nyúltagy szinonimái

főnév
  • hátsó agy, nyúltvelő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

panaszos II.

főnév
  • panasztevő, sértett, vádló, feljelentő, felperes

csirkefogó

főnév
  • gazember, gazfickó, semmirevaló, semmirekellő, haszontalan, mihaszna, szélhámos, svihák, betyár (régies), kapcabetyár, pernahajder, bitang, mákvirág, lókötő, jómadár, naplopó, kópé (bizalmas), csibész, huligán (bizalmas), jampec (régies), briganti, gézengúz, lacibetyár (tájnyelvi), aszfaltbetyár, jó cenk (tájnyelvi), himpellér, lator (régies), imposztor (régies), selma (régies), strici (durva), strigó (szleng), ganef (szleng), díszpinty, szarházi (durva), tróger (durva)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyúltagy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nézőtér

főnév
  • előadóterem, auditórium (régies)
  • (színházi): ház (szaknyelvi)
  • lelátó

mérlegelés

főnév
  • latolgatás, fontolgatás, töprengés, okoskodás, meggondolás, körültekintés, konszideráció (idegen), tépelődés, gondolkodás, elmélkedés, elbírálás, rágódás
  • megmérés, mázsálás
  • felbecsülés, taksálás, becslés, kalkulálás, számvetés

melegház

főnév
  • üvegház, növényház, orangerie (idegen), hajtató
  • fóliasátor
  • télikert

megcáfolhatatlan

melléknév
  • megdönthetetlen, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, biztos, szilárd, megalapozott, tagadhatatlan, vitathatatlan, megtámadhatatlan, elvitathatatlan, perdöntő, sérthetetlen, apodiktikus (szaknyelvi)

nyílt

melléknév
  • nyitott, szabad, fedetlen
  • nyilvános, látható, érzékelhető, nyilvánvaló, szembetűnő, közismert, bizonyos, félreérthetetlen, kifejezett, takaratlan, leplezetlen, kendőzetlen, hozzáférhető, transzparens (idegen), exponált (idegen)
  • nyíltszívű, őszinte, egyenes, közvetlen, természetes, barátságos, szívélyes
  • eldöntetlen, bizonytalan kimenetelű

önműködő

melléknév
  • automata, automatikus, gombnyomásos (bizalmas), mechanikus

lelkiismeretlen

melléknév
  • erkölcstelen, gátlástalan, aggálytalan, tisztességtelen, kétszínű, képmutató, felelőtlen, állhatatlan, hanyag, kötelességmulasztó, perfid (idegen), tág lelkiismeretű (bizalmas)

légi

melléknév
  • repülő, repülési

jogos

melléknév
  • megillető, kijáró, törvényes, legitim, jogszerű, szabályszerű, igazságos, méltányos
  • megalapozott, megindokolt, megokolt, helyénvaló, bizonyítható, motivált
  • szabályos, érvényes, helyes, megengedett, legális

levéltárca

főnév
  • pénztárca, irattárca, bankótárca, briftasni (bizalmas), brifkó (szleng)

ősz1

melléknév
  • őszülő, őszes, fehér, fehéredő, fehér hajú, szürkülő, ősz, ezüstös, ezüstfehér, deres, hófehér, ezüsthajú (választékos), galambősz, őszbe csavarodott (választékos), kenderfehér (tájnyelvi) Sz: a fejéről nyáron sem akar elmenni a hó; a fejéhez verték a liszteszsákot; belepte a dér a fejét; cinteremvirág a fején; hattyú apától, galamb anyától született; holló volt azelőtt, mármost hattyúvá vált; lisztmalomban őrölt; mákos a feje; megfogta a dér a haját; megvirágzott a mandulafa; sokat járt a nyíresbe
  • (választékos): öreg, idős, éltes, agg, vén, koros, élemedett

pást

főnév
  • (szaknyelvi): (vívásban) küzdőtér, plans (idegen)
  • (tájnyelvi): pázsit, fű, legelő, rást (tájnyelvi), gyepszőnyeg

eljegyez

ige
  • elgyűrűz, meggyűrűz, elkendőz (régies), elmátkásít (régies), kézfogót tart, jegybe ad (régies)

státusz

főnév
  • állás, hely, álláshely, munkahely
  • rang, pozíció
  • (választékos): állapot, helyzet
  • (régies): állam
  • (régies): testület, kar, rend, méltóság

rejteget

ige
  • dugdos, rejt, dugdal (régies), zsugorgat, bújtat, duggat (tájnyelvi), regget (tájnyelvi)
  • eltitkol, takargat, palástol, kendőz, álcáz, leplez, fedez
  • elhallgat(bizalmas)

nyűgös

melléknév
  • panaszkodó, sírdogáló, rosszkedvű, morcos, nyafka (pejoratív), nyafogó, mísz (bizalmas), cvíder (tájnyelvi), kösznye (tájnyelvi), durcás (bizalmas), ingerlékeny, duzzogó, sírós, nyavalygó, morózus, dacos, kelletlen, morc
  • zsémbes, zsörtölődő
  • (tájnyelvi): terhes, kínos, kellemetlen

nevelkedik

ige
  • növekedik, felnő, fejlődik
  • tanul, művelődik, kulturálódik

ortológia

főnév
  • nyelvhelyesség

rátarti

melléknév
  • öntelt, önhitt, magahitt (régies), elbizakodott, beképzelt, felfuvalkodott, hetyke, begyes (tájnyelvi), büszke, fölényes, peckes, kevély, dölyfös, gőgös, pökhendi, fennhéjázó, önérzetes, magabízó (választékos), rátartós (régies), kivagyi (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi), kackiás (tájnyelvi), nyakavági (tájnyelvi), tollaskalapos (tájnyelvi)

odavan

ige
  • messze van, távol van, el van
  • hiányzik
  • elpusztult, vége, kampec (szleng), fuccs (bizalmas), vízbe esett (tréfás), kútba esett (tréfás), veszendőbe ment
  • elmúlt, eltűnt, elveszett
  • kivan, kimerült, kikészült, beteg, meggebed (durva), halálán van
  • (valakiért): rajong, bolondul, imád, bele van esve (valakibe) (bizalmas), lelkesedik, odáig van (valamiért), lepetézik (szleng)
  • megrökönyödik, elképed, megijed(valakiből)

mézeskalács

főnév
  • mézespuszedli, sifli (tájnyelvi), bábkalács (régies)

őgyeleg

ige
  • lépdegél, jár-kel, ődöng, csavarog, kóvályog, csatangol, csámborog, tekereg, kujtorog, kódorog, lődörög, sétálgat, flangál, ténfereg, lézeng, kóborol, kószál, lófrál, bolyong, kavillál (tájnyelvi), tészeleg (tájnyelvi), császkál, andalog, cselleng

régész

főnév
  • archeológus, régiségbúvár (régies)