mindenképpen szinonimái

határozószó
  • mindenképpen, mindenhogyan, minden módon, akármiképp
  • okvetlenül, feltétlenül, mindenáron, hatra-vakra, nyakra-főre

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ürül

ige
  • fogyatkozik, üresedik, eltávozik, kifolyik

kezdeti

melléknév
  • első, primer (szaknyelvi), bevezető, előkészítő, kezdő, kezdődő, kialakuló, keletkező, iniciális (idegen)
  • korai, hajdani, régi, eredeti
  • ősrégi, őseredeti, archaikus, prehisztorikus (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mindenképpen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mélyhegedű

főnév
  • brácsa, viola

megaláztatás

főnév
  • megszégyenítés, Canossa-járás, pofon

már

határozószó
  • immár (választékos), immáron (tájnyelvi)
  • valamikor, régebben, egykor
  • tudniillik, mármint, azaz, vagyis

leenged

ige
  • leereszt, lebocsát, lezsilipel, lehúz (zászlót), bevon
  • letol
  • (hajat): kienged, leereszt, leboncol (tájnyelvi)
  • (árat): mérsékel, csökkent

messze I.

melléknév
  • messzi, távoli

napéjegyenlőség

főnév
  • napforduló (régies), napállás (régies), solstitium (szaknyelvi)

kotnyeles

melléknév
  • minden lében kanál, kíváncsi, tudálékos, fontoskodó, tolakodó, alkalmatlankodó, fecsegő, locsi-fecsi, locska-fecske (tájnyelvi), katuska (tájnyelvi), hírharang Sz: minden szarba beleüti az orrát; mindenbe beleártja magát; minden tálban fakanál a nyelve

konkoly

főnév
  • babosgabona (tájnyelvi)

hókuszpókusz

főnév
  • szemfényvesztés, bűvészkedés, varázslat
  • csalás, mesterkedés, elbűvölés
  • teketória, hűhó, cécó (bizalmas), ceremónia, formaság, felhajtás

kövesút

főnév
  • makadámút, műút

nekiszalad

ige
  • nekifut, nekilendül, nekiiramodik
  • beleszalad, nekirohan, nekihajt, nekimegy, nekiütközik, egymásba szalad, nekiütődik, hozzáverődik, hozzávágódik

odaint

ige
  • hív, odahív, magához hív
  • jelez, jelt ad

detonáció

főnév
  • robbanás
  • dördülés, dörrenés, csattanás, dörej, durranás, dörgés, dübörgés, lövés

régészet

főnév
  • archeológia, régiségtan, régiségbúvárlás (régies)

pasztell II.

főnév
  • pasztellkréta
  • pasztellkép, krétarajz

mindhiába

határozószó
  • hiába, hasztalan, fölöslegesen

mellékvonal

főnév
  • szárnyvonal, szárnyvasút, elágazás, leágazás
  • (telefon): mellékállomás, alállomás, mellék

mutatkozik

ige
  • látszik, megjelenik, előtűnik, előbukkan, előáll, érzékelhető, mutatózik (tájnyelvi)
  • ígérkezik, bizonyul, kínálkozik, várható, kilátásban van

parcelláz

ige
  • feldarabol, feloszt
  • apróz

mokány

melléknév
  • zömök, izmos, erős, keménykötésű, vaskos
  • szívós, stramm (bizalmas), belevaló (bizalmas), rátermett, bátor, kemény
  • önérzetes, határozott, hetyke (régies), kackiás, karakán
  • (régies): durva, vad, goromba, nyers, paraszt, idomtalan

megcéloz

ige
  • célba vesz, beirányoz, nekiszegez, puskavégre fog, becéloz
  • címez

nagy II.

határozószó
  • igen, nagyon, nagymértékben

párviadal

főnév
  • párbaj, bajvívás, duellum (régies), bajviadal (régies)
  • küzdelem, összecsapás, mérkőzés
  • csetepaté, tusakodás, tusa