megszabadító szinonimái

melléknév, főnév
  • megmentő, felszabadító, megváltó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

népszerűtlen

melléknév
  • elvetett, ellenszenves, visszataszító, kéretlen, elfogadhatatlan, elutasított

megrostál

ige
  • szitál, megszitál, átrostál, átszűr, megszűr, megtisztít
  • kiválogat, kiválaszt, válogat, osztályoz, szortíroz (bizalmas), átvizsgál, megvizsgál, ellenőriz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszabadító szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megjegyzés

főnév
  • hozzászólás, észrevétel, hozzáfűznivaló, meglátás, magyarázat, megállapítás, véleménynyilvánítás, hivatkozás, reflexió, annotáció (választékos), obszerváció (régies), észrevevés (régies), aranyköpés (bizalmas), beköpés (szleng), bemondás (bizalmas), benyögés (szleng)
  • kommentár, jegyzet
  • bírálat

létszámcsökkentés

főnév
  • leépítés, elbocsátás, lapátra tétel (szleng), menesztés, kirúgás (bizalmas), kidobás

lelkiismeret-furdalá

főnév
  • lelkifurdalás, bűntudat, töredelem (régies), megbánás, önvád, kétség
  • bűnbánat

közélelmezés

főnév
  • élelmiszer-ellátás

megolvad

ige
  • felolvad, elolvad, felenged, oldódik, cseppfolyóssá válik, folyik
  • (választékos): meghatódik, ellágyul

mezsgye

főnév
  • földszegély, határszegély, földcsík, barázda, vakbarázda
  • ösvény
  • határ, határvonal, perem, széle (valaminek)

zászlóvivő

melléknév, főnév
  • zászlótartó, zászlóhordó
  • vezető, élharcos, főkolompos (pejoratív), vezéralak, hangadó

kiselejtez

ige
  • kiválogat, kiválaszt, kiszed, kiemel, kirostál, kiszuperál (bizalmas), kimustrál, szanál (bizalmas), eltávolít, kidob, eldob, kivet, kilök, félredob, szemétre dob, sutba dob, túlad (valamin), megszabadul, akolbólít (tájnyelvi)

kíméletes

melléknév
  • gyengéd, tapintatos, finom, figyelmes, óvatos, kedves, szelíd, enyhe, türelmes, béketűrő, részvétteli, diszkrét, humánus
  • megbocsátó, könyörületes, irgalmas

hártya

főnév
  • héj, bőrke, bőröcske (régies), burok, lemezke, film, serosa (szaknyelvi), velum (szaknyelvi), lantorna (régies), pille (régies), enyeg (régies), háportyika (tájnyelvi)
  • hályog
  • hártyapapír, pergamen

kivételez

ige
  • előnyben részesít, kedvez, favorizál, preferál

minuta, minutum

főnév
  • másodperc, pillantás, perc, pillanat

narancs

főnév
  • narancsfa
  • oranzs (idegen)
  • (bizalmas): narancsital, dzsúsz, narancslé, narancsnektár, narancsszörp

csatorna

főnév
  • kanális, folyóka, lefolyó, befolyó, befolyóka, kövezetfolyóka, árok, vízeresz (szaknyelvi), csurgó (tájnyelvi), csorga (szaknyelvi), bevezető árok, esővízi árok (régies), alagcső (szaknyelvi), eszterhéjeresz (tájnyelvi), eszterhéjcsepegő (tájnyelvi)
  • szennyvízcsatorna, szennyvízlevezető, vízbevezető
  • esőcsatorna, ereszcsatorna, eresz, vízköpő
  • bevágás, vájat, horony, hornyolat, barázda, mélyedés, rovátka, nút (szaknyelvi)
  • frekvenciasáv

porta

főnév
  • telek, lakótelek, háztelek, udvar, major (régies), háztáj
  • portásfülke, kapusfülke
  • (tájnyelvi): kapu, kapubejáró
  • (régies): török kormány
  • (régies): palota

őrizkedik

ige
  • (valamitől): óvakodik, körültekint, elkerül, kerül, mellőz, menekül
  • tartózkodik, távol tartja magát, megtartóztatja magát

megszámol

ige
  • megszámlál, megolvas (tájnyelvi), számba vesz, összeszámol, végigolvas

meghúzódik

ige
  • megfeszül, megrándul
  • megnyúlik, megvékonyodik, elvékonyodik
  • megbújik, elrejtőzik, meglapul, lapít, lapul, rejtőzködik, összehúzza magát, megbúvik (régies), gunnyaszt, sunyorog (tájnyelvi), kushad (bizalmas), kusmorog (tájnyelvi), kuttog (tájnyelvi), megtop (tájnyelvi)
  • meghúzza magát, bevackol (bizalmas), dekkol (szleng)

menettérti

főnév
  • retúr, retúrjegy, oda-visszajegy

önállótlan

melléknév
  • gyámoltalan, ügyefogyott, határozatlan, tehetetlen Sz: az anyja szoknyáján ül

megtisztul

ige
  • kitisztul, meghiggad (tájnyelvi), szublimálódik (idegen), leülepedik, leülepszik, megülepedik
  • megszabadul, mentesül

lila I.

melléknév, főnév
  • kékeslila, ibolyalila, ibolyaszínű, viola, violaszínű, orgonalila, orgonaszínű, bíborlila, püspöklila, mályvaszín, mályvaszínű

merre

határozószó
  • hová?, merrefelé?, mely irányba?
  • hol
  • amerre

öreg I.

melléknév
  • idős, agg, megvénült, hajlott korú, koros, matuzsálem, veterán, élemedett, éltes, vén, kipróbált, trottyos (bizalmas), idejeveszett (tájnyelvi), öregecske (tájnyelvi) Sz: megette már kenyere javát; elhullatta már a csikófogait; a szöszt is pösznek mondja; a hamut is mamunak mondja; a cinterem felé fordult már a rúdja; a málét se rághatja; a kriptakulcsot keresi; alkonyodik a napja; attól is fél, hogy az árnyékban megbotlik; csisz el, csosz el, bocskor; csoszog, nem jár; csüng a feje bal felé; egyidős a postaúttal; egyik lába a koporsóban van; eleget próbálja a tűfokot, mégsem találja; elérte a sok péntek (tájnyelvi); elkopott a foga; elunta a frisset, csak a lassút járja; estefelé van; görnyed évei súlya alatt; három lábon jár; hosszú belet húztak neki; inában van már a lotyogó nadrág; kenyerének javát megette; kettő helyett hármat lát; kikopott a sátoros ünnepekből; leánya is vénasszony (nőről); már a bíróságból is kiaggott; már lotyog a nadrágja; már sok karácsonyi szilvát evett; másodszor gyermek; mihelyt botlik, mindjárt esik; nem mai gyerek; nem bírja már a farát; öreg, mint az országút; pép az étke; régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta; sok pénteket ért már; sok húsvéti bárányt megevett; sokat szólott neki a kakukk; szájában két foga tartja az istrázsát; szemheggyel lát, fülheggyel hall; tisztes korú; töpörtő az orcája; tudja, mikor veszett Belgrád; túl van már az innenen; unja már a frisset, csak a lassút járja; vén, mint a postaút; vénebb az országútnál; vénebb a tízparancsolatnál; vénebb a Mátránál; virág volt, kóró lett
  • kemény, rágós, inas, porcogós, csimbókos (tájnyelvi)
  • régi, ócska, viseltes, avult, kopott, ósdi, özönvíz előtti
  • (idő) késő
  • (régies): nagy