meglop szinonimái

ige
  • megkárosít, kizsebel (bizalmas), kirabol, megzilál (tájnyelvi), megvág (szleng), levág (szleng), megkopaszt (bizalmas) Sz: megfeji az erszényét

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nászajándék

főnév
  • móring (régies), jegyajándék, hozomány

zűrzavar

főnév
  • zűr, felfordulás, fejetlenség, zavar, rendetlenség, összevisszaság, tohuvabohu (választékos)
  • anarchia, rendbomlás (régies), pánik, felbolydulás, káosz, kavarodás
  • kalamajka, rumli
  • lárma, hangzavar, zenebona, ricsaj, ribillió, zrí (szleng), ramazúri (bizalmas), kutyalakodalom (tájnyelvi), bolondokháza (bizalmas), kupi (szleng), pandemónium (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meglop szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megértet

ige
  • megmagyaráz, megokol, felnyitja a szemét (valakinek), érthetővé tesz, felvilágosít, illusztrál, értelmez, interpretál

lelkiismeret

főnév
  • lélek, kisbíró (régies)

lefolyik

ige
  • lecsorog, leszivárog, lemegy, lezúdul, lehömpölyög
  • végbemegy, lezajlik
  • eltelik, elmúlik
  • (tájnyelvi): lehull

könyök

főnév
  • könyék (tájnyelvi)
  • kanyar, forduló, görbület, hajlat, zug, kiugrás, ív
  • (szaknyelvi): sarokvápa, kiékelés

meginog

ige
  • megmozdul, elmozdul, megremeg, meging (régies), megbillen
  • megtántorodik
  • tétovázik, habozik, bizonytalankodik, megrendül, eltántorodik (választékos), hezitál, megtorpan, kétségek fogják el (választékos)

menet

főnév
  • menetelés, gyaloglás, díszmenet, gyalogmenet, mars
  • fölvonulás, körmenet
  • karaván
  • játszma, játék, forduló, asszó (szaknyelvi), csörte
  • mérkőzés, összecsapás
  • haladás, gyaloglás, menés, elmozdulás, helyváltoztatás, mozgás
  • csavarmenet
  • járat
  • forduló

vivát

módosítószó
  • éljen!, helyes!, úgy van!

kilátó

főnév
  • kilátópont, figyelőhely, magaslat

kifejt

ige
  • hüvelyez, kihánt, kihámoz, kopaszt, kitokoz, csumál (tájnyelvi), kipirgál (tájnyelvi)
  • kibont, felfejt, felbont
  • kitermel, kibányász
  • érvényre juttat, kibontakoztat
  • előad, ismertet, értelmez, fejteget, megmagyaráz, explikál (szaknyelvi), interpretál, tolmácsol, kommentál, tisztáz, érthetővé tesz, megvilágít, illusztrál, taglal, elmagyaráz, feltár
  • (régies): kifejleszt, kidolgoz

hálószoba

főnév
  • háló, hálóhelyiség, hálóterem, hálófülke, ágyasház (régies), alvószoba, hálóház (régies)

kiskabát

főnév
  • zakó, zeke (tájnyelvi), ujjas (tájnyelvi), zubbony, bekecs, bujka (tájnyelvi), jánkli (régies), mándli (tájnyelvi)
  • dzseki, lemberdzsek
  • blézer, spencer

merthogy

kötőszó
  • mivel, mivelhogy, minthogy, ugyanis

műhiba

főnév
  • gondatlanság, mulasztás, tévedés, hanyagság, nemtörődömség

cinege

főnév
  • széncinege, cinke, párismadár (régies), cicitár (tájnyelvi), csincsarara (tájnyelvi), kimpics (tájnyelvi), cince (tájnyelvi), kimpicskó (tájnyelvi), kimpicsmadár (tájnyelvi), nyitnikék (tájnyelvi)
  • őszapóka, kékcinke
  • (jelzőként): cingár, nyápic, vékony

pipál

ige
  • pipázik, pöfékel
  • csibukozik
  • (bizalmas): cigarettázik, dohányzik
  • (bizalmas): (kémény, tűzhányó) füstöl

osztálytárs

főnév
  • tanulótárs
  • évfolyamtárs

megmásíthatatlan

melléknév
  • megváltoztathatatlan, végleges, végérvényes, megingathatatlan, befejezett, szilárd, jóvátehetetlen, visszavonhatatlan, megfellebbezhetetlen, változhatatlan (választékos), immutábilis (idegen)

megelevenedik

ige
  • magához tér
  • felocsúdik, föleszmél, felelevenedik, életre kel

megünnepel

ige
  • megül, megtart, megemlékezik
  • lakomát tart, ünnepséget rendez

ordít

ige
  • üvölt, ordítozik, ordibál, bömböl, rivall, harsog, vonít, kurjongat, hangoskodik, lármázik, kiabál
  • acsarkodik
  • sír, zokog
  • jajveszékel
  • zúg, süvít, süvölt, bőg, tutul (bizalmas)
  • sikít, lerí, kiütközik, kitűnik, rikít (tájnyelvi)

megpróbáltatás

főnév
  • csapás, teher, szenvedés, kín, keserűség, tortúra, gyötrelem, próbatétel, próbakő, kereszt (választékos), hányattatás, viszontagság, vész, nyomor, szükség, ínség, pokoljárás, nyomás, stressz

lepra

főnév
  • bélpoklosság, bélpokol (régies)
  • (jelzőként): ocsmány, pocsék, rusnya, utálatos, gusztustalan, visszataszító, undorító, csúnya, rút
  • vacak, ócska, hitvány, silány, dibdáb, csapnivaló, tré (idegen), szar (durva)(szleng)

mellbevágó

melléknév
  • meghökkentő, megdöbbentő, elképesztő

ostyatartó

főnév
  • cibórium (idegen), tabernákulum (idegen)