koncepció szinonimái

főnév
  • felfogás, felfogásmód, nézőpont, nézetrendszer
  • felépítés, konstrukció
  • meglátás, elgondolás, elképzelés, terv, ötlet, alapeszme, idea, szándék
  • fogamzás, fogantatás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tutyi

melléknév
  • (tájnyelvi): mamusz, papucs, házicipő, cókó (régies), csoszi (tájnyelvi), csoszogó (tájnyelvi), lipegő (tájnyelvi), mennybelépő (tájnyelvi), pantofli (régies)

zuhan

ige
  • esik, hull, potyog, pottyan
  • rászakad, rázúdul, ráomlik
  • csökken, apad, alászáll, romlik, hanyatlik
  • züllik, süllyed, csúszik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a koncepció szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kitapasztal

ige
  • megismer, megtud, kikísérletez, kipróbál, kiismer
  • kikémlel, kipuhatol, kiderít, kitudakol, utánajár, végére jár, kiszaglász (bizalmas), kiszimatol (bizalmas), felkutat, kisüt, kitapaszt (tájnyelvi)

kendermagos

melléknév
  • tarka, foltos, pettyes, pöttyös, babos (tájnyelvi), iromba (tájnyelvi), irombás (tájnyelvi)

karom

főnév
  • köröm
  • horog

ínség

főnév
  • koplalás, éhezés, éhínség, nélkülözés, nyomor, nyomorúság, szegénység, szükség, szűkölködés, szűkösség, pénztelenség, szorultság, szerencsétlenség, megpróbáltatás, kínlódás, kínszenvedés, tengődés
  • betegség, nyavalya, kórság, senyvedés (régies)

kobak

főnév
  • fej, koponya, fő, kupa (bizalmas)
  • (tájnyelvi): lopótök
  • (szleng): rohamsisak, rohambili (szleng), buffkalap, bukósisak

közjog

főnév
  • államjog

tejbedara

főnév
  • tejbegríz, tejbekása, tejbepapi (bizalmas)

hétpróbás

melléknév
  • tapaszalt, megátalkodott, megrögzött, cégéres, javíthatatlan, notórius, ravasz, vagány (bizalmas), belevaló (bizalmas), minden hájjal megkent, mindenre kapható, rafinált, dörzsölt (bizalmas), fifikás (bizalmas), furmányos

háziasít

ige
  • domesztikál, megszelídít, befog, betör

fafaragás

főnév
  • faszobrászat
  • fafaragvány, faragvány, faszobor

hogyan I.

határozószó
  • miképpen, miképp, hogy, milyen módon, mi módon, miként, hányadán
  • milyen fokban, milyen mértékben
  • mennyiért
  • ahogyan

kuka2

főnév
  • szeméttartály, szeméttartó, szemeteskuka
  • szemeteskocsi, kukáskocsi

legyőz

ige
  • lever, leteper, kiüt, meghódít, két vállra fektet, megsemmisít, lehengerel, kenterbe ver, lebír, kifog (valakin), felülmúl, diadalmaskodik, túlszárnyal, letipor, alávet, felmorzsol, felülkerekedik, lehagy, megver, túltesz (valakin), megfékez, megelőz
  • elhárít, lenulláz (szleng), lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), leradíroz (szleng), letöröl, megtetejéz (tájnyelvi), fölöz (tájnyelvi)
  • lelép (szleng), lemos (szleng) Sz: kiüt a nyeregből; zsebre tesz; diadalmaskodik felette; felmossa vele a padlót
  • (valamit): leküzd, megbirkózik, legyűr, lenyom, elfojt

államrendőrség

főnév
  • államrendészet, állambiztonság, államvédelem

mindössze

határozószó
  • csak, csupán, mindegyütt, összevéve (tájnyelvi)

megfelez

ige
  • elfelez, kettévág, kettéoszt, szétoszt, megoszt, halbíroz (idegen)

konferál

ige
  • bejelent, közöl
  • (régies): beszélget, tanácskozik, értekezik, tárgyal, megbeszél

kiszállás

főnév
  • kirepülés, felszállás, felrepülés
  • kilépés (valahonnan), beszüntetés

körül

névutó
  • táján, környékén
  • tájt, tájban, felé

megdermed

ige
  • megfagy, meggémberedik, csonttá fagy, megveszi az isten hidege, áthűl
  • befagy, jéggé fagy
  • elképed, megmerevedik, bámulatba esik, megdöbben, meghökken, megrendül, megbénul, sóbálvánnyá válik, kővé dermed, megkövül, kővé mered
  • besűrűsödik, megalvad, megalszik, megkocsonyásodik
  • megmered
  • megköt

korlát

főnév
  • sorompó, kerítés, sövény, válaszfal
  • mellvéd, balusztrád (szaknyelvi), könyöklő, karfa, támla
  • akadály, gát, fék, béklyó
  • megkötés, megszorítás

kérdő

melléknév
  • kutató, vizsgáló, firtató, érdeklődő
  • interrogatív (szaknyelvi)(szaknyelvi)

közállapot

főnév
  • közélet, társadalmi-gazdasági viszonyok

megesküszik

ige
  • megfogad, hitet tesz (valami mellett), felesküszik (valamire), esküt tesz (valami mellett), leteszi a nagyesküt (bizalmas), fogadalmat tesz, kötelezi magát (valamire), megbizonykodik (tájnyelvi)
  • megházasodik, házasságot köt, házasságra lép, egybekel Sz: bekötik a fejét; kimondja a boldogító igent