megpróbáltatás szinonimái

főnév
  • csapás, teher, szenvedés, kín, keserűség, tortúra, gyötrelem, próbatétel, próbakő, kereszt (választékos), hányattatás, viszontagság, vész, nyomor, szükség, ínség, pokoljárás, nyomás, stressz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csalit

főnév
  • csalitos, bozót, bozótos, cserjés, csere (régies), berek, liget, csenderes (tájnyelvi, szaknyelvi), csepőte (tájnyelvi), ciher (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): avar, haraszt
  • faág, gally

jóváír

ige
  • elismer, beszámít, betud
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megpróbáltatás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megharagít

ige
  • dühít, feldühít, dühösít, felbosszant, felmérgesít, felingerel, felbőszít, fölidegesít, megbosszant (régies), felharagít (tájnyelvi), felhergel, felhúz (bizalmas), felcukkol (szleng), felpaprikáz, kiborít (bizalmas)
  • dühbe hoz, méregbe gurít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, kihoz a béketűréséből

lestoppol

ige
  • leállít, megállít, leint
  • (bizalmas): lefoglal, félretétet
  • rezervál
  • (bizalmas): lemér, megállapít, lestopperol (bizalmas)
  • (szleng): letartóztat, nyakon csíp, lefülel (bizalmas)

léhűtő

melléknév, főnév
  • haszontalan, semmirekellő, naplopó, munkakerülő, dologtalan, lókötő, semmiházi, széltoló, lebzselő, angalit (régies), cihó (régies), gagyula (régies), naplesi (régies), piszma (régies), szátyók (tájnyelvi), lump (bizalmas), lumpáci (bizalmas), canga (tájnyelvi), csajbatag (tájnyelvi), léhonda (tájnyelvi), liflander (tájnyelvi), hídárendás (tájnyelvi), hujra (tájnyelvi)

kötelességtudás

főnév
  • kötelességérzet, felelősség

meglop

ige
  • megkárosít, kizsebel (bizalmas), kirabol, megzilál (tájnyelvi), megvág (szleng), levág (szleng), megkopaszt (bizalmas) Sz: megfeji az erszényét

mértan

főnév
  • geometria, térmértan, földmértan
  • mértanóra

vörösödik

ige
  • pirul
  • pirosodik

kiöl

ige
  • kiirt, kipusztít
  • legyilkol

kiken

ige
  • kizsíroz, kivajaz, bezsíroz
  • kifen, pödör
  • kifest, kenceficél, kiken-kifen, kipingál, kimázgál (tájnyelvi)

hányinger

főnév
  • émelygés, öklendezés, nausea (szaknyelvi), gyomorháborgás (tájnyelvi)
  • undor, undorodás, utálat, utálkozás, rosszullét, csömör, megcsömörlés

kitesz

ige
  • kihelyez, kirak, letesz, kipakol, kirámol
  • kifüggeszt, kiakaszt, kitűz, kiállít
  • eltávolít, elbocsát, kidob, kitessékel, ajtót mutat (valakinek), kiküld, kiutasít, kitilt, kihajít, kivág, kilódít, kiver, kirak, kicsap, kirúg, meneszt, kiadja az útját, (állásától) megfoszt, kiebrudal, kipenderít, (hivatalából) elmozdít, felmond
  • kilakoltat
  • feltesz, felrak, feltüntet
  • (írásjelet): odaír, kiír, feltesz, felrak, feltüntet
  • alávet, kiszolgáltat (valaminek)
  • megvan, rúg (valamennyire), felmegy (valamennyire), felér (valamivel), egyenértékű, egyenlő, annyi mint, azonos, megfelel

mimika

főnév
  • arcjáték, arckifejezés
  • némajáték

nagymérvű

melléknév
  • nagyarányú, nagyfokú, nagyszabású fontos, jelentős, nagy, kiterjedt

családi

melléknév
  • házi, otthoni
  • örökletes, öröklött, hozott, genetikai

pojáca

főnév
  • bohóc, paprikajancsi, ripacs, komédiás, bajazzo (idegen), harlekin (választékos), pierrot (idegen), buffó
  • piperkőc, bájgúnár, ficsúr, gigerli (régies), divatbáb, jampec (régies), divatmajom, divatbolond, szépfiú, díszhím, arszlán (régies), uracs (régies), dandy (régies)

öngyilkos

melléknév
  • szuicid (idegen), önpusztító

megrándul

ige
  • megrezzen, összerezzen, összerándul, megvonaglik
  • kibicsaklik, kificamodik, megbicsaklik, meghúzódik, megroppan, megmarjul (tájnyelvi), meggyökkenik (tájnyelvi), megiramkodik (tájnyelvi), megszeglik (tájnyelvi)

meggondolt

melléknév
  • átgondolt, tervszerű, célirányos, céltudatos, tudatos, logikus, előkészített, megtervezett, megalapozott, okos, bölcs, megfontolt, korrekt, körültekintő, óvatos, elővigyázatos, előrelátó, alapos, helyes, figyelmes, tapintatos, diszkrét, diplomatikus, józan

mellékutca

főnév
  • mellékút, sikátor, zugutca (régies), köz, barica (tájnyelvi)

otthon I.

főnév
  • lakás, hajlék, fészek, családi tűzhely, fedél, magánház, kvártély, tanya, rezidencia, lak, kuckó, zug, barlang, odú
  • menhely, szeretetház (régies), szegényház (régies), konviktus (régies)
  • panzió
  • szülőföld, hon

megszid

ige
  • leszid, megdorgál, elővesz (valakit), figyelmeztet, felelősségre von, lehord (bizalmas), legorombít (bizalmas), megpirongat, megszapul (tájnyelvi), megfedd, megró, megrovásban részesít, megkorhol, rápirít, megmossa a fejét, megint, megleckéztet, letol (bizalmas), leteremtettéz, rendreutasít, leteremt (bizalmas), kioszt (bizalmas), szemrehányást tesz, leszedi a keresztvizet (valakiről), ráncba szed, megreguláz, megtanítja emberségre, ledorongol (bizalmas), leszúr (bizalmas), lepocskondiáz, megkritizál, lebaltáz (szleng), legyaláz (tájnyelvi), elkeresztel (tájnyelvi), megcirmol (tájnyelvi), megzsémbel (tájnyelvi), leorrogat (régies), megpiszkol (tájnyelvi), lerámol (szleng), lebasz (durva)

leutazik

ige
  • lemegy, leugrik, lefárad
  • lerándul, leruccan
  • (távolságot): leutaz, megtesz

mentesül

ige
  • felszabadul, megszabadul, mentessé válik, kibújik (pejoratív)

önálló

melléknév
  • független, abszolút (idegen), maga ura, maga embere, önellátó, maga gazdája, szuverén, autonóm, különálló, szabad, szeparált (idegen), korlátlan, egyedülálló, önrendelkezésű, egyéni, privát
  • eredeti Sz: megáll a maga lábán; maga kenyerén van
  • felszabadult