megszámol szinonimái

ige
  • megszámlál, megolvas (tájnyelvi), számba vesz, összeszámol, végigolvas

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

metsző I.

melléknév
  • (tájnyelvi): levágnivaló
  • (fájdalom, hideg): éles, hasító, csontig ható, dermesztő, átható, kegyetlen
  • (megjegyzés): sértő, maró, gúnyos, szúrós, csípős, mardosó, szarkasztikus (választékos), fülsértő, elevenbe vágó, szatirikus, kíméletlen, fullánkos, égető, epés

közéje

határozószó
  • közé, közibe (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszámol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megkapaszkodik

ige
  • megfogódzik, megfogódzkodik, belekapaszkodik, hozzátapad, megfogantózik (tájnyelvi), megveti a lábát

leválik

ige
  • lefeslik, lefoszlik, elrongyolódik, lekopik, lenyúzódik
  • lemállik, leázik, lemegy, levásik (tájnyelvi), lenyűvik (tájnyelvi), lesuvad (tájnyelvi)
  • lepattog, elválik
  • lehasad, lereped, letörik
  • lehullik, lehámlik, leguvad (tájnyelvi)
  • eltér, elágazik, elkanyarodik, elhajlik, elhajol, elfordul

leltár

főnév
  • lista, jegyzék, lajstrom (régies), összeírás, kimutatás, inventárium (idegen), katalógus
  • állomány
  • leltározás, leltárkészítés, számbavétel

közelmúlt

főnév
  • tegnap

megölel

ige
  • átkarol, átölel, megszorít, keblére ölel, karjába szorít, karjaiba zár

mielőtt

határozószó
  • azelőtt

zavaros

melléknév
  • üledékes, iszapos, sáros, piszkos, szennyes, felkavart, letisztulatlan, ülepedetlen (régies), zákányos (tájnyelvi)
  • seprős, törött, megtört
  • bonyolult, komplikált
  • áttekinthetetlen, összekuszált, összekuszálódott, tisztázatlan, rendezetlen, összevissza, bizonytalan, zagyva, zűrös, zűrzavaros, érthetetlen, magyarázatra szoruló, kusza, zilált, konfúzus (régies), obskúrus (régies)
  • kavargó, gomolygó
  • homályos, ködös, elmosódott, pontatlan, vitatható
  • összefüggéstelen, inkoherens (szaknyelvi), logikátlan, illogikus, széteső, csapongó
  • fejetlen, feje tetején álló, kaotikus (választékos), anarchikus, háborgó
  • zaklatott, békétlen
  • felületes, hebehurgya, bizonytalan, ingatag, kapkodó

kísérő I.

melléknév
  • követő, védelmező
  • velejáró, együttjáró, párhuzamos, együtt előforduló, egyidejű, járulékos, mellékes, másodlagos, érintkező, kapcsolódó, kiegészítő, szinkrón (idegen), szimultán, konkomitáns (idegen), akcesszórius (idegen)

kimeríthetetlen

melléknév
  • sok, rengeteg, tömérdek, regiment, roppant, végtelen, határtalan, korlátlan, mérhetetlen, elfogyhatatlan, kiapadhatatlan, végeérhetetlen
  • gazdag, bőséges

hasas

melléknév
  • nagy hasú, hordóhasú, testes, terebélyes, pocakos, párnás, pucros (tájnyelvi), korpulens, dagadt, potrohos, pohos, hasban vállas (tréfás)
  • öblös, domború, bögyögös (tájnyelvi), dorkóderekú (tájnyelvi), dongóderekú (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): terhes, állapotos, várandós, viselős, nehézkes
  • vemhes, ellős (tájnyelvi), megkölykezendő (régies)

kiviláglik

ige
  • (régies): kivilágít, kisüt, kitűz
  • kiderül, fény derül (valamire), kitűnik, kisül, kitetszik (választékos), kivilágosodik

misszió

főnév
  • hivatás, küldetés, rendeltetés
  • kiküldetés, megbízás, megbízatás, kirendeltség, képviselet, delegáció, küldöttség, követség
  • hittérítés, hitterjesztés, térítés, misszionálás

nászút

főnév
  • nászutazás

csavar2

főnév
  • sróf (bizalmas), csavarozó (szaknyelvi)
  • csavarulat
  • (sportban): forgás, fordulat

porzik

ige
  • por támad
  • (tájnyelvi): szemetel, szitál, permetezik

őrmester

főnév
  • altiszt, strázsamester (régies), őrsvezető (szleng), őrmi (szleng)

megszégyenít

ige
  • szégyenbe hoz, dehonesztál, szégyenkezésre késztet, megaláz, meggyaláz, leéget (bizalmas), lejárat, leforráz, kipellengérez, szégyenpadra ültet, megbélyegez, rápirít, lebecsmérel, gyaláz, bepiszkít, besároz, szidalmaz, kicikiz (szleng), arcáz (régies)
  • szégyent hoz (valakire), megcsúfol, csúffá tesz, nevetségessé tesz, blamál (idegen), blamíroz (idegen) Sz: pellengérre állít; ráadja a vizes inget
  • felülmúl, túltesz (valakin), túlszárnyal, lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas)

megilletődik

ige
  • meghatódik, elfogódik, elérzékenyedik, elérzékenyül, megindul (választékos)
  • elszompolyodik (régies), elszontyolodik, megszontyolodik (választékos)

menteget

ige
  • tisztáz, igazol, ment, szépít, leplezget, mellette szól, védelmez, exkuzál (idegen), pártfogol, gyámolít

önfegyelem

főnév
  • önuralom, önmérséklet, önmegtartóztatás

megtörik

ige
  • betörik, megroppan, meggyűrődik, elnyaklik (régies), megroggyan, eltörekül (tájnyelvi)
  • eltér, elfordul, elhajlik
  • megcsuklik, elcsuklik
  • megszűnik, megbomlik
  • összeroppan, összetörik, beadja a derekát
  • meggyengül
  • elöregszik
  • (tekintet): megüvegesedik
  • megromlik

lírikus II.

főnév
  • (lírai) költő, poéta

mérték

főnév
  • mennyiség, nagyság, fok, mérv
  • méret, méretarány, lépték
  • fokozat, szint
  • mérő, mérce, mérőedény
  • etalon, standard, norma, zsinórmérték
  • versmérték, ritmus, modus (szaknyelvi), metrum (szaknyelvi), kánon (szaknyelvi), tempó
  • (régies): mérleg
  • határ, mérséklet, mértéktartás, mértékletesség, arányérzék

öregség

főnév
  • öregkor, vénség, aggottság, aggkor, éltesség, élemedettség, lettalkony (tájnyelvi)