megharagít szinonimái

ige
  • dühít, feldühít, dühösít, felbosszant, felmérgesít, felingerel, felbőszít, fölidegesít, megbosszant (régies), felharagít (tájnyelvi), felhergel, felhúz (bizalmas), felcukkol (szleng), felpaprikáz, kiborít (bizalmas)
  • dühbe hoz, méregbe gurít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, kihoz a béketűréséből

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megnyugtató

melléknév
  • biztató, derűs, bátorító, bizalmat keltő, reményteljes
  • kellemes, jóleső, kielégítő, csillapító, pihentető, mérséklő, békés, csendes

útipoggyász

főnév
  • csomag, málha, úti felszerelés, bagázs (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megharagít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megalkuvás

főnév
  • kompromisszum, opportunizmus, kiegyezés, meghunyászkodás, helyezkedés (pejoratív)
  • szerződés, megegyezés

legeltet

ige
  • őriz, pásztorkodik, füvel (tájnyelvi), gyepel (tájnyelvi), étet (tájnyelvi)

lankás

melléknév
  • lejtős, dimbes-dombos, hullámos, emelkedő

korán

határozószó
  • idő előtt, hamar, előbb, jókor (régies), idejekorán, koránt (tájnyelvi)
  • hajnalban, kora reggel, reggel, istennapkor (tájnyelvi)

megértet

ige
  • megmagyaráz, megokol, felnyitja a szemét (valakinek), érthetővé tesz, felvilágosít, illusztrál, értelmez, interpretál

megválasztás

főnév
  • kikiáltás, megszavazás
  • kiválasztás, szelekció

virgonc

melléknév
  • játékos, fürge, eleven, jókedvű, mozgékony, élénk, cservenka (tájnyelvi), energikus

kifecseg

ige
  • elmond, kibeszél, kikotyog, kilocsog, kicseveg, kicsacsog, kikottyant (bizalmas), kivakkant, kipletykál (bizalmas), elpletykál, elhíresztel, kikürtöl, elárul, továbbad, divulgál (idegen), elköp (szleng) Sz: eljár a szája; könyökén is kijön; mindent kikottyant a szája az alfele híre nélkül; mindent nyelve harangjára köt; nem áll meg benne a szó
  • (tájnyelvi): kifröcsög, kifröccsen, kiloccsan

kéziszerszám

főnév
  • kézbeli (tájnyelvi)

hajadonfőtt

határozószó
  • fedetlen fővel, kalaplevéve, fedetlenül, mezítfej (tájnyelvi)

kimerültség

főnév
  • fáradtság, gyengeség, elerőtlenedés, erőtlenség, kimerülés, összetörtség, bágyadtság, elcsigázottság, fásultság, letörtség, levertség, tompultság, elesettség, elkényszeredés (régies), aszténia (szaknyelvi), exhaustió (idegen)

melltű

főnév
  • bross, brosstű, mellcsat, dísztű, kitűző
  • fibula (idegen)

mosoly

főnév
  • mosolygás, somolygás (bizalmas), bazsalygás (tájnyelvi), nevetés
  • derű, öröm, elégedettség

bűnszövetkezet

főnév
  • bűnbanda, maffia, klikk, banda, klán, camorra

pengő

főnév
  • pengő forint
  • ezüstpénz

oltalmaz

ige
  • óv, véd, védelmez, őriz, pártol, pártfogol, gyámolít, segít, támogat, patronál

meghatározott

melléknév
  • megállapított, megjelölt, megadott, adott, körülhatárolt, körülírt, kötött, korlátozott, rögzített, pontos, célirányos, előírt, kijelölt, konkrét, bizonyos, kimért (régies), kitett (régies), megszabott, determinált

mecset

főnév
  • dzsámi, templom (mohamedán)

megrövidít

ige
  • megkurtít, lerövidít, csorbít, levág (szleng), felhajt (szoknyát), megnyirbál
  • meghúz, kivonatol (szöveget)
  • megkárosít, megkisebbít (tájnyelvi), becsap, rászed, palira vesz (szleng), átver (bizalmas), átcsesz (szleng), átráz (bizalmas)
  • csökkent, korlátoz, redukál, megfoszt (jogtól)

odavalósi

melléknév
  • ottani, odavaló, bennszülött, ottani illetőségű

megkezdődik

ige
  • elkezdődik, megindul, kitör, bejön (tájnyelvi), kezdetét veszi, fölvirrad
  • beáll, beköszönt, bekövetkezik

lehiggad

ige
  • lecsillapodik, elcsendesedik, megcsendesedik, megnyugszik, megbékél, kijózanodik, letisztul (tájnyelvi), megállapodik
  • megkomolyodik(szleng)
  • (tájnyelvi): (parázs) elhamvad, (tűz) kialszik

megtagad

ige
  • visszavon, visszautasít, elutasít, elvet, refüzál (idegen), ellene van (valaminek), ellenszegül
  • megvon, lemond
  • elvitat, kétségbe von
  • cserbenhagy, hátat fordít (valakinek), elárul, eltaszít(valaki mellett)

oldalsó

melléknév
  • oldalt lévő
  • oldalági, laterális (szaknyelvi)