nekiindul szinonimái

ige
  • nekivág, elindul, nekilódul, startol, nekibódorodik (tájnyelvi), nekimegy, rajtol
  • (tájnyelvi): belefog, megkezd, nekikezd, nekilát, munkához lát(valamivel)
  • megindul, elindul, elkezdődik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

reszket

ige
  • remeg, rezeg, reng, ing, rángatózik, oszcillál (idegen), vibrál, darál (szleng), rázkódik (tájnyelvi), borsódzik a háta
  • didereg, fázik, borzong, vacog, citerázik (bizalmas), cidrizik (bizalmas)
  • fél, aggódik
  • (valakiért, valamiért): szeret, kíván, óhajt
  • (valakiért, valamiért): félt

muszáj II.

főnév
  • szükség, kötelem (régies), kényszer, kényszerűség, kényszerhelyzet, obligó (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nekiindul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

muzsikál

ige
  • zenél, játszik (valamin), hangászik (tájnyelvi), zöngicsél (régies), brúgál (tájnyelvi), bazsevál (tájnyelvi), virginál (régies)
  • (tréfás): sír, sírdogál, pityereg

megsejt

ige
  • megjövendöl, megálmodik, megjósol, megérez, gyanít, megsejdít, kiszimatol, gyanút fog, kifürkész, kikövetkeztet
  • észrevesz, meglát, megneszel, kiszimatol, megszagol, szagot fog, megorront, megtapasztal, megtud Sz: szelét veszi; nyomát veszi; ha nem látta is magát, neszét veszi

meglátszik

ige
  • látszik, látható, szembetűnik, szembeötlik, kiütközik, megjelenik, láthatóvá válik, meglátódik (tájnyelvi)
  • megmutatkozik, kitűnik, megnyilvánul, feltűnik, kiviláglik, kitetszik (választékos), lerí
  • kiderül, előtűnik, keresztülviláglik (régies), megtetszik (régies), meglátódik (tájnyelvi), ismerszik (tájnyelvi), napvilágra kerül, nyilvánvalóvá válik

macska

főnév
  • cica (bizalmas), cicka (tájnyelvi), cirmos, macsek (bizalmas), skac (szleng), skodri (szleng), gyalogszőrös (szleng)
  • (szleng): nő, lány, csaj (szleng), bige (szleng), spiné (szleng), cicus (szleng)
  • pormacska, porcica (bizalmas)
  • vasmacska, horgony, anker (régies)

napellenző

főnév
  • napernyő, ellenző, ernyő
  • simléder (bizalmas), simli (bizalmas), sapkaellenző

odaken

ige
  • ráken, fölken, odamázol, hozzátöröl
  • (bizalmas): odaüt, ráüt, odasóz (bizalmas)
  • (bizalmas): odavág, nekilök

lágy

melléknév
  • puha, bársonyos, selymes
  • porhanyó, laza
  • omlós, pépes, gindár (tájnyelvi), híg Sz: kemény, mint a tehénganéj
  • (szellő): enyhe, mérsékelt, langyos, lenge, kellemes
  • elmosódó, tompa
  • erélytelen, határozatlan, gyengekezű, bátortalan, félénk, engedékeny, szelíd, szelíded (régies), alakítható, hajlékony, befolyásolható
  • lanyha, lagymatag, bágyadt
  • zöngés
  • jésített, palatális (szaknyelvi), palatalizált (szaknyelvi)
  • moll (szaknyelvi)(szaknyelvi)

kuli1

főnév
  • napszámos, teherhordó, hordár, riksahúzó
  • (bizalmas): rabszolga, robotos
  • (szleng): munka, feladat, erőfeszítés
  • kulikabát

integrál

ige
  • összesít, egyesít, egységesít, összevon, egybeolvaszt
  • integrálszámítást végez(szaknyelvi)

leég

ige
  • porig ég, elég, tűz martaléka lesz, elhamvad Sz: megeszi a vörös bika
  • (étel): odaég, odakap, odakozmál, lekozmál
  • (szleng): veszít, bukik, tönkremegy, legatyásodik (bizalmas), eladósodik
  • rajtaveszt
  • megszégyenül, felsül, lebőg (szleng), kudarcot vall

oldószer

főnév
  • hígító, szolvens (szaknyelvi)

összeg

főnév
  • végösszeg, összesség, mennyiség
  • pénzösszeg, summa (bizalmas)

éjfél

főnév
  • féléj (tájnyelvi), féléjszaka (tájnyelvi), éjközép (tájnyelvi), szellemóra, kísértetek órája

sás

főnév
  • káka, nád, szittyó (régies)

propagandaosztály

főnév
  • reklámfőnökség, PR-osztály

nekivadul

ige
  • nekiszilajodik, belelovalja magát, bevadul (szleng), beindul (szleng)

munkás I.

melléknév
  • szorgalmas, szorgos, dolgos, serény, tevékeny, aktív, munkálkodó, energikus
  • nehéz, hajszás, strapás

nyilvánvaló

melléknév
  • magától értetődő, kétségtelen, kézenfekvő, kézzelfogható, szembetűnő, szembeötlő, szembeszökő, látni való, szemmel látható, tagadhatatlan, vitathatatlan, elvitathatatlan, leplezetlen, köztudomású, egyértelmű, bizonyos, világos, természetes, evidens Sz: a vak is láthatja; tiszta sor; világos, mint a nap

pőre

melléknév
  • meztelen, mezítelen, csupasz, öltözetlen, ruhátlan, pucér
  • félmeztelen
  • nincstelen, szegény
  • tiszta, valóságos, szépítetlen, meztelen, puszta

neveletlen

melléknév
  • udvariatlan, tiszteletlen, illetlen, modortalan, rossz modorú, nem volt gyerekszobája, faragatlan, bárdolatlan, tapintatlan, szemtelen, szófogadatlan, pimasz, arcátlan, impertinens (régies), bugris (pejoratív), durva, otromba, útszéli, nyers, közönséges, tapló (durva), bunkó (durva), kellengóré (tájnyelvi)
  • tanulatlan, tudatlan, műveletlen, csiszolatlan, pallérozatlan, iskolázatlan, kulturálatlan, primitív

megszüntet

ige
  • befejez, véget vet, eltöröl, berekeszt, eloszlat, elhárít, kiküszöböl, szupprimál (idegen), érvénytelenít, érvénytelenné tesz, felszámol, likvidál, sztorníroz
  • (fájdalmat): csillapít, enyhít
  • (betegséget): gyógyít, orvosol
  • (vérzést) elállít
  • használaton kívül helyez, hatályon kívül helyez, hatálytalanít, annullál (idegen), betilt
  • félbeszakaszt, szüneteltet, megszakít, felfüggeszt

nyújtófa

főnév
  • sodrófa, gyúrófa, gyúró, csikolófa (tájnyelvi), serítőfa (tájnyelvi), sikárló (tájnyelvi), sikárlófa (tájnyelvi), tésztanyújtó (tájnyelvi), tésztalapító (tájnyelvi)

profil

főnév
  • oldalnézet, arcél
  • keresztmetszet, szelvény, hosszmetszet (szaknyelvi), kontúr
  • működési terület, feladatkör
  • jelleg, jellemző, sajátosság