normális szinonimái

melléknév
  • szokásos, megszokott, szokványos, szabványos, normál, rendes, előírásos, szabályos, szabályszerű, elfogadott, átlagos, tipikus, természetes
  • épeszű, épelméjű, józan, beszámítható, tökéletes, komplett (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hashajtó

főnév
  • hashajtó szer, hajtószer, purgatívum (szaknyelvi), purgó (régies, bizalmas), tisztító (régies), hastisztító (régies), szalajtó (régies), fostató (tájnyelvi, régies)

kabala1

főnév
  • szerencsetárgy, amulett, talizmán, fétis
  • varázslat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a normális szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

napfény

főnév
  • nap, napsütés, napvilág, verőfény, verő (tájnyelvi), napsugár
  • nappal

megválaszt

ige
  • kikiált, megszavaz, megtesz (valakinek)
  • kiválaszt, kiszemel, mustrál (idegen)

megront

ige
  • megbabonáz, bűvöl, megigéz, megbájol (régies), megbetegít, megboszorkányoz, varázsol, szemmel ver, megmételyez, megmérgez
  • meggyaláz, megbecstelenít, beszennyez, elzülleszt, elcsábít, tisztátalanít (választékos), megerőszakol, tönkretesz, deflorál (idegen), megfertőz, megmérgez, megmételyez
  • demoralizál(valakire)
  • megrongál, roncsol, elront, leront, aláaknáz, tönkretesz, károsít, elértéktelenít
  • korrumpál (idegen), megveszteget

maradvány

főnév
  • csonk, csökevény
  • rom, düledék (választékos), omladék
  • maradék, hulladék, reliktum (idegen)
  • utód, ivadék, leszármazott, sarj (választékos)
  • többlet, fölösleg, szaldó (szaknyelvi)
  • reziduum (szaknyelvi)
  • ősmaradvány, kövület (szaknyelvi), fosszília

nemzeti

melléknév
  • hazafias, honszerető (választékos), nacionális (választékos)
  • nacionalista (pejoratív)
  • hazai, honi, belföldi
  • őshonos
  • országos, állami

ondolál

ige
  • hullámosít, bodorít, besüt, berak, göndörít, dauerol

learat

ige
  • betakarít, lekaszál, letarol, levág
  • megszerez, elnyer, kaszál (szleng)

lajtorja

főnév
  • létra, górfa (régies), lábtó (régies), lajtergya (tájnyelvi)
  • hágcsó
  • (régies): lépcső, grádics (régies), garádics (régies)

iszogat

ige
  • iddogál, poharazgat (bizalmas), italozik, hörpintget, kortyintgat, kortyolgat, pityizál (tájnyelvi), kvaterkázik (régies), tütükél (szleng), szörpölget, szopogat (bizalmas), iszkorál (tájnyelvi), illogál (tájnyelvi), iszokál (tájnyelvi), ivogál (tájnyelvi), felönt a garatra, ürítgeti a poharakat
  • piál (szleng), részegeskedik, nyakal, vedel

leköp

ige
  • lepök (régies), ráköpdös
  • megvet, semmibe vesz

ószövetség

főnév
  • ótestamentum

elegáns

melléknév
  • jól öltözött, divatos, ízléses, csinos, tetszetős, takaros, fess, nett (bizalmas), sikkes (bizalmas), szemrevaló, választékos, mutatós, finom, tipp-topp (bizalmas) Sz: mintha skatulyából húzták volna ki; mintha a divatlapból lépett volna elő
  • úri, első osztályú, elit, exkluzív, arisztokratikus, nagystílű, előkelő, felkapott (bizalmas)
  • kecses, könnyed, nagyvonalú, kifinomult, pallérozott, csiszolt

sikátor

főnév
  • köz, mellékutca, utcácska, átjáró, közle (régies), útcika (régies), zugutca (régies), szegle (régies)
  • zsákutca, kutyaszorító (régies)

ráfázik

ige
  • (szleng): ráfizet, pórul jár, felsül, koppan, megjárja, megüti a bokáját, csalódik, bevásárol (szleng), befürdik (szleng), megszívja (szleng)

nótázik

ige
  • dalol, énekel, danászik (bizalmas), danáz (tájnyelvi), danol (tájnyelvi)

nagymise

főnév
  • énekes mise, szagosmise (tájnyelvi), öregmise (tájnyelvi)

odaillő

melléknév
  • odavaló, hozzáillő, beleillő
  • helyénvaló, találó, alkalomszerű, alkalmas, szalonképes, adekvát, megfelelő, helyes, ildomos (választékos)

púpoz

ige
  • tetéz, felhalmoz, telerak, tetejez (tájnyelvi)

nyelvezet

főnév
  • nyelvhasználat, kifejezésmód, stílus, beszédmód, terminológia (szaknyelvi), dikció (régies)
  • language (szaknyelvi)

mell

főnév
  • mellkas
  • mellüreg
  • emlő, kebel (választékos), cici (bizalmas), begy, bögy, csecs, csöcs (durva), didi (bizalmas), duda (szleng), tejcsárda (szleng), tejcsarnok (szleng), lökhárító (szleng), tőgy (durva)
  • mellehúsa
  • (ing, ruha melle): eleje

okulás

főnév
  • tanulság, tapasztalat, tapasztalás, megfigyelés, észlelés, empíria (választékos), obszerváció (régies)
  • lecke

rádióközvetítés

főnév
  • rádióadás, közvetítés, adás, rádióriport, riport, műsor