összetűzés szinonimái

főnév
  • összecsapás, összeütközés, csetepaté (bizalmas), konfliktus, szóváltás, összeszólalkozás, nézeteltérés, incidens (bizalmas), affér (bizalmas), disputa (régies), súrlódás, civakodás, csatározás, haddelhadd (tréfás), zenebona, perpatvar, muri, jelenet, derendócia (tájnyelvi), kocódás (tájnyelvi), veszekedés, verekedés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

adódik

ige
  • előfordul, előadódik, megesik, akad, kerül, kerülközik (tájnyelvi), találkozik (régies)
  • (alkalom): nyílik, kínálkozik, jön
  • származik, következik, fakad, ered, folyik, támad
  • létrejön, keletkezik

emléktárgy

főnév
  • emlék, szuvenír, ereklye, relikvia
  • trófea
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a összetűzés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

öntevékeny

melléknév
  • aktív
  • műkedvelő, amatőr

nélkülöz

ige
  • híjával van (valaminek), híján van (valaminek), hiányol, szűkölködik (valamiben), kucorog (régies), kuporog (tájnyelvi), meg van szorulva, teng, tengődik, senyved, szükséget lát, hiányt szenved, éhezik, nyomorog, sanyarog, koplal, éhséget szenved, hiányát érzi (valaminek)

nagyipar

főnév
  • gyáripar

melléfogás

főnév
  • tévedés, hiba, baklövés, balfogás, gikszer (bizalmas), malőr (bizalmas), botlás, ballépés, baki

összefüggéstelen

melléknév
  • zavaros, zagyva, értelmetlen, kusza, kuszált, csapongó, széteső, inkonzisztens (idegen), inkoherens (szaknyelvi), logikátlan, obskúrus, szaggatott, érthetetlen

perget

ige
  • szór, hullat
  • (mézet): kicsap, kiperget
  • megszólaltat, üt, ver
  • pörget, forgat, centrifugál (idegen)
  • vetít

megbeszél

ige
  • meghány-vet, megtanácskozik, megtárgyal, megvitat, konzultál, diszkutál (régies), pertraktál (idegen), tanácskozik, átbeszél (bizalmas), végigbeszél, megcseveg, megdumál (szleng), megdeputál (tájnyelvi), konferenciázik (régies)
  • megállapodik, összebeszél
  • összeegyeztet

máshol

határozószó
  • másutt, egyebütt (tájnyelvi), másfelé, máshelyütt, egyébhova (tájnyelvi), egyebün (tájnyelvi)

keverék

főnév
  • egyveleg, mixtúra (bizalmas), vegyíték, vegyülék, elegy, zagyvalék, zagyvaság, mismás, miskulancia (idegen), gezemice (tájnyelvi), kotyvalék (pejoratív), kotyvaszték, habarék, kevercs (tájnyelvi), kutyulmány (bizalmas), vegyület
  • ötvözet
  • korcs
  • (régies): káosz, zavarék (régies), zavar

meggyorsít

ige
  • siettet, sürget, szorgalmaz, előmozdít, felgyorsít
  • sarkall, serkent, nógat, ösztönöz, hajszol

pirítós

főnév
  • cigányrostélyos (tájnyelvi), piritós kenyér, toast

ráérős

melléknév
  • komótos (bizalmas), nyugodt, megfontolt, kiegyensúlyozott, körültekintő, óvatos, kimért
  • szertartásos
  • kényelmes
  • lassú, időigényes, hosszadalmas, körülményes

epilepszia

főnév
  • nyavalyatörés, nehézkór (régies), nyavalyakórság, eskór (régies), nehéznyavalya (tájnyelvi), nehézség (tájnyelvi)

szétnyom

ige
  • összenyom, ellapít, szétlapít, összelapít
  • eldörzsöl, szétdörzsöl
  • szétfeszít

silóz

ige
  • tartósít
  • eltárol

összeverekedik

ige
  • összecsap, összekap, ölre megy, birokra kel, összeugraszkodik (tájnyelvi)

önérzetes

melléknév
  • öntudatos, büszke
  • délceg (régies), rátarti, bögyös (tájnyelvi), kecefice (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi), kackiás (tájnyelvi)

passzíroz

ige
  • átnyom, áttör, pépesít
  • (régies): (vívásban) hárít

semmis

melléknév
  • érvénytelen, hatálytalan, hatályon kívüli, hatályon kívül helyezett
  • semmitmondó, jelentéktelen

pállik

ige
  • kisebbedik
  • fülled, erjed, dohosodik, rothad

nesztelen I.

melléknév
  • zajtalan, halk, néma, hangtalan, csendes, zörejmentes, szótlan, hallgatag

példás

melléknév
  • példaszerű, példaadó, példamutató, mintaszerű, remek, hibátlan, kifogástalan, derék, elsőrendű, feddhetetlen, korrekt, exemplaris (régies), mustrás (tájnyelvi)
  • kitűnő, jeles, kiváló
  • elrettentő (büntetés)

siket

melléknév, főnév
  • (választékos): süket, hallássérült, nagyothalló