megszűnik szinonimái

ige
  • véget ér, befejeződik, elmúlik, elévül, elenyészik, megsemmisül, felbomlik, eloszlik, elhárul, széthull, lejár, lezáródik, eláll, elül (lárma), elcsitul, elsimul, felszámolódik, lelohad, abbamarad, megáll, megszakad
  • feloszlik, becsuk (üzlet)
  • (régies): elhallgat, elnémul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

steril

melléknév
  • csírátlanított, csírátlan, csíramentes, baktériummentes, féregmentes
  • tiszta, színtiszta
  • terméketlen, meddő, gyümölcstelen
  • magtalan, nemzőképtelen
  • haszontalan, eredménytelen
  • kopár, rideg, puszta, üres

erőtan

főnév
  • dinamika (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszűnik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megközelítőleg

határozószó
  • hozzávetőleg, körülbelül, kb., megközelítően, közel, nagyjából, majdnem, idestova, csaknem, cirka (bizalmas), félig-meddig, többé-kevésbé, hevenyészve, durván, approximatíve (idegen), tél-túl (tájnyelvi)

libabőrös

melléknév
  • lúdbőrös, babos (tájnyelvi), borsókás (tájnyelvi), borzadt (tájnyelvi), csirkebőrös (tájnyelvi)

lepaktál

ige
  • (pejoratív): (titokban) összefog, összeszövetkezik, szövetkezik, szövetséget köt, szövetségre lép, összeszűri a levet, összepaktál, lepaklizik (tájnyelvi)

közkegyelem

főnév
  • amnesztia, közbocsánat (régies)

megrendül

ige
  • megrázkódik, megmozdul, meginog, megdől, megtántorodik, zökken, döccen
  • meghatódik, elérzékenyül
  • összerezzen, megdöbben, megijed, megrémül, megtorpan, visszariad, megdermed, összeroppan, összeomlik, tönkremegy

mindenhogyan

határozószó
  • mindenképpen, mindenképp, minden módon

zongorázik

ige
  • játszik, klimpíroz (bizalmas), klavíroz (régies), kalimpál (tájnyelvi)

kisüzem

főnév
  • kisvállalkozás, manufaktúra (idegen)

kinyílik

ige
  • felnyílik, feltárul, szétnyílik, széttárul, kitárul, kivágódik, kicsapódik, felcsapódik, felpattan, kikapcsolódik, kigombolódik, kioldódik, kinyitódik (tájnyelvi)
  • kivirágzik, kivirít, kifakad, kifeslik, kibújik, kisarjadzik, virágba szökken
  • kifejlődik, kibontakozik, kibomlik
  • felenged, megnyílik, közlékennyé válik

határincidens

főnév
  • határvillongás

klozet

főnév
  • illemhely, toalett, vécé, WC, budi (szleng), klotyó (szleng), nulla-nulla (szleng), pisilde (szleng), pottyantó (szleng), tojlett (szleng), pisálda (durva), műszerfal (szleng)

mókázik

ige
  • tréfálkozik, tréfál, bolondozik, komédiázik, viccel, humorizál, viccelődik, marháskodik (bizalmas), figurázik (tájnyelvi), mókál (tájnyelvi), mocézik (tájnyelvi), maskarál (tájnyelvi)

neje

főnév
  • felesége, oldalbordája (tréfás), élete párja, házastársa, hitvese, hitvestársa, hitestársa (régies)

csendes, csöndes

melléknév
  • hangtalan, hallgatag, néma, zajtalan, nesztelen, lecsitult
  • háborítatlan, békés, nyugalmas, nyugodt, eseménytelen
  • (hang): fojtott, elhaló, tompított, halk, suttogó
  • szófukar, szótlan, szűkszavú, kevés beszédű, hallgatag, sima
  • szerény, szolid, szende, szelíd, visszahúzódó, tartózkodó, jámbor, együgyű, sziszimuszi (tájnyelvi), bószmók (tájnyelvi), kukumusz (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi), hamvába holt

pöffeszkedik

ige
  • páváskodik, hivalkodik, henceg, kevélykedik, kidülleszti a mellét, feszít, fontoskodik, döngeti a mellét, nagyzol, kérkedik, dölyfösködik, adja a nagyot (bizalmas), proccol (bizalmas), dikheckedik (tájnyelvi), fúvászkodik (tájnyelvi), hámfárolódik (tájnyelvi), fújja a pofáját (tájnyelvi)

őslakó

főnév, melléknév
  • bennszülött, őshonos, belföldi, őslakos, autochton (idegen)

megtámadás

főnév
  • rátámadás, megrohanás, rajtaütés, rátörés, rárontás, nekirontás, zaklatás
  • ostrom, roham

megkér

ige
  • felkér, kérlel, megkeres, könyörög, rimánkodik, esedezik, kunyerál, rekvirál (régies), instál (régies)
  • felszólít, követel
  • feleségül kér, nőül kér
  • elkér, visszakér, visszakövetel, visszaigényel (választékos)(valamiről)
  • megigényel, megkérvényez, megpályáz, kérelmez, folyamodik, meginstál (régies), felkér (tájnyelvi)

merészség

főnév
  • bátorság, vakmerőség, elszántság, mersz, kurázsi (bizalmas), vitézség, hősiesség, halálmegvetés, legénykedés, hősködés
  • arcátlanság, szemtelenség, pimaszság, elbizakodottság, pofátlanság, impertinencia (idegen)
  • szemérmetlenség, kihívóság, bujaság

önvédelem

főnév
  • önsegély (régies)

megvénül

ige
  • megöregszik, megőszül, megvénhedik (régies), elagg (választékos), megaggik (régies), megaggul (régies), megkorosodik, megidősödik, megtörődik

lopó

főnév
  • lopótök, szívótök, szivornya, szívóemelő, hébér (tájnyelvi), hévér (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): huncut

metszéspont

főnév
  • döféspont

örül

ige
  • örvend, örvendezik, repes, ujjong, lelkendez, örömét leli (valamiben), boldog, szívesen vesz, vigad, tapsol, kedvét leli (valamiben), örömet érez Sz: a tetve is örvend; aligha kancája meg nem csikózott; azt se tudja, mit csináljon örömében; dagad a szíve a boldogságtól; fittyet hány a búnak; földhöz veri a seggét örömében; hízik a mája; kiugrik a bőréből; madarat lehet fogatni vele; majd kiugrik a bőréből örömében; örül, mint majom a farkának; összeüti a bokáját; széles a kedve; szélnek ereszti a bánatot; úszik a boldogságban