referátum szinonimái

főnév
  • beszámoló, jelentés, jelentéstétel, előterjesztés, előadmány (régies), referáda (idegen)
  • kifejtés, kidolgozás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

égő II.

főnév
  • villanyégő, villanykörte, körte, izzó, izzólámpa
  • égőfej

cselédlány

főnév
  • szolgáló, szolgálólány, mindenes lány, mindenes, háztartási alkalmazott, csecsi (pejoratív), dézsatündér (tréfás)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a referátum szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

rábeszél

ige
  • rávesz, rábír, meggyőz, szívére beszél, kapacitál, unszol, megfőz (bizalmas), megagitál, megdolgoz (bizalmas), fölkésztet (régies), rádisputál (tájnyelvi), ráösztökél, bepusál (tájnyelvi), diklanyol (tájnyelvi), rádumál (szleng), megfűz (bizalmas), megsóderol (szleng)
  • rátukmál, rásóz (bizalmas), ráerőltet, rávarr (bizalmas), a nyakába sóz, a nyakába varr

páncél

főnév
  • páncélzat, páncélruha, vértezet, vért, sodronying, fegyverderék (régies), mellvas (régies), vas, vasderék (régies)
  • (állaté): védőburok, teknő, héj

összerezzen

ige
  • megrezzen, összerázkódik, megrázkódik, összerándul
  • megijed, megrémül, megriad

nyugdíj

főnév
  • nyugállomány
  • nyugellátás, nyugbér (régies), penzió (régies)
  • járadék, kegydíj

ránéz

ige
  • rátekint, rápillant, rápislant, rásandít, rászegezi szemét, rászegezi tekintetét, ráemeli a szemét, rámered, rábámul
  • vigyáz, felügyel
  • rányitja az ajtót, meglátogat

ruca

főnév
  • kacsa, réce, gácsér, góca (tájnyelvi)
  • vadkacsa

mosdatlan

melléknév
  • piszkos, szennyes, koszos, mocskos, szutykos, szurtos, maszatos, retkes (bizalmas), revás (szleng), loncsos (tájnyelvi), tisztátalan
  • ápolatlan, gondozatlan, elhanyagolt, lompos
  • (választékos): trágár, szemérmetlen, obszcén, disznó (pejoratív), ocsmány (pejoratív), durva, közönséges, szabados

miniatűr I.

melléknév
  • kicsiny, apró, törpe, pici, piciny, parányi, pirinyó, pöttöm, icipici, csöppnyi, csöpp

következtében

névutó
  • folytán, eredményeképpen, eredményeképp, eredményeként, következményeképpen, következményeképp, következményeként, folyományaképpen, nyomán, kifolyólag, miatt, szerint, értelmében, okáért, okán (választékos)

művelődésügy

főnév
  • kultúra, oktatásügy

sarkít

ige
  • (szaknyelvi): polarizál (idegen), szétválaszt
  • (választékos): kiélez

suhog

ige
  • zizeg, sistereg, sutyorog (bizalmas), lispeg-laspog (tájnyelvi), suhatol (tájnyelvi), suttyan (tájnyelvi), sustorog (tájnyelvi), sziszeg
  • (szél): zúg, susog, fúj
  • (falevél): zördül
  • (madár): surran

feslik

ige
  • bomlik, foszlik, szakad, szétmegy, keshed (tájnyelvi)
  • (virág, rügy): nyílik, kibomlik, hasad (választékos), kipattan, fakad, fejlik (régies), bontakozik

tiszteletjegy

főnév
  • szabadjegy, ingyenjegy, potyajegy (bizalmas)

szögmérő

főnév
  • (hajón): szextáns (szaknyelvi), Jákob-pálca, irányoló, szondázó, sarkaló, sáskaláb (tájnyelvi)

regenerál

ige
  • megújít, felújít, felélénkít, felüdít, felfrissít, serkent, felpezsdít, vitalizál, stimulál, rekreál (szaknyelvi), reaktivál (szaknyelvi)

purgatórium

főnév
  • tisztítótűz, tisztítóhely

ige
  • vés, bevés, karcol, metsz, rovátol (régies)
  • ír, feljegyez, felró
  • (tájnyelvi): számba vesz, összeír
  • (régies): illeszt (valahova), beilleszt
  • összeilleszt, hornyol
  • (utat): bejár, végigjár
  • (terhet, büntetést): kivet, kimér, kiszab, sújt (valamivel), hárít (valakire)

szólásmondás

főnév
  • szólás, közmondás, proverbium (idegen), aforizma, szállóige

rendező I.

melléknév
  • szabályozó, igazgató, rendszerező

paraszt II.

melléknév
  • paraszti, falusi, vidéki
  • (durva): bugris, mucsai (durva), bárdolatlan, faragatlan, durva, goromba, parlagi
  • (tájnyelvi): dísztelen, díszítetlen, mázolatlan, festetlen

rossz I.

melléknév
  • egészségtelen, elhasználódott, ártalmas, romlott, bűzhödt, büdös, poshadt, állott, záp, ízetlen, keserű, émelyítő, kellemetlen, avas, orrfacsaró, áporodott, dögletes, szennyezett
  • kedvezőtlen, hátrányos, alkalmatlan (időpont)
  • veszteséges, szerencsétlen, káros
  • levert, letargikus, csüggedt, bús, bánatos, búskomor, szomorú, mísz (bizalmas)
  • barátságtalan, ellenséges
  • (magatartás): komisz, gonosz, rosszindulatú, rosszakaratú, aljas, alávaló, galád, elvetemült, tré (idegen)
  • ledér, léha, kicsapongó, feslett, elhíresült, parázna, becstelen, hírbeli (tájnyelvi)
  • rosszalkodó, szófogadatlan, helytelenkedő (tájnyelvi)
  • fegyelmezetlen, pajkos, csintalan, rakoncátlan, vásott, pajzán, rendetlen, csibész
  • összeférhetetlen, kibírhatatlan
  • bántó, sértő
  • vacak, ócska, silány, gyatra, használhatatlan, eladhatatlan, alkalmatlan, pocsék, hitvány, gyenge, kopott, rozoga, rongyos, elnyűtt, értéktelen, bóvli, olcsó, kritikán aluli, förtelmes
  • durva, bárdolatlan, csiszolatlan, kibírhatatlan, bántó, sértő, csapnivaló, illetlen
  • csúnya, rút, rusnya, ocsmány
  • téves, hibás, elhibázott, fals

szótag

főnév
  • szillaba (szaknyelvi)