nagymise szinonimái

főnév
  • énekes mise, szagosmise (tájnyelvi), öregmise (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

átlyukaszt, átlukasz

ige
  • kilyukaszt, átfúr, kifúr, keresztülfúr, átszúr, keresztülszúr, átdöf, keresztüldöf, átlyuggat, perforál, áttör, kiváj, kivés, átüt, rést üt, áthatol, megfúr
  • (bizalmas): lelő, keresztüllő, lepuffant

miként

határozószó
  • hogy?, hogyan?, miképp? miképpen?, mi módon?
  • amiként, amint, ahogy, ahogyan, amiképp, amiképpen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nagymise szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mosolyog

ige
  • somolyog, bazsalyog (tájnyelvi), vigyorog, derül, mosolyít (tájnyelvi), macsalít (tájnyelvi), imolyog (tájnyelvi), pisolyog (tájnyelvi)
  • nevet Sz: fülig ér a szája; nyílik az orra alja (tájnyelvi); mosolyog, mint árpacipó a lapáton; mosolyog, mint pék macskája a forró kiflire

megmérkőzik

ige
  • szembeszáll, harcol, küzd, kiáll (valakivel), megütközik, párbajozik, megverekszik, megvív, megküzd, megbirkózik, harcra kel, felveszi a harcot, csatára kel, versenyre kel, összeméri erejét

megharagszik

ige
  • feldühödik, fölmérgesedik, megdühödik, felingerlődik, megsértődik, megbántódik, felháborodik, zokon vesz, felmérgesedik, megneheztel, felbőszül (választékos), felfortyan, megorrol, felfújódik (tájnyelvi), megböstörködik (tájnyelvi), megszusszad (tájnyelvi), felhergelődik, begurul (szleng), bepörög (szleng), begerjed (szleng), felpaprikázódik, felhúzza az orrát, dühbe jön, méregbe gurul, haragra gerjed, haragra lobban, kijön a sodrából, kikel magából

lidérc

főnév
  • (ártó) szellem, kísértet, tündelevény (régies), üzenbus (régies), boszorkány, iglic, tüzesember (tájnyelvi), tünet (tájnyelvi)
  • lidércfény, lidércláng, fénykígyó
  • lidércnyomás
  • aggodalom, félelem, szorongás, rettegés

műhold

főnév
  • szatellit (idegen), mesterséges hold, műbolygó, mesterséges bolygó, szputnyik (idegen)

nyomda

főnév
  • nyomdászműhely, officina (régies)

kulturálatlan

melléknév
  • műveletlen, iskolázatlan, faragatlan, bárdolatlan, közönséges, pallérozatlan, neveletlen, darabos, barbár, civilizálatlan, primitív, durva, vad, tudatlan, állatias, paraszt (durva), bunkó

közfeltűnés

főnév
  • megdöbbenés, közfelháborodás

illegalitás

főnév
  • törvénytelenség, jogtalanság, törvényellenesség

lángos

főnév
  • lepény, langalló (tájnyelvi), lángelő (tájnyelvi), lapólya (tájnyelvi), lengelő (tájnyelvi), lapótya (tájnyelvi)

odaáll

ige
  • elhelyezkedik, odaplántálja magát (választékos), megveti a lábát(valahonnan)
  • melléáll, csatlakozik (valakihez), kiáll (valami mellett)(valamitől)

ördögi

melléknév
  • sátáni, diabolikus, félelmetes, pokoli, infernális (régies), démonikus, démoni, kísérteties, gonosz, alvilági, ördöngös
  • kárörvendő, gúnyos

egyenetlen

melléknév
  • érdes, durva, buckás, gödrös, göröngyös, hegyes, hepehupás, dombos, rögös, göcsörtös, darabos, barázdált, rovátkás, ráncos, redős, bütykös, göcsös (tájnyelvi), zökögős (tájnyelvi), grádicsos (tájnyelvi), hoportyos (tájnyelvi), kátyalos (tájnyelvi), csajtorjás (tájnyelvi), girbe-gurba, oldalgós (tájnyelvi), varancsagos (tájnyelvi)
  • változó, hullámzó, ingadozó, szabálytalan, szaggatott, szakadozott, rapszodikus, tökéletlen, pontatlan, kiegyensúlyozatlan, döcögő, döcögős, akadozó

röpke

melléknév
  • könnyed, szárnyaló, röpködő, repkedő, röpdöső, repdeső, szállongó
  • változékony, állhatatlan, ingatag
  • rövid, múló, mulandó, múlékony, futó, futólagos, tűnő, tünékeny, efemer (idegen), tiszavirág-életű, kérészéletű

portyázik

ige
  • martalóckodik, rabol, fosztogat
  • megrohan, rajtaüt
  • bolyong, csapong
  • kóborol, kalandozik, cirkál

nagyravágyás

főnév
  • becsvágy, érvényesülési vágy, hatalomvágy, ambíció, karrierizmus (pejoratív), rangkórság, törtetés, nagyralátás (régies), nagyra törés, dicsvágy (választékos), dicsszomj (régies), gőg

mora

főnév
  • haladék, késedelem, halasztás
  • (szaknyelvi): (rövid) szótag

nótáskönyv

főnév
  • daloskönyv, énekeskönyv

pohánka

főnév
  • hajdina, haricska (tájnyelvi)

négyesével

határozószó
  • négyen-négyen
  • negyedmagával, négyesben

megpenészedik

ige
  • megromlik, megfoltosodik, megpimpósodik (tájnyelvi), befenyéresedik (tájnyelvi), begubázik (tájnyelvi), megpállódik (tájnyelvi), megpenyhed (tájnyelvi), megrekken (tájnyelvi), megszőrösödik

nyegle

melléknév
  • hányaveti, hetyke, kérkedő, dicsekvő, öntelt, önhitt, pimasz, szemtelen, fennhéjázó
  • udvariatlan, figyelmetlen
  • (régies): csaló, csalárd, himpellér, sarlatán

porlasztó

főnév
  • karburátor (idegen), gázosító
  • fúvófej, szórófej, pulverizátor (idegen)