előkelő I. szinonimái

melléknév
  • úri, nagyúri, nemesi, arisztokratikus, nobilis (idegen), kékvérű Sz: magas ágyból való; ezüstkanállal a szájában született
  • kiemelkedő, elsőrangú, kiváló, illusztris
  • választékos, finom, kifinomult, disztingvált

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kényszerképzet

főnév
  • rögeszme, agyrém, megszállottság, hóbort, monománia (szaknyelvi), obsessio (idegen), fixa idea (idegen)
  • vesszőparipa, bogara (valakinek)

csór

ige
  • (bizalmas): csen, lop, eltulajdonít, elemel, elvesz, lenyúl (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előkelő I. szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eljegyez

ige
  • elgyűrűz, meggyűrűz, elkendőz (régies), elmátkásít (régies), kézfogót tart, jegybe ad (régies)

disszonáns

melléknév
  • diszharmonikus, összhangtalan, széthangzó, fülsértő, fülhasogató, kakofonikus (idegen)
  • zavaró, oda nem illő, össze nem illő, kirívó, elütő

deli

melléknév
  • (választékos): daliás, délceg, karcsú, magas, arányos, atléta, formás, kecses, csinos, szemrevaló, nyalka, kackiás, erős, termetes, deltás (bizalmas), szép szál, jó kiállású, sudár, szálegyenes, szálfaegyenes, szálfatermetű, jóvágású, jókötésű (tájnyelvi), snájdig (régies), stramm (bizalmas)
  • (régies): pompás, remek, nagyszerű, kiváló, kitűnő

cent

főnév
  • (tagadó kifejezésekben): fillér, garas, fitying, fabatka

elmérgesedik

ige
  • begyullad, meggyullad, meggyűlik, elfertőződik, elgennyed, elgennyesedik, elüszkösödik, megharagszik (tájnyelvi), elvetekedik (tájnyelvi), megmérgedik (tájnyelvi), elmérged (tájnyelvi)
  • eldurvul, kiéleződik, elfajul

eped

ige
  • epedez, epekedik, sóvárog, ácsingózik, aspirál, éhezik, szomjúhozik (választékos), kívánkozik, áhítozik, vágyik, vágyakozik, óhajt, áhít
  • emésztődik, emészti magát, szenved, tönkremegy, lesoványodik (tájnyelvi), fogy (tájnyelvi)

meghajt1

ige
  • hajt, hajszol, megkerget, megszalaszt, megfuttat, meghajszol, elcsigáz, megzavar, sarkall, ösztönöz, ösztökél, buzdít
  • tisztít, purgál (régies), laxál (idegen)
  • mozgásba hoz, megindít, elindít
  • (meghajtja magát): meghajol, köszön, bókol (régies)

beszáll

ige
  • berepül, beröppen
  • beül, helyet foglal, felszáll
  • (régies): meghál (valahol), megszáll
  • (valamibe): hozzájárul, betársul, belép, csatlakozik, beugrik

belül

határozószó
  • benn, bent, belsejében, bévül (tájnyelvi), belől (tájnyelvi)
  • lélekben, magában, titokban, rejtve, szíve mélyén, gondolatban

bírálat

főnév
  • kritika, kifogás, kifogásolás, helytelenítés, rosszallás, ledorongolás (bizalmas), lerántás (bizalmas), levágás (bizalmas)
  • méltatás, műbírálat, recenzió (szaknyelvi), ismertetés, értékelés, elemzés

érkezés

főnév
  • jövetel, jövet, megérkezés, megjövés, jövés, közeledés, megjelenés, belépés
  • (tájnyelvi): ráérő idő

fedőlap

főnév
  • fedél, borító, kötés, tábla
  • előlap, címlap

hahota

főnév
  • nevetés, kacaj, kacagás, hahotázás, röhögés (bizalmas)
  • derültség

forgolódik

ige
  • sürög-forog, sürgölődik, szorgoskodik, ireg-forog (tájnyelvi), nyüzsög, fergelődik (tájnyelvi)
  • (valaki körül): udvarol, közelít, legyeskedik, settenkedik, hízeleg, kakaskodik (bizalmas), törleszkedik, dörgölődzik, dörgölőzik, kerülget, környékez, teszi a szépet, csapja a szelet
  • hempereg
  • hánykolódik, fészkelődik
  • (valamilyen körben, valahol): viselkedik, érintkezik (valakivel), forog, mozog

előkészület

főnév
  • előmunkálat, felkészítés, készülődés, gyakorlás, betanulás, szoktatás, edzés, készülés, alapozás, preparáció (régies), preparálás (idegen)

elhomályosul

ige
  • elhomályosodik, elsötétül, elsötétedik, elborul, elkomorodik, befelhősödik
  • (szem): könnybe lábad, könnybe borul, bepárásodik, bepókhálósodik (régies)
  • elhalványul, megfakul, meggyengül, elmosódik, tompul, elenyészik, elhal, eltűnik

elválik

ige
  • szétválik, elkülönül, különválik, széthasad, kettéválik, szétválasztódik, (út) elágazik
  • eltávozik, elbúcsúzik, elköszön, elszakad, megválik
  • (házaspár): szétmegy, széjjelmegy, különmegy, felbontja a házasságot Sz: külön kenyérre megy; kétfelé hányják a sonkát; kettévágják a kenyeret
  • különbözik, elkülönül, elhatárolódik, kiválik
  • eldől, tisztázódik, kiderül, elhatározódik (régies)

fogyókúra

főnév
  • fogyasztás, fogyi (bizalmas), fogyó (szleng), soványító kúra

elpucol

ige
  • elinal, elfut, elrohan, elszáguld, elmenekül, odébbáll, kereket old, elszökik, meglép, meglóg (bizalmas), elszelel, lelécel (szleng), olajra lép (szleng), felszívódik (szleng), elillan, megpattan (szleng), elhúz (szleng), eltakarodik
  • (valamit): elkölt, elherdál, elpocsékol

dotál

ige
  • díjaz, fizet, javadalmaz, szponzorál, honorál
  • finanszíroz, (anyagilag) támogat, (költségeket) fedez, szubvencionál

emelet

főnév
  • szint, felház (régies), kontignáció (régies)
  • (régies): emelvény

fordulatos

melléknév
  • színes, változatos, kalandos, élénk, érdekes