ószövetség szinonimái

főnév
  • ótestamentum

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

defekt

főnév
  • sérülés, kár, hiba, meghibásodás, üzemzavar, durrdefekt
  • fogyatékosság, hiányosság, hiba, tökéletlenség, defektus (idegen)

letorkol

ige
  • elhallgattat, elnémít, legorombít (bizalmas), ledorongol, letromfol (bizalmas), leint, lehurrog, rendreutasít, rápirít, lepisszent (tájnyelvi), lepisszeg, beléfojtja a szót, torkára forrasztja a szót, torkára fagyasztja a szót, lekussol, ledörög (tájnyelvi), ledarabol (tájnyelvi), leapacsol (tájnyelvi), letácsol (tájnyelvi) Sz: nyakába kanyarítja a szót
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ószövetség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

odamarad

ige
  • odavész, meghal
  • ott marad, odaül (tájnyelvi), odasátoroz (tájnyelvi), elmarad, vesztegel, időzik

moszat

főnév
  • alga, pörs (régies)
  • (tájnyelvi): maszat

mindössze

határozószó
  • csak, csupán, mindegyütt, összevéve (tájnyelvi)

meglepődik

ige
  • elcsodálkozik, meghökken, megdöbben, ledöbben (bizalmas), elképed, megütközik, megütődik (régies), elámul, álmélkodik, elbámul, hüledezik, elhűl (bizalmas), nagyot néz, fennakad, frappírozva van (régies), meghőköl (tájnyelvi), meglebben (tájnyelvi), meglepetődik (tájnyelvi) Sz: földbe gyökerezik a lába; szeme-szája eláll a csodálkozástól; egyik ámulatból a másikba esik; leesik az álla; eláll a lélegzete; tátva marad a szája; sóbálvánnyá válik

operáció

főnév
  • műtét, beavatkozás
  • hadművelet, harcmozdulat
  • ügylet, művelet, munkálat

padlástér

főnév
  • manzárd, tetőtér, tetőemelet

lötyög

ige
  • kotyog, lotyog (tájnyelvi), löttyen, meglazul, lityeg-lotyog (tájnyelvi)
  • (ruhadarab): lóg, csüng, fityeg
  • ide-oda mozog, inog, itong-fitong (tájnyelvi), himbálódzik Sz: úgy áll, mint a vénasszony foga
  • ténfereg, lődörög, flangál, lófrál, teng-leng, lóg (valahol) (bizalmas)
  • (szleng): táncol, lejt, csörög (szleng), ráz (szleng) csurglizik (szleng), pörög (szleng)

levélbélyeg

főnév
  • bélyeg, postabélyeg

kartell

főnév
  • csoportosulás
  • érdektársulás

marakodik

ige
  • civakodik, civódik, veszekedik, veszekszik, marják egymást, torzsalkodik, perlekedik, kocódik (tájnyelvi), patvarkodik (régies), viszálykodik, pántolódik (tájnyelvi)

paprikás II.

főnév
  • pörkölt, gulyás

pletykál

ige
  • pletyózik (bizalmas), pletykázik, karattyol (bizalmas), trécsel, traccsol (bizalmas), temondál (tájnyelvi), tereferél, cseveg, fecseg, híresztel, rebesget, terjeszt, csacsog-fecseg, locsog, suttog, súg-búg, kotyog, dumál, jabdos (tájnyelvi), toplakodik (régies), megszól, nyelvére vesz Sz: szájára vesz; megcsuszamodik az ajka

elővesz

ige
  • előszed, előhúz, előkap, előránt, előteremt, előkerít, előkeres, előhoz, előkotor, előhalászik, elővarázsol (bizalmas)
  • felelősségre von, számon kér, kérdőre von, megszid, lehord (bizalmas), ledorongol (bizalmas), elkapja a frakkját (bizalmas), kezelésbe vesz (szleng), megdolgoz (bizalmas)
  • elfog, rátör, hatalmába kerít, erőt vesz

szar I.

főnév
  • (durva): széklet, bélsár, ürülék, végtermék, salak, nagydolog (bizalmas), fekália (szaknyelvi), fécesz (szaknyelvi), excrementum (szaknyelvi), kaka (bizalmas), trutyi (szleng), trágya, ganéj (tájnyelvi)
  • (durva): baj, probléma, nehézség, akadály, kellemetlenség, gubanc (szleng), pác, lekvár (szleng), slamasztika (bizalmas)
  • (szitokszóként): fene

rongy II.

melléknév
  • hitvány, silány
  • aljas, megvetendő

osztályzat

főnév
  • érdemjegy, kalkulus (idegen), numerus (régies), jegy, minősítés

odaáll

ige
  • elhelyezkedik, odaplántálja magát (választékos), megveti a lábát(valahonnan)
  • melléáll, csatlakozik (valakihez), kiáll (valami mellett)(valamitől)

összegyűjt

ige
  • összehord, összeszed, akkumulál (idegen), felhalmoz, felgarmadol, egybegyűjt, gyűjt, összetarhál (pejoratív), begyűjt, felgyűjt (tájnyelvi), megszed, szerez, szert tesz, elraktároz, betakarít
  • megtakarít, összekuporgat, összekapar (bizalmas), összehoz (bizalmas), összead, összedob (bizalmas), felhalmoz, összeharácsol, félretesz, félrerak, félrerakosgat, takarékoskodik
  • összetoboroz, összeverbuvál, összedobol, összekürtöl, összetrombitál, összehív, egybehív

ringlispíl

főnév
  • körhinta, ördögmalom, karusszel (régies), ringlispíl (bizalmas), bolondkocsi (tájnyelvi), bolondmalom (tájnyelvi), bolondszekér (tájnyelvi), csikarittyú (tájnyelvi)

önellátó

melléknév
  • autark (idegen), önálló, maga ura

munkakedv

főnév
  • tennivágyás, tettrekészség, buzgóság, ügybuzgalom, munkaláz, hév(tréfás)

összetett

melléknév
  • (kéz): összekulcsolt, összefont
  • bonyolult, bonyodalmas, sokrétű, komplikált, komplex (választékos), sokoldalú, szerteágazó, tekervényes, szövevényes
  • vegyes

román2

melléknév
  • újlatin, neolatin (szaknyelvi)