púpoz szinonimái

ige
  • tetéz, felhalmoz, telerak, tetejez (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elfoglalt

melléknév
  • foglalkoztatott, aktív, tevékeny, dolgozó, be van táblázva Sz: ezer a dolga, meg kettő; annyi a dolga, hogy azt se tudja, ki lábára hágjon; meghalni sem ér rá
  • bevett, meghódított, megszállt, leigázott
  • betöltött

konty

főnév
  • koszorú
  • bóbita
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a púpoz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pólyáz

ige
  • fásliz, bugyolál, beteker, kötöz, bekötöz

ősember

főnév
  • troglodita (régies)
  • vadember

ökölcsapás

főnév
  • ütés, csapás, behúzás (szleng), bemosás (szleng)

népnevelő

főnév
  • (régies): néptanító (régies)
  • iskolamester (régies), rektor (régies)
  • (tréfás): gumibot, gumlájderbot (szleng), hátdörgős (szleng), Kádár-kolbász (szleng), sűrített marxizmus (szleng), tomfa (szleng), ütleg

próbálkozik

ige
  • kísérletezik, megkísérel, kísérletet tesz, belefog, nekilát, megpróbál, igyekszik, erőlködik, mesterkedik, ügyeskedik, manőverez

rész

főnév
  • darab, elem, összetevő, tag, szakasz, íz, szegmens, alkotóelem, alkotórész, komponens (szaknyelvi), részlet, bekezdés
  • szárny, fertály, városrész
  • hányad, kvóta (szaknyelvi)
  • etap
  • világtáj
  • örökség, járandóság, részesedés, adag, juss (tájnyelvi), gerezd
  • osztályrész
  • szerep, szereplés, közreműködés
  • oldal, párt

mérték

főnév
  • mennyiség, nagyság, fok, mérv
  • méret, méretarány, lépték
  • fokozat, szint
  • mérő, mérce, mérőedény
  • etalon, standard, norma, zsinórmérték
  • versmérték, ritmus, modus (szaknyelvi), metrum (szaknyelvi), kánon (szaknyelvi), tempó
  • (régies): mérleg
  • határ, mérséklet, mértéktartás, mértékletesség, arányérzék

méltányol

ige
  • elismer, értékel, megbecsül, becsül, méltat, tisztel, respektál, tisztelettel adózik, becsben tart, kitüntet, honorál, csodál, figyelembe vesz

korábbi

melléknév
  • előbbi, régebbi, azelőtti, előző, előzetes, hajdani, múltbeli, egykori, addigi

mizantróp

főnév
  • embergyűlölő, emberkerülő, aszociális

ringlispíl

főnév
  • körhinta, ördögmalom, karusszel (régies), ringlispíl (bizalmas), bolondkocsi (tájnyelvi), bolondmalom (tájnyelvi), bolondszekér (tájnyelvi), csikarittyú (tájnyelvi)

siet

ige
  • igyekszik, iparkodik, törtet, tüsténkedik, csipkedi magát (bizalmas)
  • (pejoratív): kapkod, elhamarkodik
  • szalad, rohan, fut, száguld, kilép, repül, szedi a lábát, lohol, nyargal, trappol (bizalmas), teker (szleng), tűz (szleng), tép (szleng), húz (szleng), söpör (szleng), pucol (szleng), sprintel (szleng), spurizik (szleng), iszkol, kotrecel (tájnyelvi) Sz: szikrázik a patkó; alig látni a lábát; mintha levelet vinne

félő

melléknév
  • félős, félénk

teljesség

főnév
  • épség, sértetlenség, csorbítatlanság, összesség, hiánytalanság, totalitás (idegen), tökéletesség

szétnyit

ige
  • széthajt, széthúz, szétvon (választékos), széttár, kitár, kinyit, szétfeszít, (szájat) kitát

puskatus

főnév
  • puskaagy, tus

pohánka

főnév
  • hajdina, haricska (tájnyelvi)

régebben

határozószó
  • régen, azelőtt, korábban, ezelőtt, ennekelőtte, annakelőtte, előzőleg, hajdan, hajdanában, hajdanán, valamikor, egykor, hajdanidőben (választékos), előbbekben (tájnyelvi)

szerencse

főnév
  • jószerencse, mázli (bizalmas), fortuna (idegen), disznó, főnyeremény (bizalmas), mák (szleng), malac (bizalmas)
  • szerencsecsillag
  • véletlen, végzet
  • boldogulás
  • (tájnyelvi): jóslat

ragály

főnév
  • fertőzés, kór, járvány, kórság, betegség, métely (régies), dögvész, nyavalya, pestilencia (régies), infekció (szaknyelvi), contagio (szaknyelvi), epidémia (szaknyelvi), vész, csapás

összehasonlít

ige
  • összemér, egybevet, összevet, viszonyít, kollacionál (régies), komparál (idegen), összenéz, párhuzamba állít, párhuzamot von, hasonlít, hozzámér, egyeztet, azonosít, összeegyeztet, szembeállít, összeolvas, ellenőriz

rendeltetés

főnév
  • cél, destináció (idegen), szerep
  • funkció
  • misszió, feladat, küldetés, kötelesség, szolgálat
  • hivatás, életcél

szétcsap

ige
  • szétnyit, széjjelnyit, széttár, széjjeltár
  • szétver, széjjelver, szétvág
  • szétüt, (vkik között) rendet teremt, rendet tesz