megront szinonimái

ige
  • megbabonáz, bűvöl, megigéz, megbájol (régies), megbetegít, megboszorkányoz, varázsol, szemmel ver, megmételyez, megmérgez
  • meggyaláz, megbecstelenít, beszennyez, elzülleszt, elcsábít, tisztátalanít (választékos), megerőszakol, tönkretesz, deflorál (idegen), megfertőz, megmérgez, megmételyez
  • demoralizál(valakire)
  • megrongál, roncsol, elront, leront, aláaknáz, tönkretesz, károsít, elértéktelenít
  • korrumpál (idegen), megveszteget

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mérsékelt

melléknév
  • enyhe, lanyha, gyenge
  • mértékletes, moderált, mértéktartó, visszafogott, józan, megfontolt, jámbor
  • (ár): engedményes, leszállított, méltányos, csökkentett
  • méltányos, szerény, tűrhető, elviselhető, szolíd, csekély

vandál I.

melléknév
  • esztelen, pusztító, barbár, romboló, vad, kegyetlen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megront szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meghülyül

ige
  • (durva): meghibban, bedilizik (bizalmas), elmegy az esze, eltompul, meggárgyul (tájnyelvi), megkukul (bizalmas)

letargia

ige
  • fásultság, levertség, közöny, apátia
  • kiábrándultság

lekvár

főnév
  • íz, dzsem, liktárium (régies), marmelád (régies), gyümölcsíz
  • (szleng): baj, pác, nehézség, szósz (szleng)
  • (jelzőként): puhány, nyámnyila, nyiszlett(bizalmas)

következtetés

főnév
  • levezetés, indukció (szaknyelvi), dedukció (szaknyelvi), okoskodás, okfejtés, konklúzió, következmény, megállapítás

megnehezít

ige
  • bonyolít, komplikál, hátráltat, késleltet, korlátoz, megszigorít, gátat vet (valaminek), súlyosbít, nehézséget okoz, akadályt gördít (vmi elé)

metafizika

főnév
  • ontológia (idegen)

zamat

főnév
  • aroma, íz, buké

királyné

főnév
  • királyasszony (régies)

kikürtöl

ige
  • elárul, elhíresztel, közhírré tesz, világgá kürtöl, kifecseg, kilocsog, kikotyog (bizalmas), kipletykál (bizalmas), dobra ver, kidobol, kitrombitál, kibeszél (régies), eljár a szája, tereferél, kofálkodik, proklamál (idegen)

hárem

főnév
  • ágyasház (régies), asszonylak (régies), nőlak (régies), hölgylak (régies), szeráj

kivágás

főnév
  • kidöntés, irtás
  • kimetszés, kioperálás, reszekció (szaknyelvi), excisio (szaknyelvi)
  • dekoltázs, bebúvó (tájnyelvi), nyakkivágás

mindössze

határozószó
  • csak, csupán, mindegyütt, összevéve (tájnyelvi)

napfény

főnév
  • nap, napsütés, napvilág, verőfény, verő (tájnyelvi), napsugár
  • nappal

csapóajtó

főnév
  • lengőajtó, lappancs (tájnyelvi)

pontatlan

melléknév
  • rendetlen, fegyelmezetlen, hanyag, tunya, felületes, slendrián
  • helytelen, téves, inegzakt (idegen), kifogásolható, hibás, tökéletlen, kérdéses
  • megbízhatatlan

öntudatlan

melléknév
  • akaratlan, szándéktalan, tudatlan
  • önkéntelen, ösztönös
  • eszméletlen, ájult, alélt, bódult, kába, kábult, kómás, elbódított

megrúg

ige
  • megrugdal, megrugdos
  • elrúg, belerúg, megbikáz Sz: összetéveszti a labdával

megharagszik

ige
  • feldühödik, fölmérgesedik, megdühödik, felingerlődik, megsértődik, megbántódik, felháborodik, zokon vesz, felmérgesedik, megneheztel, felbőszül (választékos), felfortyan, megorrol, felfújódik (tájnyelvi), megböstörködik (tájnyelvi), megszusszad (tájnyelvi), felhergelődik, begurul (szleng), bepörög (szleng), begerjed (szleng), felpaprikázódik, felhúzza az orrát, dühbe jön, méregbe gurul, haragra gerjed, haragra lobban, kijön a sodrából, kikel magából

mélyeszt

ige
  • süllyeszt, ás, kotor, gödröz (régies)
  • belevág, beleszúr, döf

ökölcsapás

főnév
  • ütés, csapás, behúzás (szleng), bemosás (szleng)

megtáncoltat

ige
  • táncba visz
  • megforgat
  • (lovat): megugráltat, megugrat
  • elver, ellátja a baját, elbánik (valakivel), jól befűt (valakinek), megfingat (szleng), megszorongat, elhúzza a nótáját

levitézlett

melléknév
  • lecsúszott, tönkrement, elszegényedett, deklasszált (idegen)
  • idejétmúlt, divatjamúlt, elavult, túlhaladott, ósdi, avatag, ó (régies), ócska, ásatag (pejoratív), korszerűtlen, időszerűtlen, elmaradott, avas (szleng)

merénylő

főnév
  • támadó, gyilkos, elkövető, tettes

önmegtartóztatás

főnév
  • absztinencia (választékos), tartózkodás, önmérséklet, mértékletesség, önuralom