szárny szinonimái

főnév
  • lebeny, uszony
  • kapuszárny, ajtószárny
  • traktus (bizalmas), ála (idegen), épületrész
  • oldalág (családé)
  • pártfogás, védelem, oltalom

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szobafestő

főnév
  • mázoló, piktor (régies)

kopog

ige
  • zörög, zötyög, kotyog, kattog
  • kopácsol, kalapál
  • dobol
  • kopogtat, zörget, kocog (tájnyelvi), kocogtat, dörömböl
  • kopogtat, ír, gépel, pötyög
  • távír, lead
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szárny szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sürgöny

főnév
  • távirat, telegram (régies)

reváns

főnév
  • megtorlás, bosszú, bosszúállás, elégtétel
  • visszavágó, visszavágás

reklám

főnév
  • hirdetés, hírverés, felhívás, propaganda, reklámozás
  • plakát, falragasz, transzparens
  • reklámfilm

pír

főnév
  • lázrózsa, elpirulás, pirosság, rózsa

szállodaköltség

főnév
  • szállásdíj, szállodaszámla

színezet

főnév
  • szín, színeződés, színezés (régies), színárnyalat
  • jelleg, sajátosság
  • látszat, külső, külszín

örökletes

melléknév
  • örökölhető, átöröklődő, öröklött, örökölt, veleszületett, genetikus, családi

őfelsége

főnév
  • őméltósága, felség, fenség
  • király, királynő, császár, császárnő, főherceg, főhercegnő

mártír

főnév
  • vértanú, hitvalló, hitbajnok (régies)
  • áldozat

összetört

melléknév
  • megtört, kimerült, megviselt, elgyötört, elkínzott, elcsigázott, lesújtott

szófogadó

melléknév
  • engedelmes, fegyelmezett, jól nevelt, jó, illedelmes, szórahajló (tájnyelvi), kezelhető, kezes, tisztelettudó

tanúvallomás

főnév
  • tanúskodás, tanúzás, vallomástétel, tanúságtétel, tanúság, tanúságtevés (választékos)

haladék

főnév
  • halasztás, hosszabbítás, halogatás, késedelem, moratórium (szaknyelvi), prolongálás

végtag

főnév
  • tag, testrész, extremitas (szaknyelvi)

tuba

főnév
  • galamb, tubi (bizalmas), gerle, tubica (bizalmas)

szarvasbogár

főnév
  • csajkó (tájnyelvi), darubogár (tájnyelvi), istentehene (tájnyelvi)

súlytalan

melléknév
  • könnyű, habkönnyű, leheletkönnyű, pille
  • lényegtelen, jelentéktelen, bagatell
  • hangsúlytalan, nyomatéktalan

szerény

melléknév
  • szolid, csendes, visszahúzódó, tartózkodó, modestus (idegen), mérsékelt, mértékletes
  • bátortalan, szégyenlős, szemérmes, szende Sz: szerény, mint az ibolya
  • igénytelen, takarékos Sz: kevéssel beéri; a kicsit is megbecsüli; meghúzza magát; kis helyen is megfér
  • egyszerű, mesterkéletlen
  • szegényes, gyér, gyenge, olcsó
  • kevés

törzsőrmester

főnév
  • törzs (bizalmas), törmi (szleng), törzsike (szleng), dörzsőrmester (szleng)

szelelőlyuk

főnév
  • léleklyuk, szellőzőnyílás
  • légakna, szellőzőakna, kürtő

ritmus

főnév
  • hullámzás, lüktetés, ütem, ütemesség, lejtés, numerus (régies), taktus
  • időmérték, versmérték, tempó

szétrobban

ige
  • széjjelrobban, felrobban, explodál, szétpukkad, széjjelpukkad, szétpukkan, széjjelpukkan
  • (társaság): feloszlik, felbomlik, szétoszlik, széjjeloszlik, szétmegy, széjjelmegy, szétesik

trombitafolyondár

főnév
  • indiai jezsámen, kürtvirág, tölcséresinda, trombitacserje