megvető szinonimái

melléknév
  • lenéző, lekicsinylő, lebecsülő, fitymáló, lefitymáló, semmibe vevő, lekezelő
  • elítélő, lesújtó, elmarasztaló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

van

ige
  • létezik, leledzik (tréfás), létez (tájnyelvi), él, megvan, vagyon (tájnyelvi), egzisztál (idegen), akad
  • tart, folyik, zajlik, fennáll, megvan, érvényben van
  • történik, végbemegy
  • bekövetkezik, beköszönt
  • megesik, megtörténik, előfordul
  • (valaki valahol): tartózkodik, lakik, dolgozik
  • megjelenik
  • (valami valahol): található, elhelyezkedik, elterül
  • (valami valamihez): tartozik, jár (valamihez)
  • (áru) kapható
  • (természeti jelenség): érzékelhető
  • (vmi ábrázolva, megjelenítve): látható, szemlélhető
  • (vkin van vmilyen ruhadarab, ékszer): hord, visel, felvesz, felölt
  • (műalkotásban eszme): rejlik, kifejeződik, szerepel
  • (valaki valahogyan): érzi magát
  • (vmilyen nyelven): mondják, írják
  • (valakinek van valamije): birtokol (valamit), rendelkezik (valamivel), rendelkezésére áll

kipihen

ige
  • (betegséget): kihever
  • (kipiheni magát): kifújja magát, megnyugszik, erőt gyűjt, regenerálódik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megvető szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megőszül

ige
  • megszürkül, megfehéredik, őszbe csavarodik (választékos), megőszlődik (tájnyelvi)
  • megöregszik, megvénül, elaggik (választékos), megüti a haját a dér

lubickol

ige
  • fürdik, úszkál, pancsol (bizalmas), fröcsköl, locsatol (tájnyelvi), locskol (tájnyelvi)

létszámcsökkentés

főnév
  • leépítés, elbocsátás, lapátra tétel (szleng), menesztés, kirúgás (bizalmas), kidobás

kulacs

főnév
  • csutora, csobolyó (régies), gula (régies), klipiklapatórium (tájnyelvi), kotyogó (tájnyelvi), fagyurka (tájnyelvi)

megtáncoltat

ige
  • táncba visz
  • megforgat
  • (lovat): megugráltat, megugrat
  • elver, ellátja a baját, elbánik (valakivel), jól befűt (valakinek), megfingat (szleng), megszorongat, elhúzza a nótáját

móló

főnév
  • hullámtörő, kikötőgát, védőgát, cölöpgát, kőgát
  • kikötő, dokk, rakpart, kikötőhely

zsineg

főnév
  • madzag, spárga, zsinór, kötél
  • szál
  • damil

kivált1

ige
  • visszavásárol, visszavesz, visszavált, visszaszerez
  • (foglyot): kiszabadít, kiment
  • (okmányt): beszerez, megvásárol
  • előidéz, okoz, kelt, gerjeszt, indukál (szaknyelvi), stimulál, ébreszt, megindít, létrehoz, eredményez, szül

kiskatona

főnév
  • újonc, kopasz (bizalmas)

házicipő

főnév
  • mamusz, papucs, tutyi (tájnyelvi), botoska (régies), csoszogó (tájnyelvi)

konferanszié

főnév
  • műsorközlő, bemondó, kommentátor, műsorvezető

mozgósítás

főnév
  • agitáció (idegen), mobilizálás (idegen), felhívás, buzdítás
  • behívás, besorozás, toborzás (régies), hadra hívás (választékos)

nevelő I.

melléknév
  • alakító, formáló, tanító, oktató, tanulságos, példázatos, didaktikus
  • ismeretterjesztő, felvilágosító, tájékoztató, informatív

csíny

főnév
  • csínytevés, csintalanság, tréfa, kópéság, huncutság, zsiványság (régies), rosszaság, engedetlenség, stikli (bizalmas), hecc, balhé (szleng), buli (bizalmas)

pszichiáter

főnév
  • elmeorvos, elmegyógyász, lélekbúvár

összerak

ige
  • rendbe rak, összerakosgat, összetesz, halomba rak
  • összeállít, összeszerel, összecsavaroz, összeilleszt
  • összegyűjt, összekuporgat, megtakarít, félretesz, összespórol (bizalmas), megspórol (bizalmas)

megvizsgál

ige
  • tesztel, vizsgál, átvizsgál, kivizsgál, megszemlél, szemrevételez, szemügyre vesz, felülvizsgál, felülbírál, revideál, kifürkész, tanulmányoz, megegzaminál (régies), megmustrál (tájnyelvi), megszemel (tájnyelvi), megvizitál (tájnyelvi)
  • rovancsol (szaknyelvi)

megnyitás

főnév
  • átadás, fölavatás, fölszentelés, megkezdés, kezdet
  • (szaknyelvi): kezdés, szerva (idegen), adogatás

midőn

határozószó
  • mikor, amikor

összecsuklik

ige
  • megroggyan, behajlik
  • összeesik, összeroskad, összerogy, összedől, összeroggyan, összeroppan, összeomlik, leomol
  • elalél, elájul, eszméletét veszti, bekómál, kollabál (idegen), elerőtlenedik, elnehezül (tájnyelvi), ledübben (tájnyelvi), elhal (tájnyelvi)

mélységes

melléknév
  • feneketlen, mérhetetlen, mélyreható, végtelen, kifürkészhetetlen
  • nagyfokú, intenzív, erős, bőséges, hatalmas, óriási

magáz

ige
  • önöz, becsül (tájnyelvi)

minősíthetetlen

melléknév
  • alávaló, aljas, tűrhetetlen, felháborító, súlyos

összekuporgat

ige
  • összegyűjt, összespórol (bizalmas), megspórol (bizalmas), megtakarít, félretesz, összekotor (bizalmas), összerak, összerakosgat