integrál szinonimái
ige
- összesít, egyesít, egységesít, összevon, egybeolvaszt
- integrálszámítást végez(szaknyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
fáj
ige
- sajog, nyilallik, zsibog, csikar, ég, mar, szúr, hasogat, csíp, zsiborog (tájnyelvi), sérzik (tájnyelvi), bílik (tájnyelvi), bozsorog (tájnyelvi)
- kínoz, gyötör, bánt, aggaszt, nyugtalanít, rosszulesik
idétlen
melléknév
- gyámoltalan, ügyetlen, esetlen, csenevész, élhetetlen, kétbalkezes, suta, nehézkes
- idomtalan, torz, groteszk, félszeg, otromba, bumfordi, büfli (tájnyelvi)
- badar, ízetlen, sületlen, buta
- (régies): koraszülött, idő előtti
hármas II.
főnév
- trió, tercett (szaknyelvi)
- (osztályzat): közepes, arany közép (szleng), galamb (szleng), kos (szleng), kígyó (szleng), középfazon (szleng), kukac (szleng), madár (szleng), sün (szleng), teve (szleng), tizenegyes (szleng), tripla (szleng), trojka (szleng)
félrehúzódik
ige
- visszavonul, félrevonul, elvonul, félreáll, arrébb megy, odébb megy, odább áll, odébb vonul, távol tartja magát, háttérben marad
disznóság
főnév
- trágárság, trágárkodás, malacság, malackodás, disznólkodás, szemérmetlenség
- aljasság, piszokság (bizalmas), gyalázat, szégyen, gazság, alávalóság, gazemberség, bitangság, szemétség (szleng)
- (tájnyelvi): kóstoló, disznótoros
kamasz
főnév
- serdülő, tizenéves, tinédzser, tini (bizalmas)
- ifjú, süvölvény, siheder, suhanc, süldő legény, lakli, surján (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), surgyé (tájnyelvi), sulincár (régies)
- kamaszlány, bakfis
- (jelzőként): serdülőkorú
konferencia
főnév
- tanácskozás, tárgyalás, értekezlet, eszmecsere, ülés, gyűlés, megbeszélés, összejövetel, szimpózium (idegen), kongresszus, kollokvium
internátus
főnév
- diákotthon, tanulóotthon, kollégium, konviktus (régies)
- nevelőintézet, intézet
- szeminárium (régies), papnevelde
- (szleng): börtön, dutyi (bizalmas), karcer (szleng)
jóformán
határozószó
- szinte, úgyszólván, tulajdonképpen, voltaképpen, szépszerével, valójában, gyakorlatilag, lényegében, jószerével
- jobbára, nagyobbrészt, nagyrészt
kompozíció
főnév
- felépítés, szerkezet, struktúra, elrendezés, összeállítás, összetétel
- elegy, keverék
- zenemű, darab
- műalkotás, mű