szólista szinonimái

főnév
  • szólóénekes, magánénekes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bárd2

főnév
  • (régies): énekes, költő, lantos, dalnok, dalos, énekmondó, trubadúr (régies), regős, jokulátor, igric (régies)

felgyújt, fölgyújt

ige
  • lángra lobbant, lángra gyújt, lángba borít, felizzít, hevít, fellobbant, feléget, felperzsel
  • felkattint, felkapcsol, felcsavar, meggyújt
  • fellelkesít, felvillanyoz, fölhevít, fölgerjeszt, fellángít (régies), feltüzel, tűzbe hoz, felajz, felfokoz, életre kelt, serkent, ösztönöz, ösztökél, bátorít, ingerel, gerjeszt, szít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szólista szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szerzet

főnév
  • szerzetesrend, rend
  • fajzat (tájnyelvi), fajta (tájnyelvi), alak, fickó, figura, pofa (szleng), flótás, csodabogár
  • lény, teremtmény
  • (régies): találmány, csinálmány

smirgli

főnév
  • csiszolópapír, dörzspapír, csiszolóvászon
  • (szleng): újonc, kopasz (szleng)

sekély

melléknév
  • alacsony (víz)
  • (tájnyelvi): csekély, jelentéktelen
  • felületes, hiányos (tudás)

rásüt

ige
  • (bélyeget): ráüt, rányom, ráéget
  • ráfog, ráken, ráhazudik (régies), rámond (régies)
  • rávilágít, rátűz, ráragyog

szipákol

ige
  • szipog, szepeg, szimmog (tájnyelvi)
  • pipázik, pipál, pöfékel

tárgyal

ige
  • tanácskozik, értekezik, gyűlésezik, ülésezik
  • megbeszél (valamit), foglalkozik (valamivel)
  • fejteget, vitat, előad
  • alkudozik, egyezkedik

peng

ige
  • kong, cseng, szól, búg, zúg

páros I.

melléknév
  • kétszeres, dupla, iker

megoldatlan

melléknév
  • kérdéses, kétséges, rendezetlen, tisztázatlan, vitás, polemikus, problematikus, megfejtetlen, nyitott, homályos, talányos, rejtelmes, titokzatos, eldöntetlen, meghatározatlan

piti

melléknév
  • (szleng): kisszerű, csekély, kicsi, jelentéktelen, lényegtelen, nevetséges, piszlicsáré (bizalmas), apró-cseprő, csip-csup, dibdáb, bagatell, snassz (bizalmas)

távíró

főnév
  • távírda, távíróhivatal, posta
  • telegráf (régies)
  • távírdász (régies), távírász

tiszteltet

ige
  • tisztel, üdvözöl, köszönt, üdvözletét küldi

hidegpadló

főnév
  • cementpadló, műkő
  • kőpadló

vonás

főnév
  • vonal, vessző, ékezet
  • strigula
  • ecsetvonás, tollvonás
  • tulajdonság, jellegzetesség, ismertetőjegy, ismérv, sajátosság, sajátság, jegy
  • jellemvonás, beütés

vágány

főnév
  • sínpár, sínpálya, pályatest, sín
  • (régies): hegyszoros, völgy, hasadék, nyílás, vágaték (régies), vákány (régies)

szomorúfűz

melléknév
  • árvafűz, húsvétfa (tájnyelvi)

szeretett

melléknév
  • kedves, drága, édes, drágalátos, aranyos, szerelmes, szerelmetes (régies), szeretetre méltó
  • tisztelt, nagyra becsült
  • népszerű, közkedvelt, keresett, divatos, felkapott (bizalmas), kapós (bizalmas), híres, frekventált, kitüntetett, menő (szleng)
  • kedvenc, kegyelt (régies), kedvelt, favorit

talajvíz

főnév
  • vadvíz, földárja (régies)

ürügy

főnév
  • apropó, indok, jogcím, kifogás, mentség, kibúvó, alibi, szín, álszín (régies), örv (régies), álok, pretextus (régies), titulus (régies)

szőrszálhasogató

melléknév
  • akadékos, akadékoskodó, pontoskodó, bakafántos, aprólékos, akkurátus, fontoskodó, kicsinyes, kicsinyeskedő, hajszálhasogató, bogarászó, kukacos, kukacoskodó, szőröző (bizalmas), gáncsoskodó, minuciózus (idegen), skrupulózus (bizalmas), betűrágó, bojtorjános (tájnyelvi)

sótalan, sótlan

melléknév
  • íztelen, ízetlen, sajtalan (tájnyelvi), se íze, se bűze
  • sómentes, diétás
  • sótlan, untató, unalmas, kedélytelen, kedvetlen, savanyú (bizalmas), humortalan, szellemtelen

tanítás

főnév
  • oktatás, didaxis (régies), oktatómunka
  • iskola
  • képzés
  • doktrína (választékos), tan, tétel, tantétel
  • intés, útmutatás
  • evangélium, ige
  • idomítás, kiképzés, trenírozás

vadházasság

főnév
  • (régies): együttélés, élettársi közösség (szaknyelvi), bagolyhit (tájnyelvi), összeállás (tájnyelvi)