propeller szinonimái

főnév
  • hajócsavar, hajtócsavar, légcsavar
  • forgó
  • kishajó, átkelőhajó, gőzhajó (régies), csavargőzös (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fellépés, föllépés

főnév
  • szereplés, bemutatkozás
  • megjelenés, kiállás, viselkedés, magatartás, modor
  • allűr (idegen), attitűd, habitus

lesipuskás

főnév
  • vadorzó, orvvadász
  • orvlövész
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a propeller szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

plébános

főnév
  • lelkész, pap, tisztelendő, nagypap (tájnyelvi), öregpap (tájnyelvi), lelkipásztor

öreg I.

melléknév
  • idős, agg, megvénült, hajlott korú, koros, matuzsálem, veterán, élemedett, éltes, vén, kipróbált, trottyos (bizalmas), idejeveszett (tájnyelvi), öregecske (tájnyelvi) Sz: megette már kenyere javát; elhullatta már a csikófogait; a szöszt is pösznek mondja; a hamut is mamunak mondja; a cinterem felé fordult már a rúdja; a málét se rághatja; a kriptakulcsot keresi; alkonyodik a napja; attól is fél, hogy az árnyékban megbotlik; csisz el, csosz el, bocskor; csoszog, nem jár; csüng a feje bal felé; egyidős a postaúttal; egyik lába a koporsóban van; eleget próbálja a tűfokot, mégsem találja; elérte a sok péntek (tájnyelvi); elkopott a foga; elunta a frisset, csak a lassút járja; estefelé van; görnyed évei súlya alatt; három lábon jár; hosszú belet húztak neki; inában van már a lotyogó nadrág; kenyerének javát megette; kettő helyett hármat lát; kikopott a sátoros ünnepekből; leánya is vénasszony (nőről); már a bíróságból is kiaggott; már lotyog a nadrágja; már sok karácsonyi szilvát evett; másodszor gyermek; mihelyt botlik, mindjárt esik; nem mai gyerek; nem bírja már a farát; öreg, mint az országút; pép az étke; régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta; sok pénteket ért már; sok húsvéti bárányt megevett; sokat szólott neki a kakukk; szájában két foga tartja az istrázsát; szemheggyel lát, fülheggyel hall; tisztes korú; töpörtő az orcája; tudja, mikor veszett Belgrád; túl van már az innenen; unja már a frisset, csak a lassút járja; vén, mint a postaút; vénebb az országútnál; vénebb a tízparancsolatnál; vénebb a Mátránál; virág volt, kóró lett
  • kemény, rágós, inas, porcogós, csimbókos (tájnyelvi)
  • régi, ócska, viseltes, avult, kopott, ósdi, özönvíz előtti
  • (idő) késő
  • (régies): nagy

ószeres

főnév
  • ócskás (régies), zsibárus, házaló, handlé (régies), rongyszedő (régies)

nekiront

ige
  • nekitámad, ráront, rátámad, rátör, rajtaüt, támadást intéz, megszorongat
  • nekirohan, rárohan, nekimegy, nekifut, nekiiramodik, odarohan

potyog

ige
  • hull, hullik, hulladoz, esik
  • pereg
  • bukdosik (tájnyelvi), el-elesik

rendező I.

melléknév
  • szabályozó, igazgató, rendszerező

menyegző

főnév
  • esküvő, esketés, nász (választékos), frigy (választékos), egybekelés, lakodalom, lagzi

megzabál

ige
  • megeszik, felfal, felhabzsol, bezabál (durva), betúr (szleng), bepofáz (durva)

konfirmál

ige
  • megerősít, jóváhagy (szaknyelvi)
  • erősít, állít
  • bizonyít

mindenképpen

határozószó
  • mindenképpen, mindenhogyan, minden módon, akármiképp
  • okvetlenül, feltétlenül, mindenáron, hatra-vakra, nyakra-főre

rettegés

főnév
  • félelem, félsz, rémület, aggodalom, halálfélelem, szorongás, cidri, majré (bizalmas), ijedség, ijedelem, riadalom
  • borzadás, irtózat, iszonyodás, iszony

semerre

határozószó
  • sehova, sehová, sehol sem, sehol se

felkiált, fölkiált

ige
  • elkiáltja magát, felordít, felüvölt, felkurjant, felrivall, felsikolt, felvisít, felcsattan, feljajdul, kifakad, elbődül, kitör, rikkant, megsivall (tájnyelvi), felacsarkodik (tájnyelvi)
  • felkiabál, felszól

tekeredik

ige
  • bodorodik, göndörödik, fonódik, csavarodik, göngyölödik, gyűrűsödik, kunkorodik, gyűrűzik, csévélődik, csevergőzik (tájnyelvi), fecseredik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): tekereg, tekerőzik, kanyarog, kanyarodik, kígyózik, kacskaringózik, keringőzik (tájnyelvi)

szerető I.

melléknév
  • szeretetteljes, gyengéd, kedves, szívélyes, nyájas, szerelmetes (régies)

protestáns

főnév, melléknév
  • református, evangélikus, unitárius, keresztyén

pisze

melléknév
  • turcsi, fitos, finta (tájnyelvi), tömpe, duni (tájnyelvi), tusza-pisze (tájnyelvi), tupisz (tájnyelvi)

rászorít

ige
  • rátapaszt, odaszorít, hozzászorít
  • ráerősít
  • rákényszerít, rávesz, rábír

szenátor

főnév
  • tanácsos

rab I.

melléknév
  • letartóztatott, bebörtönzött
  • elnyomott, leigázott, kiszolgáltatott
  • megigézett, elvarázsolt (szleng), megbabonázott, megbűvölt, rabul ejtett

ősz1

melléknév
  • őszülő, őszes, fehér, fehéredő, fehér hajú, szürkülő, ősz, ezüstös, ezüstfehér, deres, hófehér, ezüsthajú (választékos), galambősz, őszbe csavarodott (választékos), kenderfehér (tájnyelvi) Sz: a fejéről nyáron sem akar elmenni a hó; a fejéhez verték a liszteszsákot; belepte a dér a fejét; cinteremvirág a fején; hattyú apától, galamb anyától született; holló volt azelőtt, mármost hattyúvá vált; lisztmalomban őrölt; mákos a feje; megfogta a dér a haját; megvirágzott a mandulafa; sokat járt a nyíresbe
  • (választékos): öreg, idős, éltes, agg, vén, koros, élemedett

régiség

főnév
  • avultság, óság, ószer (régies)
  • antikvitás, ereklye, műtárgy, műkincs
  • (régies): idősség, korosság

szerencse

főnév
  • jószerencse, mázli (bizalmas), fortuna (idegen), disznó, főnyeremény (bizalmas), mák (szleng), malac (bizalmas)
  • szerencsecsillag
  • véletlen, végzet
  • boldogulás
  • (tájnyelvi): jóslat