odaveszik, odavész szinonimái

ige
  • elvész, odalesz, kárba vész, megeszi a fene (bizalmas), megsemmisül
  • elpusztul, meghal, ottmarad, odapusztul, odaég, utánamegy, odamarad (tájnyelvi), elesik (háborúban), otthagyja a fogát
  • (tájnyelvi): elmarad, elidőzik, odamarad (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

karika

főnév
  • kör, gyűrű, abroncs, körpánt, rádli (bizalmas), rejf (bizalmas)
  • pörgettyű, karikó (tájnyelvi), guriga (tájnyelvi), guringó (tájnyelvi)

beteg II.

főnév
  • páciens, ápolt (választékos), kór (régies), ispotályos (régies), kriptaszökevény (tájnyelvi), mécsbélgergő (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a odaveszik, odavész szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyárutó

főnév
  • augusztus, Kisasszony hava (régies), Szűz hava (régies), nyolcadhó

mikádó

főnév
  • (japán) császár
  • kabát, felöltő, pufajka

mentegetődzik, mente

ige
  • védekezik, kimenti magát, magyarázkodik, mentegeti magát, engedelmet kér, bocsánatot kér, exkuzálja magát, mosakodik (bizalmas), meakulpázik, takarózik (tájnyelvi), ágabogál (tájnyelvi) Sz: kötözi a sebet; magyarázza a bizonyítványt
  • kibújik, kibúvót keres, vonakodik, húzódik, szabadkozik, szabódik

megfen

ige
  • megélesít, megköszörül

nyuszi

főnév
  • (bizalmas): nyúl, nyulacska, nyuszika, kisnyúl (bizalmas), tapsifüles (bizalmas), ugrifüles (bizalmas)
  • (személy): félős, gyáva (alak), beszari (durva) Sz: megijed a saját árnyékától
  • (szleng): lövész, bokorugró (szleng), golyófogó (szleng)

őslakó

főnév, melléknév
  • bennszülött, őshonos, belföldi, őslakos, autochton (idegen)

leszakad

ige
  • leválik, lejön
  • elrongyolódik, lerongyolódik
  • (híd): letörik, lezuhan, összeomlik
  • leömlik, leomlik, lehull, lezúdul
  • elmarad, hátramarad, visszamarad, leszakadozik, lemarad

lekötelező

melléknév
  • szolgálatkész, szíves, előzékeny, udvarias, szívélyes, készséges, megnyerő, nyájas

kábít

ige
  • altat, narkotizál (szaknyelvi), bódít, tompít, zsongít, érzéstelenít, zsibbaszt, butít (régies), mámorít, megrészegít
  • ámít, szédít (bizalmas), elkápráztat
  • fűz (valakit) (szleng), hazudik

lopótök

főnév
  • csíktök, jónástök, kobaktök, nyakastök, szívótök

összeolvad

ige
  • eggyé olvad, összeötvöződik
  • egyesül, fuzionál, egybeolvad, egybeforr, összenő, egybeszövődik, összefonódik, összeforr, beleolvad
  • összemosódik, belevész (valamibe)
  • összekeveredik

penészes

melléknév
  • pimpós (tájnyelvi), gubás (tájnyelvi), penyveteg (tájnyelvi, régies), romlott, rothadt, virágos (tájnyelvi), varas (régies)
  • dohos, nyirkos, nedves, mohos (tájnyelvi)

ellenszegül

ige
  • ellenáll, ellentmond, szembeszegül, szembehelyezkedik, szembeszáll, ujjat húz (valakivel), visszautasít, megtagad, tiltakozik
  • visszaszól, felesel, akaratoskodik, makacskodik, megmakacsolja magát, nyakaskodik, berzenkedik

sütkérezik

ige
  • napozik, napfürdőzik, sütteti magát a napon, melegedik, pirittyel (tájnyelvi)
  • barnul
  • (előnyöket) élvez
  • henyél

répa

főnév
  • burgundirépa, burgi (tájnyelvi), mangold, takarmányrépa, marharépa
  • sárgarépa, karotta

ódzkodik

ige
  • (valamitől): vonakodik, húzódozik, kelletlenkedik, szabódik, fázik
  • (tájnyelvi): bajlódik, küszködik, vesződik

nyák

főnév
  • nyálka (szaknyelvi)
  • kása, pép

öldököl

ige
  • öldös, gyilkol, mészárol, koncol, kaszabol, masszakrál (régies), legyilkol, öl

rekonstruál

ige
  • helyreállít, helyrehoz, újjáalkot, újjáépít
  • restaurál
  • kikerekít, kiegészít

olvaszt

ige
  • cseppfolyósít, felenged
  • egyesít, ötvöz
  • bekebelez, annektál (szaknyelvi)

minősíthetetlen

melléknév
  • alávaló, aljas, tűrhetetlen, felháborító, súlyos

ördög

főnév
  • sátán, gonosz, devla (idegen), diabolus (idegen), beliál (idegen), Belzebub, sátánfajzat, Lucifer, Mefisztó, drómó (tájnyelvi), démon, kísértő, kígyó, krampusz (bizalmas), fene (régies), sötétség szelleme; kecskelábú, kalánfülű angyal

rendszer

főnév
  • elmélet, tan, szisztéma, doktrína (szaknyelvi)
  • berendezkedés, forma, rezsim, kormányzat
  • felépítés, szervezet, organizáció (idegen), struktúra, hálózat, mechanizmus, organizmus (idegen)
  • rendszeresség, szabályosság