márki szinonimái

főnév
  • őrgróf, markgraf (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fényreklám

főnév
  • transzparens, fénycégér

fráter

főnév
  • ember, férfi, pasas (bizalmas), fickó, alak, krapek, pali (bizalmas), muksó (bizalmas), mókus (bizalmas), ürge (bizalmas)
  • tökfej, semmirekellő, csirkefogó, tökfilkó
  • szerzetes, testvér, barát
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a márki szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lomtár

főnév
  • kamra, szerszámkamra, kamara (tájnyelvi), sufni (bizalmas), fülke, kacattár (bizalmas), cajgram (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), limbus (idegen), rumpelkammer (idegen)
  • (szleng): szertár, romtár (szleng)

kukac

főnév
  • pondró, lárva, pajor, nyű, giliszta, féreg (régies)
  • (bizalmas): hímvessző, kuki (bizalmas), bögyörő (tájnyelvi), fütyi (bizalmas), pöcs (durva)

közbülső

melléknév
  • középső, közbenső, közbeeső, közbül lévő, közbeiktatott, középen levő

kisparaszt

főnév
  • szegényparaszt, zsellér, napszámos

majdnem

határozószó
  • csaknem, szinte, majd, majdhogynem, majdhogy, kevés híján, kis híján, hajszál híján, megközelítőleg, nagyjából, durván, félig, cirka (bizalmas), már-már, úgyszólván, jóformán, jószerivel, jószerint (választékos), közel, körülbelül, cseppben járt (tájnyelvi), többé-kevésbé

megizmosodik

ige
  • megerősödik, felerősödik, megvastagodik, megtestesedik, megtelik
  • (bizalmas): kifejlődik, kibontakozik, erőre kap, megszilárdul, elterjed

végigszalad

ige
  • végigfut, végigrohan, végigvágtat, végigrobog
  • átfut, átolvas
  • (harisnyán a szem): leszalad

kényszerűség

főnév
  • szükség, szükségszerűség, szorongatottság, szorultság, muszáj, kénytelenség, kényszer, kényszerültség, kényszerhelyzet

katonadolog

főnév
  • semmiség, csekélység, kicsinység, apróság
  • csapás, elemi csapás

görény

főnév
  • petymeg
  • (szleng) (jelzőként is): rohadék (durva), tróger (durva), mocsok (durva)

kétszeres

melléknév
  • dupla, kettőzött, kettős, megkettőzött, iker, megkettőztetett, megkétszerezett, duplex (szaknyelvi)

megmételyez

ige
  • (választékos): megmérgez, megfertőz
  • beszennyez, bepiszkít(idegen)
  • (választékos): megront, lezülleszt, lealjasít, károsít

menetjegyiroda

főnév
  • jegypénztár, utazási iroda

bodobács

főnév
  • fényköltő, mezei poloska, suszterbogár (tájnyelvi)

összevarr

ige
  • összeölt, összeerősít, összefércel, megvarr, összedolgoz (szaknyelvi), beaggat (tájnyelvi), összetűz, összeöltöget, összegányol (tájnyelvi)

növekedik, növekszik

ige
  • (család): gyarapodik, sokasodik, szaporodik, számosodik, többül (régies)
  • dagad, árad, emelkedik
  • terjed, elharapódzik, elhatalmasodik, nagyobbodik, fokozódik, nőttön-nő, súlyosbodik
  • (gyermek): nő, fejlődik, serdül, cseperedik, embereskedik (tájnyelvi), öregbedik (régies), magasodik, szálasodik
  • (cég): fellendül, terjeszkedik, prosperál, erősödik

marok

főnév
  • tenyér, kéz

főnév
  • lovacska, paci (bizalmas), cocó (tájnyelvi), virsli (tréfás)
  • paripa
  • gebe, dikhenc (tájnyelvi)
  • mén, ménló, csődör, monyas (tájnyelvi), monyasló (tájnyelvi)
  • kanca, kabala (tájnyelvi), kabola (tájnyelvi)
  • csikó
  • táltos
  • (sakkban): huszár
  • (személyről): állat (durva), barom (durva), ökör (durva), dög (durva), marha (durva)

megesküszik

ige
  • megfogad, hitet tesz (valami mellett), felesküszik (valamire), esküt tesz (valami mellett), leteszi a nagyesküt (bizalmas), fogadalmat tesz, kötelezi magát (valamire), megbizonykodik (tájnyelvi)
  • megházasodik, házasságot köt, házasságra lép, egybekel Sz: bekötik a fejét; kimondja a boldogító igent

neuron

főnév
  • idegsejt

mechanikus I.

melléknév
  • erőművi (régies), gépi, önműködő, automata
  • gépies, ösztönös, ösztönszerű
  • lélekölő, lélektelen, érdektelen, mechanisztikus (idegen)

kutya

főnév
  • eb, házőrző, blöki (szleng), bolhabusz (szleng), cenke (tájnyelvi), kutyó (tájnyelvi)
  • kutyus, kutyuli, öleb
  • (tagadó kifejezésekben): semmi, senki
  • szoknyavadász, nőcsábász
  • (jelzőként): gyalázatos, cudar, alávaló, semmirekellő, átkozott, dög, veszett
  • (jelzőként): veszedelmes, bajt okozó, nehéz
  • (hsz-szerűen): szörnyen, rettenetesen, borzasztóan, nagyon

meghagyás

főnév
  • hátrahagyás, otthagyás
  • utasítás, előírás, rendelkezés, rendelet, parancs, ordré (régies), hagyomás (régies), ukáz (régies), végzés, határozat

notesz

főnév
  • jegyzetfüzet, jegyzettömb, jegyfüzet (régies), blokk, kisokos (bizalmas), zsebkönyv