, kihagyás, elhagyás
  • stornó
  • elengedés, érvénytelenítés, megszüntetés, visszavonás, megsemmisítés, eliminálás (idegen)

szaktárgy

főnév
  • tudományág, szakterület, diszciplína, szaktudomány

sóvár

melléknév
  • sóvárgó, mohó, epedő, epekedő, áhítozó, vágyakozó, vágyódó, esengő, epedező, leledző (régies), ácsingózó, esenkedő (tájnyelvi), kiéhezett (pejoratív)

személyes

melléknév
  • egyéni, individuális, privát, magán, intim, bizalmas, szubjektív

többi

melléknév
  • egyéb, további, hátralevő

szándékos

melléknév
  • akaratlagos, megfontolt, előre megfontolt, intencionális (idegen), tendenciózus (idegen), szántszándékos, szándékolt, elhatározott, tervezett, tudatos, céltudatos, eltökélt, célzatos, átgondolt, akart, kitervelt, tervszerű

repülő I.

melléknév
  • párolgó, illanó, illó
  • szálló, lebegő
  • vágtató, száguldó, sebes, gyors

szenvedélyes

melléknév
  • forróvérű, bővérű, sűrűvérű, tüzesvérű, szangvinikus, érzéki, lángoló, vérmes, vehemens, indulatos, heves, tüzes, lelkes, patetikus, féktelen, parázs, megrögzött, lázban égő, forrófejű, lobbanékony, szilaj, felgerjedt
  • megszállott, passzionátus (régies), egzaltált, fanatikus, eszelős, dühödt, megdühödött

tőr1

főnév
  • gyíkleső (tájnyelvi), gyilok (régies), stilét (idegen), espáda (régies), kés (bizalmas), halef (szleng), rugósbicska
  • vívótőr
  • tőrvívás