talajvíz szinonimái
főnév
- vadvíz, földárja (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
szorulás
főnév
- székrekedés, bélrenyheség (szaknyelvi), dugulás, obstipáció (szaknyelvi), konstipáció (szaknyelvi)
- (régies): tolongás, tolakodás, taszigálás, lökdösődés
- (bizalmas): bűnhődés, lakolás, verés, szidás
szabadul
ige
- kijön (börtönből), kiszabadul (fogságból), menekül, menekedik (régies)
- (tájnyelvi): leszerel (katona), obsitot kap
- (régies): (inas) felszabadul
spiritusz
főnév
- szesz, etilalkohol, alkohol, borszesz
- denaturált szesz
- (régies): értelem, ész, szellem, szellemesség, elmésség
- lélek, szellem, tehetség, képesség
születik
ige
- világra jön, napvilágot lát, életre kel
- létrejön, kialakul, keletkezik, lesz, terem, szülemlik (tájnyelvi), megjelenik, feltűnik, felbukkan, kerekedik
- származik, ered, támad
tengődik
ige
- nyomorog, senyved, sínylődik, szűkölködik, nélkülöz, vegetál, gyötrődik, vesződik Sz: tengeti az életét; egyik napról a másikra él
- betegeskedik, gyöngélkedik, nyavalyog, szenved, kínlódik, sínylődik
termetes
melléknév
- megtermett, nagydarab, magas, erős, széles, nagy, tagbaszakadt, robusztus, behemót, dromedár, tenyeres-talpas, derék, szálas, terebélyes, terjedelmes, daliás, hatalmas növésű, tekintélyes, melák (bizalmas), drabális
traccsol
ige
- fecseg, cseveg, tereferél, beszélget, pletykázik, trécsel (bizalmas), trafikál (régies), diskurál, locsog, csacsog, dumál (szleng)
zsörtölődik
ige
- elégedetlenkedik, zúgolódik, veszekedik, morog, dohog, mérgelődik, pufog, zsémbel, zsémbeskedik, bakafántoskodik, prézsmitál (régies), házsártoskodik, óg-móg (tájnyelvi)
- szid, korhol, kárpál (tájnyelvi)
- panaszkodik, kesereg, siránkozik, sopánkodik Sz: morog, mint a medve; zörög, mint a fatarisznya; pöfög, mint a kukoricakása
véges-végig
határozószó
- mindvégig, végestelen-végig, elejétől végig, egészében
- á-tól z-ig, alfától omegáig, mind egy szálig
- tetőtől talpig, hosszában
szomorú
melléknév
- bánatos, búbánatos, szomorodott, bús (választékos), szomorkás, levert, letört, lehangolt, csüggedt, lógó orrú, fancsali, savanyú, mélabús, melankolikus, mísz (bizalmas), búskomor, komor, nyomott, rosszkedvű, kedvetlen, kedveszegett, deprimált, depressziós, elkámpicsorodott (szleng), elkenődött (szleng), lelombozódott (szleng) Sz: a földet szántja az orra; bal lábbal kelt fel; bús, mint ki hat ökrét vesztette; bús, mint a kotló tyúk; búslakodik, mint a kereketörött paraszt; búsul, mint a föltekert ménló; búsul, mint a cigány Szent Mihály napján; búsul, mint kinek hat ökrét szekeréből ellopták; búsul, mint az elrugdosott ménló; el van keseredve, mint a liptai túró; leszegett a nyaka; meghasad a szíve; nem tud hová lenni bújában; olyan jó kedve van, mint a szegbe akasztott nyúlnak; olyan, mint a szárnyaszegett lúd; olyan, mint a pénteki menyasszony; olyan, mint akinek az orra vére folyik; olyan, mint akinek apját, anyját megölték; savanyú pofát vág; sír benne a lélek; sír előtte minden; száraz ágon ül; úgy áll a szája, mint a tót kalendárium; úgy áll a szája, mint szüret után a kunyhó; úgy áll a szája, mint akinek kenderföld nem jutott
- borult, borús, borongós
- elszomorító, lehangoló, lesújtó, leverő, fájó, fájdalmas, szívet tépő, szívbe markoló, reménytelen, sivár, gyászos, zord
- keserves
tébolyda
főnév
- (régies): elmegyógyintézet, bolondokháza, őrültekháza, ideggyógyintézet, diliház (bizalmas), vicces ház (szleng), vigyorgó (szleng), bolondház (régies)
- (bizalmas): felfordulás, zűrzavar, rendetlenség, összevisszaság, kavarodás, fejetlenség, felbolydulás, rumli (bizalmas), káosz
vasalás
főnév
- simítás, egyengetés, finomítás
- (ruhán): él, hajtás
- vaspánt, abroncs, vaslemez, vasbetét, sarokvas
- patkó, vas
- orrvas, spiccvas
szakszerűtlen
melléknév
- dilettáns, kontár, elfuserált (bizalmas), amatőr, műkedvelő, avatatlan, laikus