megtáncoltat szinonimái

ige
  • táncba visz
  • megforgat
  • (lovat): megugráltat, megugrat
  • elver, ellátja a baját, elbánik (valakivel), jól befűt (valakinek), megfingat (szleng), megszorongat, elhúzza a nótáját

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hajnalodik

ige
  • hajnallik, dereng, hasad a hajnal, pitymalodik, pitymallik (választékos), pirkad, virrad, pirkallik (tájnyelvi), pitymorodik (tájnyelvi), vidul (tájnyelvi)
  • reggeledik, világosodik, nappalodik

macskaköröm

főnév
  • idézőjel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megtáncoltat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meglazul

ige
  • kilazul, fellazul, tágul, enged, lötyög (bizalmas), megereszkedik, meggyengül, elernyed (választékos), lanyhul (választékos)
  • kibomlik, kifűződik, kioldódik

lift

főnév
  • felvonó, személyfelvonó
  • páternoszter

lepke

főnév
  • pillangó, pille, lepe (régies), lepentőcske (régies), lependék (tájnyelvi), lövöldék (tájnyelvi)

köznapi

melléknév
  • hétköznapi
  • mindennapi, mindennapos, szokásos, megszokott, közönséges, egyszerű, elcsépelt, sablonos, lapos, semmitmondó, szürke, prózai, szokványos

megront

ige
  • megbabonáz, bűvöl, megigéz, megbájol (régies), megbetegít, megboszorkányoz, varázsol, szemmel ver, megmételyez, megmérgez
  • meggyaláz, megbecstelenít, beszennyez, elzülleszt, elcsábít, tisztátalanít (választékos), megerőszakol, tönkretesz, deflorál (idegen), megfertőz, megmérgez, megmételyez
  • demoralizál(valakire)
  • megrongál, roncsol, elront, leront, aláaknáz, tönkretesz, károsít, elértéktelenít
  • korrumpál (idegen), megveszteget

mindhiába

határozószó
  • hiába, hasztalan, fölöslegesen

zöldike

főnév
  • csokrocska, csokrosinda, liliomzöld, compó (tájnyelvi)

kiszed

ige
  • kivesz, kitép, kihúz, kiszaggat, kiszakít
  • kiás, kihantol, kikapar
  • kimer, kikanalaz
  • kipiszkál, kisodorít (tájnyelvi)
  • kiválogat, kiselejtez
  • eltávolít
  • (valakiből valamit): kihúz, kicsikar, kierőszakol, kiprésel, kifacsar, kicsavar, kipisz (tájnyelvi), kisrófol (tájnyelvi), kiorvosol (tájnyelvi)

kiolvasó

főnév
  • kiszámoló, mondóka

határvillongás

főnév
  • határincidens, határversengés (régies)

kockázat

főnév
  • veszély, veszedelem, rizikó, vakmerőség, tét, reszkír (szleng)

mond

ige
  • kifejez, közöl, kijelent, állít, szól, nyilatkozik, beszél, említ, kifejt, előhoz, felhoz (bizalmas), szpíkel (bizalmas), hadovál (szleng), pofázik (durva)
  • előad, szaval, énekel, regél, mesél, gajdol (pejoratív)
  • (vminek, vmilyennek): nevez, nyilvánít, vall, értékel, titulál
  • kifejez, tükröz, ábrázol, leír

nekilódul

ige
  • nekilendül, nekihevül, rászánja magát, nekigyürkőzik, nekifüzeredik (tájnyelvi)
  • nekivágódik, beleütközik, nekiütközik, belerohan, odacsapódik, hozzáverődik

csengő, csöngő II.

főnév
  • csengettyű, csörgő, harangocska, csengető (tájnyelvi), csingilingi (tájnyelvi), csölöng (tájnyelvi)

praktikus

melléknév
  • célszerű, célravezető, célirányos, kivihető, keresztülvihető, végrehajtható, megvalósítható
  • gyakorlatias, ötletes, életrevaló, józan, ügyes
  • hasznos, előnyös, használható, megfelelő, alkalmatos, ésszerű

összeáll

ige
  • összegyűlik, tömörül, sorakozik
  • társul, összefog, szövetkezik, bandába verődik
  • létrejön, kialakul
  • (pejoratív): összeköltözik, együtt él (valakivel) Sz: bagóhiten él vele; összeszűrik a levet
  • összetapad, egybeforrad, összenő, csomósodik, összeszigorosodik (tájnyelvi), megszilárdul, megköt, megkeményedik, megdermed, besűrűsödik, jeged (régies)

megtekintés

főnév
  • megszemlélés, megnézés, szemle, átnézés, vizsgálódás, inspekció (idegen), felülvizsgálat, revízió, szemrevételezés, megvizsgálás, vizsgálat, fürkészés

megkímél

ige
  • megvéd, megóv, megvédelmez, megment, mentesít, megoltalmaz(valakivel)
  • megőriz, vigyáz (valamire), ügyel (valamire)

mérhetetlen

melléknév
  • végtelen, határtalan, hatalmas, korlátlan, feneketlen, terjedelmes, megszámlálhatatlan, felmérhetetlen, felbecsülhetetlen, beláthatatlan, leírhatatlan, kiszámíthatatlan, felfoghatatlan, gigászi, immenzis (idegen)
  • mértéktelen, aránytalan, féktelen, tomboló, zabolátlan, túlzott, gigantikus, kolosszális, roppant, rettentő, szélsőséges, rendkívüli, monumentális, óriási, horribilis

öreg I.

melléknév
  • idős, agg, megvénült, hajlott korú, koros, matuzsálem, veterán, élemedett, éltes, vén, kipróbált, trottyos (bizalmas), idejeveszett (tájnyelvi), öregecske (tájnyelvi) Sz: megette már kenyere javát; elhullatta már a csikófogait; a szöszt is pösznek mondja; a hamut is mamunak mondja; a cinterem felé fordult már a rúdja; a málét se rághatja; a kriptakulcsot keresi; alkonyodik a napja; attól is fél, hogy az árnyékban megbotlik; csisz el, csosz el, bocskor; csoszog, nem jár; csüng a feje bal felé; egyidős a postaúttal; egyik lába a koporsóban van; eleget próbálja a tűfokot, mégsem találja; elérte a sok péntek (tájnyelvi); elkopott a foga; elunta a frisset, csak a lassút járja; estefelé van; görnyed évei súlya alatt; három lábon jár; hosszú belet húztak neki; inában van már a lotyogó nadrág; kenyerének javát megette; kettő helyett hármat lát; kikopott a sátoros ünnepekből; leánya is vénasszony (nőről); már a bíróságból is kiaggott; már lotyog a nadrágja; már sok karácsonyi szilvát evett; másodszor gyermek; mihelyt botlik, mindjárt esik; nem mai gyerek; nem bírja már a farát; öreg, mint az országút; pép az étke; régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta; sok pénteket ért már; sok húsvéti bárányt megevett; sokat szólott neki a kakukk; szájában két foga tartja az istrázsát; szemheggyel lát, fülheggyel hall; tisztes korú; töpörtő az orcája; tudja, mikor veszett Belgrád; túl van már az innenen; unja már a frisset, csak a lassút járja; vén, mint a postaút; vénebb az országútnál; vénebb a tízparancsolatnál; vénebb a Mátránál; virág volt, kóró lett
  • kemény, rágós, inas, porcogós, csimbókos (tájnyelvi)
  • régi, ócska, viseltes, avult, kopott, ósdi, özönvíz előtti
  • (idő) késő
  • (régies): nagy

megvető

melléknév
  • lenéző, lekicsinylő, lebecsülő, fitymáló, lefitymáló, semmibe vevő, lekezelő
  • elítélő, lesújtó, elmarasztaló

loval

ige
  • ingerel, izgat, hergel, bujt, bujtogat, biztat

mézesmázas, mézesmáz

melléknév
  • mézédes, színméz, mézes (régies), hímes (tájnyelvi), édeskés, szirupos, behízelgő, negédes, hízelgő, émelyítő, émelygős, nyájas, csepegős, csöpögős, nyálas (szleng)

ősember

főnév
  • troglodita (régies)
  • vadember