odatámaszt szinonimái

ige
  • nekitámaszt, megtámaszt, hátratámaszt, odadönt, nekidönt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

törvényes

melléknév
  • törvény szerinti, törvényszerű, törvényerejű, hatályos, legitim (idegen), legális, szabályos, jogos, jogszerű, jogérvényes, engedélyezett, megengedett
  • felesküdött, hites, hiteles

egyszeriben

határozószó
  • hirtelen, rögtön, egyszer csak, egyszerre csak, egyszerre, tüstént, helyben, azonnal, nyomban, legottan (régies), pontban, menten, mindjárt, azonmód, íziben (tájnyelvi), hamarjában, üstöllést (tájnyelvi), ingyen (régies), egyvést (tájnyelvi), dictum-factum (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a odatámaszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyápic

melléknév
  • gyenge, vézna, nyamvadt, satnya, nyiszlett, csenevész, ványadt, nyiszlett (bizalmas), nyüszüge, vékonydongájú, keszeg (bizalmas), girhes, halnivaló (tájnyelvi)

micsoda I.

főnév
  • dolog, izé
  • csuda, franc (durva)
  • nemi szerv

menetlevél

főnév
  • útiparancs, fuvarlevél, útilevél, menlevél

megfázik

ige
  • meghűl, elfázlódik (tájnyelvi), megnáthásodik, betaknyosodik (bizalmas), kihűtögeti magát (tájnyelvi) Sz: mezítláb aludt (tréfás)
  • átfázik, átfogy, összefogy

nyújtófa

főnév
  • sodrófa, gyúrófa, gyúró, csikolófa (tájnyelvi), serítőfa (tájnyelvi), sikárló (tájnyelvi), sikárlófa (tájnyelvi), tésztanyújtó (tájnyelvi), tésztalapító (tájnyelvi)

örv

főnév
  • sáv, csík, gallér
  • nyakörv
  • ürügy, ok, álca (régies)

lesétál

ige
  • lemegy, leballag, lebandukol (bizalmas)

lekerget

ige
  • lehajt, leűz, lezavar, elkerget, lehajkurász, lehesseget, lekurgat (tájnyelvi)

jutalmaz

ige
  • díjaz, honorál, elismer, kitüntet, koszorúz (régies), bonifikál (régies), gratifikál (régies)
  • megajándékoz

lokomotív

főnév
  • (régies): mozdony, gőzmozdony, mozdonygép (szaknyelvi), kávédaráló (tréfás), masina (régies), töf-töf (bizalmas), acélparipa (régies), vasparipa (tájnyelvi), gőzös (tájnyelvi), gőzszekér (régies)

összeköt

ige
  • egybeköt, összekötöz, megköt, összebogoz, összecsomóz, csomóra köt
  • összeerősít, összekapcsol, egybekapcsol, összecsatol, összefűz, egybekovácsol
  • összeláncol, drótoz, hozzáköt

példátlan

melléknév
  • egyedülálló, ritka, kivételes, egyedi, egyszeri, egyetlen, páratlan, példa nélkül álló, utolérhetetlen, különleges, felülmúlhatatlan, rendkívüli, utánozhatatlan Sz: párját ritkítja; nincs hozzá fogható; egyedüli a maga nemében
  • szörnyű, elképesztő, hallatlan, arcátlan

ellenméreg

főnév
  • ellenszer, ellenanyag, ellenszérum (szaknyelvi), antidotum (szaknyelvi), antitoxin (szaknyelvi)

sürgöny

főnév
  • távirat, telegram (régies)

rendszertelen

melléknév
  • zavaros, zűrzavaros, kusza, ötletszerű, tervszerűtlen, szeszélyes, szabálytalan, következetlen, logikátlan (idegen), rendezetlen, rendetlen, összevissza, ametodikus (idegen)
  • véletlen, véletlenszerű, tetszőleges, esetleges

odavan

ige
  • messze van, távol van, el van
  • hiányzik
  • elpusztult, vége, kampec (szleng), fuccs (bizalmas), vízbe esett (tréfás), kútba esett (tréfás), veszendőbe ment
  • elmúlt, eltűnt, elveszett
  • kivan, kimerült, kikészült, beteg, meggebed (durva), halálán van
  • (valakiért): rajong, bolondul, imád, bele van esve (valakibe) (bizalmas), lelkesedik, odáig van (valamiért), lepetézik (szleng)
  • megrökönyödik, elképed, megijed(valakiből)

nudli

főnév
  • krumplinudli, angyalbögyörő (tájnyelvi), angyalbögyöllő (tájnyelvi), cicinka (tájnyelvi)
  • (szleng): semmi, nulla (bizalmas), túró (szleng)

ököl

főnév
  • marok, kujak (tájnyelvi)
  • kéz

rejtőzik, rejtezik

ige
  • rejtőzködik, lapít, elbújik, bújik, megbújik, kuksol, latitál (régies), bujdokol, bujkál, lapul, dugik (tájnyelvi), dekkol (szleng)
  • lappang, rejlik

olvadás

főnév
  • enyhülés, felengedés
  • ellágyulás, meghatódás, elérzékenyülés

miniatűr II.

főnév
  • miniatúra
  • (szaknyelvi): karcolat, kroki

öntudat

főnév
  • önérzet, öntudatosság, identitás
  • lelkiismeret, önismeret, tudat
  • eszmélet, éberség, józanság

rendíthetetlen

melléknév
  • megingathatatlan, tántoríthatatlan, megrendíthetetlen, sziklaszilárd, szilárd, erős, biztos, stabil, törhetetlen, hajlíthatatlan, hajthatatlan, határozott, elhatározott, eltökélt, elszánt, céltudatos, kérlelhetetlen, következetes, kőkemény, állhatatos, rettenthetetlen
  • makacs, csökönyös, nyakas, megátalkodott, konok, kitartó, önfejű, keményfejű