nevező szinonimái

főnév
  • osztó, denominator (szaknyelvi)
  • jelentkező, induló, pályázó, versenyző

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

arcátlan, orcátlan

melléknév
  • szemtelen, pimasz, szégyentelen, szemérmetlen, pofátlan (durva) Sz: szemtelen, mint a piaci légy; van bőr a képén; van bőr a pofáján; kidobják az ajtón, bejön az ablakon; ráfér a pofájára (tájnyelvi); szem nélkül való (tájnyelvi); nincs arca, csak pofája (tájnyelvi); sem orcája, sem pofája (tájnyelvi); sem orcája, sem szégyene (tájnyelvi); bagaria az orcája (tájnyelvi); disznóbőr az orcája (tájnyelvi); bivalybőr van a képén (tájnyelvi); bocskor a pofája (tájnyelvi); bocskorbőr az orcája (tájnyelvi)
  • gyalázatos, botrányos, felháborító, vérlázító, példátlan, elképesztő

összeverődik

ige
  • összegyűlik, gyülekezik, összecsődül, sereglik, összetódul, összejön, összeszalad, csoportosul
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nevező szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nagymutató

főnév
  • percmutató

megtisztít

ige
  • megtisztogat, kitisztít, pucol (bizalmas), tisztáz (tájnyelvi), takarít, megmos, feltakarít, kiöblít, megsikál, megsúrol, megtöröl, kisuviszkol (bizalmas), letöröl, megpucovál (tájnyelvi)
  • sterilizál, dezinficiál
  • megrostál, megszitál, átszitál
  • kiválogat, csávál, megszűr
  • meghámoz, lehámoz, megkopaszt
  • purifikál (régies), feloldoz

megpuhul

ige
  • meglágyul, megfő, megnyúlósodik, megereszkedik (tájnyelvi), megköved (tájnyelvi)
  • megérik, meglottyad (tájnyelvi), megszotyósodik (tájnyelvi)
  • meghatódik, ellágyul, enged, elgyengül

malteroskanál

főnév
  • habarcsos kanál, vakolókanál, fándli (bizalmas), merítőkanál (szaknyelvi), serpenyő (szaknyelvi)

nem1

főnév
  • nemzetség, család, törzsök (régies)
  • fajta, féle, féleség, minőség, kategória, változat, válfaj
  • (szaknyelvi): műnem, műfaj, zsáner (bizalmas)

oltári

melléknév
  • (szleng): pompás, remek, kiváló, óriási, rendkívüli, klassz, isteni, állati (szleng), haláli (szleng), világi (szleng), tuti (bizalmas), baró (szleng)

láttamoz

ige
  • aláír, kézjegyével ellát, szignál (bizalmas), ellenjegyez
  • hitelesít, jóváhagy, vidimál (régies), coramizál (régies)

kvázi II.

melléknév
  • látszólagos
  • körülbelüli, megközelítő

ismert

melléknév
  • ismerős, elterjedt, általános, köztudomású, köztudott, közismert, közhírű, közszájon forgó, tudvalévő, ismeretes, nyilvánvaló, publikus, elfogadott, hagyományos, használt
  • nevezetes, jelentős, nagyhírű, neves, prominens (idegen), nagynevű, hírneves, híres, tekintélyes
  • hírhedt (régies), cégéres (pejoratív), címeres (pejoratív)

lehorgonyoz

ige
  • horgonyt vet, kiköt, rögzít, lemacskáz (tájnyelvi)
  • megállapodik
  • letelepszik, megragad

országos

melléknév
  • nemzeti, állami, nacionális (választékos)
  • nagy, komoly, jelentős, tetemes, óriási, helyi, roppant, jókora, rengeteg

összezavar

ige
  • megzavar, zavarba hoz, zavarba ejt, elbizonytalanít, kizökkent
  • megbont, megkavar (bizalmas), összekavar, összekever, megkever, feje tetejére állít, összegubancol (bizalmas), összekuszál, bonyolít, összegabalyít, összezilál, felforgat, összeforgat, szétzilál, feldúl, összezagyvál, konfundál (választékos)
  • összetéveszt, összecserél, felcserél, összekever, összekutyul (bizalmas)

elcsavar

ige
  • elfordít, elforgat, elteker
  • elzár
  • elferdít, eltorzít

serkentő II.

főnév
  • (tájnyelvi): ébresztőóra
  • (régies): riadó, alarm

raboskodik

ige
  • ül (bizalmas), be van börtönözve, le van csukva, rabságban van, börtönben ül, hűvösön van, hűsöl (szleng)

névutó

főnév
  • posztpozíció (szaknyelvi)

nagybirtok

főnév
  • uradalom, latifundium (szaknyelvi)
  • ültetvény, farm

obszcén

melléknév
  • (választékos): illetlen, közönséges, ízléstelen, szemérmetlen, szeméremsértő, arcpirító, durva, csúnya, trágár, alpári, otromba, útszéli, ocsmány, mosdatlan, disznó, malac (bizalmas), mocskos, ordenáré, vulgáris

publikum

főnév
  • közönség, nézőközönség, nagyközönség, hallgatóság, nyilvánosság

nyál

főnév
  • saliva (szaknyelvi), turha (régies)
  • (szleng): benzin
  • (szleng): üdítő, gyümölcslé

megvirrad

ige
  • kivirrad, felvirrad, kivilágosodik, feljön a nap, felkel a nap, meghajnalodik (tájnyelvi), megpitymallik (tájnyelvi), kivilágodik (tájnyelvi)
  • beköszönt, elérkezik
  • (tájnyelvi): felébred, megéri a reggelt

ódivatú

melléknév
  • divatjamúlt, ómódi, ódon, avult, régimódi, régies, hajdani, régi vágású, azelőtti, idejétmúlt, elavult, elévült, túlhaladott, ósdi, avítt, maradi, özönvíz előtti, kivénhedt

rááll

ige
  • rálép, feláll, fellép, ráhág
  • beleegyezik, elfogad, belemegy (bizalmas), rálesz (tájnyelvi), hozzájárul, helybenhagy, jóváhagy, enged, engedélyez
  • rájár (keze, lába)