purgatórium szinonimái

főnév
  • tisztítótűz, tisztítóhely

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elbírál

ige
  • értékel, megítél, kritizál, kiértékel, méltat, mérlegel, revideál, felbecsül

letapos

ige
  • letapod
  • lejár, összejár, összetapos, legázol, letipor
  • ledíbol (tájnyelvi), ledöböcskol (tájnyelvi), ledöngöl (tájnyelvi), megtipor (tájnyelvi), (véletlenül) rálép
  • (lábbeli sarkát): félretapos, lekoptat
  • (tájnyelvi): legyőz, felülmúl
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a purgatórium szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pompás

melléknév
  • gazdag, fényűző, díszes, főúri, nagyúri, fejedelmi, úrias, felséges, fenséges, pazar, pazarló, fényes, nagystílű, pompózus (régies), elragadó, tetszetős, csodás, csodálatos, pompázatos, szemkápráztató, gyönyörűséges, briliáns, tündöklő, igéző, elbűvölő
  • kiváló, nagyszerű, elsőrangú, kitűnő, remek, príma, isteni, klassz (szleng), frankó (szleng), fenomenális, impozáns

ősi

melléknév
  • ős, archaikus, prehisztorikus (szaknyelvi), elődi (régies), törzsökös, primitív, patriarkális, antik, klasszikus, elemi, tősgyökeres, tőrőlmetszett
  • régi, ősrégi, avítt, őskori, évszázados, évezredes, ezredéves, régimódi, ódon, ásatag, történelem előtti, vízözön előtti
  • egykori, hajdani, néhai, korai, régmúlt
  • kezdeti, eredeti, originális, előbbeni (régies), hajdankori, őseredeti, primer (szaknyelvi), primordiális (idegen)(szaknyelvi)

ökölvívás

főnév
  • boksz, bokszolás, öklözés, bunyó (szleng), ökölharc, ökölviadal

nepper

főnév
  • csaló, szélhámos
  • üzér (régies), nyerészkedő, spekuláns, feketéző (szleng)
  • orgazda
  • kábítószer-kereskedő, díler (szleng)

próbarepülés

főnév
  • kísérleti repülés, berepülés (szaknyelvi)

részeg

melléknév
  • ittas, illuminált, piás (szleng), elázott (bizalmas), boros, italos, kapatos, berúgott, becsiccsentett (bizalmas), spicces (bizalmas), pityókás (bizalmas), beszívott, bekávézott, kótyagos, mátos (tájnyelvi), itókás (tájnyelvi), benyakalt (tájnyelvi), beszopott, beszeszelt, zákányos (tájnyelvi), tintás (szleng), siker (szleng), szittyós (szleng), mólés (szleng) Sz: a maga keze verte meg; a felső várat megvette a bor; a bécsi kapun se tudna bemenni; alkoholos befolyásoltság alatt áll; az eget is bőgőnek nézi; azt sem tudja, fiú-e vagy lány; be van rúgva, mint az öreg ágyú; be van kötve a feje; beitta a süveget; bekapta a rongyot; bekötötte a fejét három sarokra; bekötötték a fejét csillagos keszkenővel; belenézett a kancsóba; belepte a köd a szemét; benne ám a buzgóság; bepókhálósodtak a szemei; bevárta a végét; borgazda fért az eszéhez; csorgóra áll a kalapja; duplán lát; egész csapig van; elázott a malomkerék kövestől; eltemették a tele hordóba; elütötte a gyászkocsi; elvesztette a csibukját; erősen veszekszik a tele bugyogóval; ez se szalmaszálon szítta; ez is betette az ajtót; ez is ott volt a tűzoltásnál; ez is csapot látott; fejébe állt Boris néni; fejébe ment a bor; fejébe ment a borszesz; fejlövése van; fél kengyelben áll (tájnyelvi); fél keréken van (tájnyelvi); félre van a rúdja; félrecsapta a kalapját; felütötte a sisakot; földszint van; följebb járt a víznél; gazos a feje (tájnyelvi); gőzöl a feje; hamvasban van; hitt a kulacsának; hordóban felejtette az eszét; jó helyen járt; jó félben van; jó vérében van; jól felhörpintett urunk vérében; jól bevett a Krisztus véréből; jól bevett a szentelt vízből; jól betekintett a korsóba; jól feltöltött a fekete süveg alá; jól bekapott; jól elkeltek a süldői; jól el van látva; jól a kalap alá szedett; jól megvetette magának az ágyat; kancsóba fohászkodott; keresztbe áll a szeme; kifogott a kulacsán; kutyához vágta a csapot; leverték a lábát; lökd meg, bor buggyan belőle; mázsás a haja; megcsókolgatta az üveg száját; megitta az eszét; megjárta fejét a budai törökvér; megverte a jobb keze; minden cégérnek köszön; nagy fejjel van; nagyon belenézett az üvegbe; negyven cseppnél többet ivott; nehezebb a feje, mint a fara; nem értem, törökül beszél-e vagy tatárul; nem hallotta a harangszót; nem előre, hanem hátra tántorog; olyan, mint a csap; ott járt, ahol nem búsulnak; pókhálós a szeme; részeg, mint az ágyú; részeg, mint a csap; rózsás színben látja a világot; sokat vizsgálta a csillagot; sokat szűrt a foga közt; szédeleg a lába, tántorog a feje; tele van az iszákja; tele van, mint a barát allelujával; több nála, mint kettő; többet ivott, mint a veréb szokott; úgy néz ki, mint Mózes a moslékban; utolérte a buzgóság; utolérte a bor; van egy kis nyomás benne; vas főkötő van a fejében; völgynek eresztett
  • önfeledt, elragadtatott, mámoros

mértékletes, mértékt

melléknév
  • mértékletes, fegyelmezett, józan, higgadt, megfontolt, tartózkodó, egyszerű, önmegtartóztató, mérsékelt, szolid
  • igénytelen, szerény, aszketikus (idegen), puritán
  • közepes, középszerű

méltánytalan

melléknév
  • méltatlan, igazságtalan, becstelen, sportszerűtlen, jogtalan, egyenlőtlen, elfogult, egyoldalú, kedvezőtlen, rosszindulatú, érdemtelen

korai

melléknév
  • kora, idő előtti, kiforratlan, meggondolatlan, elhamarkodott, elsietett, hirtelen, időszerűtlen, éretlen
  • hajnali, reggeli, jókori (régies)
  • korán érő, zsenge, primőr
  • régi, ősi, kezdeti, kezdetleges, primitív

mizéria

főnév
  • kellemetlenség, baj, zavar, felfordulás
  • nyomorúság, szükség, ínség, nélkülözés, nincstelenség, sínylődés, sanyarúság

ringyó

főnév
  • szajha, kurva (durva), utcalány, utcanő, örömlány, prostituált, prosti (szleng), céda, lotyó (durva), cafka (szleng), cafat, rima (tájnyelvi), ribanc (durva), sarkcsillag (szleng), cemende (tájnyelvi), canga (tájnyelvi), csörgőskörmű (tájnyelvi), dajna (tájnyelvi), szotyka (tájnyelvi), repedtsarkú (durva), kéjnő (régies), hetéra (választékos), kurtizán (választékos), közszemély (régies) Sz: minden ember szekere; bérbe adta a szitáját; éjjeli-nappali nimfa; félre faroló rossz szerszám; hét vármegyének szolgálója; sarkon kurva, lábhegyen szajha; uratlan menyecske

sietség

főnév
  • sietés, igyekezet, sürgés-forgás, iram, rohanás
  • gyorsaság, élénkség, hamarság (régies)
  • kapkodás, hajsza (bizalmas), lótás-futás, nyüzsgés

felől2

határozószó
  • fölül

teljhatalmú

melléknév
  • mindenható, nagy hatalmú, meghatalmazott

szétolvad

ige
  • széjjelolvad, elolvad, szétfolyik, eloszlik
  • (pénz): elfogy

pusmog

ige
  • sugdolózik, motyog, dünnyög, suttog, susog, sugdos

poharaz

ige
  • iszogat, iddogál, borozgat, kvaterkázik (régies), szlopál (szleng), piázik (szleng), tintázik (szleng)

régen

határozószó
  • rég, régebben, egykor, hajdan, hajdanán, hajdanában, korábban, valaha, valamikor, azelőtt, ezelőtt, hajdanta (régies), réges-rég, régente, annak idején, anno dacumál (bizalmas), nagyrégen (tájnyelvi), régecskén (tájnyelvi), régenében (tájnyelvi) Sz: akkor még a papok is bajuszt hordtak; akkor még az angyalok a földön jártak; még akkor Éva is menyasszony volt; még akkor a Maros sem folyt a Tiszába; még akkor a bírónak sem volt bajusza; még akkor Debrecen is falu volt; még akkor a falu temploma is kápolna volt; még akkor a balatoni cserfa is makk volt; sok víz lefolyt azóta a Dunán; talán még akkor a fecske sem fecsegett annyit; valamikor Ádám nőtlen korában

szerencsejáték

főnév
  • hazárdjáték, lottó, lutri (régies), tombola, sorsjáték, fogadás

ragaszkodás

főnév
  • hűség, lojalitás, kötődés, fűződés (választékos), csatolódás (régies), tapadás (régies), simulás (régies), vonzódás, odaadás, rajongás, törődés, engedelmesség, kitartás, állhatatosság, tántoríthatatlanság

összehasonlíthatatla

melléknév
  • hasonlíthatatlan, páratlan, egyedülálló, inkomparábilis (idegen), utolérhetetlen, utánozhatatlan

rendes

melléknév
  • gondos, megbízható, kötelességtudó, lelkiismeretes, jól nevelt, precíz, szolid, derék
  • takaros, nett (bizalmas), csinos, ápolt, gondozott, tüchtig (bizalmas)
  • rendszerető, pedáns
  • megszokott, szokásos, szokványos, szabályos, szabályszerű, természetes
  • állandó, reguláris (szaknyelvi)
  • igazi, valódi
  • megfelelő, tisztességes, valamirevaló, jobbfajta, jóakaratú
  • becsületes, jóravaló, ártatlan

szétesik

ige
  • széthull, széjjelesik, széjjelhull, szétválik, szétdől, szétmegy, szétomlik, szétszóródik
  • felbomlik, szétbomlik, feloszlik, szétmállik