rostély szinonimái

főnév
  • rács, rácsozat, gitter (szaknyelvi)
  • vasrács, tűzrács, kályhaellenző
  • sütőrostély, sütőrács, rostélyrács, rosta (régies)
  • sisakrostély

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tanügy

főnév
  • oktatásügy, iskolaügy

magasföld

főnév
  • (szaknyelvi): fennsík, felföld, plató (szaknyelvi), fenntérség (régies), hegylapály (régies), lapos (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a rostély szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

rendületlen

melléknév
  • erős, szilárd, sziklaszilárd, mozdulatlan, kemény, fix (bizalmas), stabil
  • állhatatos, megingathatatlan, rendíthetetlen, tántoríthatatlan, hajthatatlan, kérlelhetetlen, kipróbált, kitartó
  • eltökélt, elszánt

pihe

főnév
  • pehely, pelyhecske, toll, bolyh, szösz
  • hópehely, hópihe, pelle (régies), hókristály, hópili (tájnyelvi), hópilinke (tájnyelvi)

pattint

ige
  • csettint, rittyent (tájnyelvi), durrogat (bizalmas)

osztozkodik

ige
  • felez, mutyizik (tájnyelvi), osztályt csinál (régies), risztel (szleng)
  • (tájnyelvi): veszekszik, vitatkozik, civakodik

ringló

főnév
  • ringlószilva, rengőszilva (tájnyelvi), ringalló (tájnyelvi)

sokkal, sokkalta

határozószó
  • jóval, sokszorosan, sokszorta, százszorta, jelentősen, összehasonlíthatatlanul, lényegesen, számottevően, jelentős mértékben, messze (bizalmas), utcahosszal (bizalmas)

nehéz

melléknév
  • súlyos, nagy súlyú, idomtalan, ólmos (tájnyelvi), nagy tömegű, tömör, vastag, kemény, szilárd
  • masszív
  • nyakas, makacs, fafejű, konok, hajthatatlan, kezelhetetlen, összeférhetetlen
  • terhes, nyomasztó, bajos, keserves, hajszás, megerőltető, megterhelő, fárasztó, gyötrelmes, verítékes, fájó, kínos, kellemetlen, körömszakasztó (régies), strapás (szleng), pokoli, istentelen (szleng), vesződséges, kidöglesztő (durva), izzasztó, verejtékes
  • (régies): terhes, viselős, várandós, pocakos (bizalmas)
  • vemhes, hasas
  • (levegő): áporodott, dohos, büdös, fojtó, fullasztó
  • küzdelmes, válságos, kockázatos, meredek (szleng), rögös, fáradságos, kritikus, viszonyos (tájnyelvi), ádáz, veszélyes, meleg (bizalmas) Sz: beletörik a bicskája
  • fontos, jelentős, hangsúlyos, nagy horderejű, kényes, bonyolult, szubtilis (idegen), problematikus, fogas, fogós, fejtörő, szövevényes, agyafúrt
  • (étel): tömős, kiadós, zsíros, hizlaló, tömény, laktató
  • sok, nagy értékű

nagydolog

főnév
  • székelés, széklet, szükséglet, ürülék, fécesz (szaknyelvi), kaka (bizalmas), kaki (bizalmas), szar (durva), trutyi (szleng), trutymó (szleng)

lakik

ige
  • él, megszáll, időzik, tartózkodik, tanyázik, meghúzza magát, honol, fészkel, lakozik, rezideál (idegen), kvártélyozik (tájnyelvi), kéglizik (szleng), csövezik (szleng), héderezik (szleng), táborozik, állomásozik, székel
  • (régies): lakmározik, vendégeskedik, lakodalmaskodik, torkoskodik, dőzsöl, dorbézol

nőorvos

főnév
  • nőgyógyász, ginekológus (szaknyelvi)
  • szülész

sportcsarnok

főnév
  • stadion, sportpálya
  • tornaterem

szégyentelen

melléknév
  • erkölcstelen, szemérmetlen, gátlástalan, vastag bőre van, nincs bőr a képén, arcátlan, orcátlan, szemtelen, pimasz

fösvény

melléknév
  • fukar, zsugori, szűkmarkú, szűkkezű (régies), szorosmarkú (régies), szűkkeblű, kuporgató, anyagias, garasos, krajcároskodó, garasoskodó, snassz, zsebrák (régies), kupori (tájnyelvi), smucig (bizalmas), sóher (bizalmas), skót (bizalmas), szőrösszívű (bizalmas), faszari (tájnyelvi), faszarágó (szleng), citromfingó (tájnyelvi), csikar (tájnyelvi), égettbélű (tájnyelvi), falkörmöző (tájnyelvi), koporcsi (tájnyelvi), szarevő (durva), szarrágó (durva) Sz: a száraz kortyot is számba veszi; a falatot is sajnálja magától; a tiszta vizet is megszűri; a penészes bort is drágállja; alig ad egy zápfogra valót; azt mondja, nem adja, inkább a sárba tapodja; csak azért halt meg délelőtt, hogy az ebédet ne fizesse; disznószíjjal kötötte az erszényét; ebszíjjal van megkötve az erszénye; élére rakja a pénzt; félpofára etet; fogához veri a garast; földet eszik, mint a béka; fösvény, mint a péntek; gyertyát sem gyújt, fél, hogy elfogy; ha nyálával jóllakhatnék, sohasem köpné ki; ha a szelet lenyelhetnék, azzal tartaná a cselédet; hatszor is megolvassa a pénzt; igen szoros markú; konc nélkül adja a levet; kupáját sem öblíti meg, fél, hogy vize elfogy; kutyahájjal kenték meg az alfelét; kutyaszíjjal van bekötve az erszénye; kutyazsírral kenték meg az oldalbordáját; kutyazsírral van megkenve az erszénye; lapát hátával méri a borsót; lidérc ül a pénzén; magától is sajnálja; mázos a bögréje; megenné a maga szarát is; megenné kétszer, amit egyszer lehet; megfeji az ágast is; megolvassa, hány falatot nyel a cseléd; nadrágjára sem zsinórt, sem bélést nem tetet; olyan szűken ereszti, mint a kotyogó; örömest odaajándékozná mindenét, ha el nem vennék; összehúzta a markát a köszvény; részt venne ingyen az árvák vacsoráján; senkit sem maraszt ebédre; sós babot eszik, vizet iszik rá; szánja koporsóra a deszkát; száraz kéztől szakadt ajándék; tartanék én lovat, ha zabot szarnék meg szart ennék; úgy adja ki a pénzt, mintha a fogát húznák; ül a pénzén; a ganéjt is megenné, ha büdös nem volna; a tengelyt sem kenetné meg, ha el nem kopna; lattal mér (valamit); nem iccével, hanem gyűszűvel méri a bort; nem üti ki a vak ló szemét; somfánál főz; ül a pénzesládán, mint a kotlós

tubák

főnév
  • burnót, dohány, dohánypor, tüsszentő (tájnyelvi)

tapsifüles

főnév
  • nyúl, ugrifüles (tréfás), nyuszi, bence (tájnyelvi), füles (tájnyelvi)

rosszalló

melléknév
  • helytelenítő, elítélő, bíráló, kedvezőtlen, megbélyegző, feddő, szemrehányó, pejoratív

rendelkezik

ige
  • intézkedik, dirigál, kormányoz, igazgat, irányít
  • parancsol, megparancsol, utasít, rendel
  • statuál (régies), kommandíroz (idegen), vezényel
  • végrendelkezik, meghagy
  • diszponál (szaknyelvi)
  • van (valamije), birtokol

seper, söpör

ige
  • sepreget, söpröget, takarít, tisztít, tisztogat, hárít (tájnyelvi), hárogat (tájnyelvi)
  • (szleng): száguld, rohan, szalad, fut, iszkol, szedi a lábát, spurizik (szleng), repeszt (szleng), tép (szleng), húz (szleng) Sz: megy, mint a meszes (szleng)
  • sodor
  • (földet): súrol

tananyag

főnév
  • ismeretanyag, penzum (régies), lecke, feladat

ruházat

főnév
  • ruha, ruhanemű, viselet, rajtavaló (régies), öltözet, öltözék, toalett, testi ruha (régies), risztung (tájnyelvi), szerelés (szleng)
  • mez, jelmez

piszkál

ige
  • szurkál, bökdös, bököd, birizgál (bizalmas), bizgat (tájnyelvi), babirkál (tájnyelvi), szurkapiszkál, pitiszkál (tájnyelvi), piszterkál (tájnyelvi), babrál, döfköd
  • kotor, turkál, vájkál
  • szít
  • szekál (bizalmas), gyötör, háborgat, ingerel, zargat, abajgat, bizgerál (tájnyelvi), bánt, piszkálódik, cseszeget (durva), szekíroz, hergel, vegzál, macerál (bizalmas), bosszant, molesztál, nyaggat, buzerál (szleng)
  • vizsgál, tanulmányoz, feszeget

simul

ige
  • hozzásimul, rásimul, lapul (pejoratív), odabújik, dörgölődzik, dörgölőzik, tapad, hízelkedik, törleszkedik
  • alkalmazkodik, idomul, hasonul

tapasztalt

melléknév
  • gyakorlott, jártas, járatos, rutinos, kitanult, kipróbált, képzett, szakavatott, avatott, szakértő, hozzáértő, harcedzett, profi (bizalmas), verzátus (régies), peritus (régies)
  • bölcs, okos, tájékozott, világlátott, iskolázott
  • rafinált, hétpróbás, hétszer próbált Sz: meg van minden paprikás lében főve; nem egyszer úszta át a Dunát