nyit szinonimái

ige
  • tár, kiterjeszt
  • tát
  • bont
  • megkezd, megindít, felállít, alapít, létesít, létrehoz
  • lehetőséget nyújt
  • (választékos): nyílik, feslik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

púp

főnév
  • kidudorodás, dudor, duzzanat, búb, kiemelkedés, kinövés, kitüremlés, csomó, csomósodás, göb, pukli (bizalmas), tipli (bizalmas), bütyök, bumedli (bizalmas), domborulat, domb
  • (tájnyelvi): köldök

hegylánc

főnév
  • hegyvonulat, hegység, hegysor, hegykoszorú
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyit szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nemzetiség

főnév
  • népcsoport, nemzeti kisebbség, nacionalitás (régies), etnikum

menet

főnév
  • menetelés, gyaloglás, díszmenet, gyalogmenet, mars
  • fölvonulás, körmenet
  • karaván
  • játszma, játék, forduló, asszó (szaknyelvi), csörte
  • mérkőzés, összecsapás
  • haladás, gyaloglás, menés, elmozdulás, helyváltoztatás, mozgás
  • csavarmenet
  • járat
  • forduló

megújít

ige
  • felépít, újjávarázsol, reformál, forradalmasít, modernizál, újjáteremt, tataroz, renovál, instaurál (idegen), rekonstruál
  • felfrissít, regenerál
  • felújít, korszerűsít, újjáéleszt, kicserél, helyreállít, restaurál, felszít
  • meghosszabbít, prolongál
  • (fogadalmat): megismétel

megakad

ige
  • elakad, megreked, megfeneklik, beleakad, megszorul, beékelődik, megbénul
  • eldugul
  • megáll, leáll, megtorpan, megrekken (régies)
  • stagnál
  • belesül, belezavarodik, megbicsaklik, elcsuklik
  • fennakad, megütközik, megbotránkozik, kiakad (szleng)

nyájas

melléknév
  • kedves, barátságos, szíves, szívélyes, jóindulatú, jóságos, kegyes (régies), jámbor, szelíd, emberséges, jószívű, készséges, előzékeny, kellemes, közvetlen, udvarias, joviális (régies), affábilis (régies)
  • mézesmázos, leereszkedő, behízelgő, émelyítő

ő

névmás
  • az, amaz

lehetőleg

határozószó
  • lehetőség szerint, ha mód van rá, amennyiben, lehetőképpen (régies)

lebilincsel

ige
  • leköt, leláncol
  • lenyűgöz, megbabonáz, elkápráztat, meghódít, elbűvöl, elvarázsol, megigéz, elragad, megejt

jegypénztár

főnév
  • pénztár, jegyiroda, kassza, bérletpénztár

leszállópálya

főnév
  • kifutópálya

önzetlenség

főnév
  • nagylelkűség, áldozatkészség, önfeláldozás, altruizmus (szaknyelvi), önmegtagadás

parasztság

főnév
  • földnépe (régies), pórnép (régies), falusiak
  • (pejoratív): faragatlanság, bárdolatlanság, csiszolatlanság, pallérozatlanság, bugrisság, bunkóság

elhajít

ige
  • eldob, elvet, elrepít, ellódít

sóskafa

főnév
  • borbolya (tájnyelvi), leánysomfa (tájnyelvi), vadsóska

rátarti

melléknév
  • öntelt, önhitt, magahitt (régies), elbizakodott, beképzelt, felfuvalkodott, hetyke, begyes (tájnyelvi), büszke, fölényes, peckes, kevély, dölyfös, gőgös, pökhendi, fennhéjázó, önérzetes, magabízó (választékos), rátartós (régies), kivagyi (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi), kackiás (tájnyelvi), nyakavági (tájnyelvi), tollaskalapos (tájnyelvi)

nyom2

főnév
  • lábnyom, lépés, kerékvágás, nyomdok, jel, bélyeg, csapás, csapa (tájnyelvi), pont, folt, petty, pecsét, rajzolat
  • maradvány, jel, hely, árnyék, emlék, ismertetőjegy, reziduum (szaknyelvi), eredmény, bizonyíték, tanújel, lelet

nem1

főnév
  • nemzetség, család, törzsök (régies)
  • fajta, féle, féleség, minőség, kategória, változat, válfaj
  • (szaknyelvi): műnem, műfaj, zsáner (bizalmas)

ómen

főnév
  • (választékos): előjel, intő jel, balsejtelem, figyelmeztetés, jelzés

rakás

főnév
  • tevés, odatétel, odarakás, taszítás
  • halom, halmaz, kupac, kazal, csoport, garmada (régies), halmozat (régies), hintelék (régies), rakat (régies), stósz (bizalmas), rahedli (szleng)
  • adag, köteg, nyaláb, fürt, csokor, csomó

oázis

főnév
  • liget, homokliget
  • termékeny sziget

mérgezés

főnév
  • toxikáció (szaknyelvi), étetés (tájnyelvi), mételyezés (tájnyelvi)

ortológia

főnév
  • nyelvhelyesség

ráspoly

főnév
  • reszelő