odavaló szinonimái

melléknév
  • ottani, ott született, helybeli, odavalósi (tájnyelvi), őshonos, őslakó
  • belföldi, bennszülött, hazai, honi
  • odaillő, helyénvaló, arravaló, illő, helytálló, találó, odavágó, helyes, illendő
  • rátermett, alkalmas

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

serleg

főnév
  • kehely, kupa, ivóedény, pohár, díszpohár, billikom (régies), bokály (régies), bratina (régies)

mellől

névutó
  • környékéről
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a odavaló szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyárfás

főnév
  • nyárfaerdő, nyárfaliget

míg

határozószó
  • amíg, miközben, mialatt, időközben, míglen (régies), ameddig, meddig, valamíg (régies)

ment1

ige
  • menekít, kiszabadít, felszabadít, szabadít
  • óv, véd, védelmez, közbenjár (valakiért), oltalmaz
  • tisztáz, igazol, menteget, kimosdat, exkuzál (idegen), mentesít, feloldoz

megfelelő

melléknév
  • felelő, válaszoló
  • alkalmas, alkalmatos (tájnyelvi), felhasználható, használható, adekvát, helyes, elfogadható, rátermett
  • kielégítő, célravezető, célszerű, jó, kívánatos
  • helyénvaló, illedelmes, szabályszerű, odavágó, odaillő, odavaló, arravaló, találó, időszerű
  • hozzáillő, hozzávaló, összhangban álló, harmonikus, homológ (idegen), illő, passzoló (idegen), testhezálló (bizalmas)
  • azonos, szabályos, egyenértékű, analóg (idegen), kongruens (idegen), ekvivalens

nyúlós

melléknév
  • nyúlékony, nyújtható
  • ragadós, tapadós, nyálkás, csúszós, szívós, viszkózus (idegen), nyálas, takonyszerű (durva), nyavas (tájnyelvi), nyulkás (tájnyelvi)
  • (tészta): sületlen, ragadós, tésztás, sikeres (régies), keletlen, szalonnás, pépes, ragacsos, lépes, mázgás (tájnyelvi), enyves

ősember

főnév
  • troglodita (régies)
  • vadember

lesújtó

melléknév
  • (hír): megrendítő, elszomorító, megrázó, leverő, lesújtó, megdöbbentő, sajnálatos, fájdalmas, fatális, kétségbeejtő, lehangoló, elcsüggesztő
  • (vélemény): lebecsülő, megvető, lenéző, negatív, kritikus
  • (eredmény): rossz, pocsék (pejoratív), rettenetes

lekottáz

ige
  • leír, notál (idegen)

kabát

főnév
  • anorák, dzseki
  • felöltő
  • kiskabát, zakó, zubbony, dolmány, dóka (régies), ujjas (tájnyelvi), bujka (tájnyelvi), szokmány (tájnyelvi), mándli (tájnyelvi)
  • blézer

lomtár

főnév
  • kamra, szerszámkamra, kamara (tájnyelvi), sufni (bizalmas), fülke, kacattár (bizalmas), cajgram (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), limbus (idegen), rumpelkammer (idegen)
  • (szleng): szertár, romtár (szleng)

összemelegedik

ige
  • összeszokik, megbarátkozik, összeédesedik

pemzli

főnév
  • ecset, pamacs

ellenséges

melléknév
  • szembenálló, ellentétes, kibékíthetetlen, összebékíthetetlen, antagonisztikus (idegen)
  • rosszindulatú, ellenségeskedő, rosszakaró, barátságtalan, feketemájú (tájnyelvi), gyűlölködő, szembenálló, haragos, békétlen, dusmán (tájnyelvi), gonosz, agresszív, engesztelhetetlen, feszült
  • (légkör) puskaporos
  • támadó, bántó

sűrűsödik

ige
  • tömörül, gyülekezik, sokasodik
  • szaporodik, gyakorodik

renomé

főnév
  • hír, hírnév, ismertség, köztisztelet, közbecsülés, megbecsülés, tekintély, presztízs, respektus (idegen), nimbusz, ázsió

ódium

főnév
  • (választékos): bosszúság, kellemetlenség, harag, ellenérzés, gyűlölet

nyafka

melléknév
  • nyafogós, elkényeztetett, sírós, pityergős (bizalmas), kényeskedő, kényes, nyűgösködő, nyimnyám (bizalmas), mazna (tájnyelvi)(bizalmas)

ökumenikus

melléknév
  • egyetemes, egyetemleges, ökumeni (régies)

reklám

főnév
  • hirdetés, hírverés, felhívás, propaganda, reklámozás
  • plakát, falragasz, transzparens
  • reklámfilm

olvasójel

főnév
  • könyvjelző

minőség

főnév
  • milyenség, kvalitás, sajátság, fajta, osztály, kategória, típus
  • szint, fokozat, színvonal, nívó
  • márka
  • beosztás, hatáskör, szerep

önzetlenség

főnév
  • nagylelkűség, áldozatkészség, önfeláldozás, altruizmus (szaknyelvi), önmegtagadás

rendreutasít

ige
  • megró, megszid, megint, megfedd, megdorgál, megleckéztet, kioktat, kioszt (bizalmas), eligazít, ráncba szed, letorkol, letromfol (bizalmas), letol (bizalmas), rápirít, megpirongat, figyelmeztet, rászól, megkásztigál (régies)