megboldogult szinonimái

melléknév, főnév
  • elhunyt, megholt, néhai, egykori, elköltözött, boldogult, Istenben boldogult, halott, üdvözült

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szűkít

ige
  • kisebbít, csökkent, korlátoz
  • (ruhát): bevesz

radiátor

főnév
  • fűtőtest, hősugárzó, melegítő
  • (szaknyelvi): hűtő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megboldogult szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

malteroskanál

főnév
  • habarcsos kanál, vakolókanál, fándli (bizalmas), merítőkanál (szaknyelvi), serpenyő (szaknyelvi)

lakos

főnév
  • lakó, polgár, honos, helybeli, földi, lélek, fő

kulturálatlan

melléknév
  • műveletlen, iskolázatlan, faragatlan, bárdolatlan, közönséges, pallérozatlan, neveletlen, darabos, barbár, civilizálatlan, primitív, durva, vad, tudatlan, állatias, paraszt (durva), bunkó

klappol

ige
  • (bizalmas): összeillik, összevág, egybevág, megegyezik, passzol, stimmel (bizalmas)

máz

főnév
  • glanc (bizalmas), glazúr (tájnyelvi)
  • zománc, lakk, lakkozás, fénymáz, firnisz (tájnyelvi), firnájsz (tájnyelvi), kence, politúr (idegen)
  • cukorbevonat, cukorjég, cukormáz
  • (bizalmas): arcfesték, rúzs, kence (tréfás), vakolat (tréfás), smink, make up (idegen)
  • külszín, külcsín (választékos), kinézés, külső, megjelenés
  • hazugság, álca(választékos)

megragad

ige
  • megfog, megszorít, megmarkol, elfog, kézbe vesz, vonszol, hurcol, hord, dikol (tájnyelvi)
  • (lehetőséget): kihasznál, él (valamivel), felhasznál
  • leköt, megköt, elbűvöl, megigéz, lenyűgöz, elbájol, megkap
  • (valahol): megmarad, gyökeret ver, ott marad, lehorgonyoz
  • megőrződik, megmarad

veszekedik, veszeksz

ige
  • perlekedik, pöröl, szóváltásba keveredik, összeszólalkozik, ordítozik, kiabál, viszálykodik, nyelvel, kárál, civódik, zsémbel, felesel, összezördül, zsörtölődik, torzsalkodik, háborúskodik, civakodik, marakodik, összekap, hajba kap, balhézik (szleng), cirkuszol (szleng), arénázik (szleng), zrízik (szleng), berzenkedik (tájnyelvi), debukál (tájnyelvi), huzakodik, ruházkodik (tájnyelvi), pattog (tájnyelvi) Sz: nagy patáliát csap
  • (tájnyelvi): kívánkozik, bomlik (valaki után)
  • szid, korhol, sérteget

kétszer

határozószó
  • két ízben, még egyszer, bis (idegen)

kéreg

főnév
  • külszín, borítás, burkolat, bevonat, burok, héj, védőburok, haj (tájnyelvi), felszín, huzat, hántolék (tájnyelvi), hám, takaró, hártya, cortex (idegen)

gyógyászat

főnév
  • gyógykezelés, orvostudomány, terapeutika (szaknyelvi)

kiesik

ige
  • kihull, kipottyan, kirázódik, kibukik, kidől, kibillen, kizuhan, kirepül, kiborul, kisuvad (tájnyelvi), kibucskázik (tájnyelvi)
  • leesik, leválik
  • kicsöppen, kimarad
  • távol esik, félreesik
  • kijön (valamiből), kitanul (valamiből)
  • kizökken

megszokott

melléknév
  • szokásos, szokott, szokványos, szokásszerű, rendszeres, rendes, elfogadott, bevett, általános, állandó, mindennapi, mindennapos, közönséges, normál (idegen), normális, átlagos, tipikus, habituális (idegen), unalmas, monoton, sablonos, begyakorlott, rutinszerű
  • konvencionális, bevett, közkeletű, hagyományos, bevált, régi, tradicionális, hétköznapi, profán, banális, közhelyszerű, elcsépelt
  • gépies, mechanikus (régies)

militáns

melléknév
  • harcoló, harcos

böfög

ige
  • ökrendik, böffen, böffent, büfizik (bizalmas), bökken (tájnyelvi), bufogat (tájnyelvi), kérődzik (régies)

parány I.

melléknév
  • parányi, pirinyó, apró, pici, szemernyi

nyugtató I.

melléknév
  • csillapító, csendesítő, békítő, enyhítő, kérlelő, enyhülést hozó, ringató, dajkáló
  • szedáló (idegen)

megbotránkozik

ige
  • elszörnyed, megütközik, megütődik (régies), felháborodik, felütközik (tájnyelvi), zokon vesz, rossz néven vesz, elképed, fönnakad (valamin)

major1

főnév
  • majorság (tájnyelvi), gazdaság, tanya, kisbirtok, porta, uradalom
  • (régies): községi bíró, falnagy (tájnyelvi), folnagy (tájnyelvi)

megkeserít

ige
  • elront, megront, megnehezít, megmérgez, megmételyez
  • elkeserít, nekikeserít, elszomorít, elbúsít, elkedvetlenít, keserűséggel tölt el, keserűséget okoz

nyílt

melléknév
  • nyitott, szabad, fedetlen
  • nyilvános, látható, érzékelhető, nyilvánvaló, szembetűnő, közismert, bizonyos, félreérthetetlen, kifejezett, takaratlan, leplezetlen, kendőzetlen, hozzáférhető, transzparens (idegen), exponált (idegen)
  • nyíltszívű, őszinte, egyenes, közvetlen, természetes, barátságos, szívélyes
  • eldöntetlen, bizonytalan kimenetelű

megértő

melléknév
  • együtt érző, jóérzésű, jólelkű, lágyszívű, rokonszenvező, jóságos, jószívű, nagylelkű, belátó, jóindulatú, méltányos, jóakaratú, elnéző, türelmes, toleráns, béketűrő

látogatás

főnév
  • felkeresés, vizit (idegen), vizitelés (régies), vizitálás (tájnyelvi), vizitáció (idegen)
  • hospitálás, megtekintés

megmozdulás

főnév
  • megindulás, belendülés
  • akció, támadás, játék
  • felkelés, felbolydulás, tüntetés, sztrájk, népgyűlés, demonstráció, forrongás, zavargás

nyugalmaz

ige
  • nyugdíjaz, nyugalomba helyez, nyugdíjba küld, penzionál (idegen), kvietál (régies)
  • elbocsát, mellőz, megfoszt