családi szinonimái

melléknév
  • házi, otthoni
  • örökletes, öröklött, hozott, genetikai

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dög

főnév
  • hulla, holttest, tetem
  • (szitokszóként): állat, rohadék, szemét
  • (szleng): lány, nő
  • (tájnyelvi): dögvész, pestis, döghalál, dögmirigy (régies)
  • járvány, ragály, betegség
  • (jelzőként): nagyon, kutya, pokoli, szörnyű

mámor

főnév
  • bódulat, ittasság, borgőz (választékos), bódultság, részegség, szédület
  • spicc
  • boldogság, lelkesültség, örömmámor, gyönyörűség, hevület, elragadtatottság, eufória, eksztázis
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a családi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bűnszövetkezet

főnév
  • bűnbanda, maffia, klikk, banda, klán, camorra

belorusz

melléknév, főnév
  • fehérorosz

bejegyez

ige
  • beír, beleír, feljegyez, bemásol, felvesz, befirkant (bizalmas), nyilvántartásba vesz, beiktat, elkönyvel, bekönyvel, lajstromoz, inskribál (idegen), bevezet, besorol

ármány

főnév
  • fondorlat, fondorkodás, fondorság (régies), cselszövés, szövevény, cselszövény (régies), csel, intrika, áskálódás, mesterkedés, machináció (bizalmas), összeesküvés, aknamunka, mószerolás (szleng)

cinege

főnév
  • széncinege, cinke, párismadár (régies), cicitár (tájnyelvi), csincsarara (tájnyelvi), kimpics (tájnyelvi), cince (tájnyelvi), kimpicskó (tájnyelvi), kimpicsmadár (tájnyelvi), nyitnikék (tájnyelvi)
  • őszapóka, kékcinke
  • (jelzőként): cingár, nyápic, vékony

dákó

főnév
  • lökőrúd
  • (szleng): hímvessző, tag, szerszám (szleng), farok (bizalmas), fütykös (bizalmas), hancúrléc (tréfás), kuki (bizalmas), bot (szleng)
  • (régies): handzsár (régies), szekerce

köpeny

főnév
  • köpönyeg, felsőkabát, felöltő, lebernyeg, körgallér, pelerin, vállravető, palást, tóga (régies), plundra (régies), malaclopó (tréfás), mantil (régies), ebenlógó (tájnyelvi), kacagány (régies)
  • (szaknyelvi): gumiabroncs, autógumiburok, autógumi
  • köntös

abszurd

melléknév
  • képtelen, lehetetlen, elképesztő, bizarr, groteszk, fantasztikus, esztelen, értelmetlen

aki

névmás
  • ki (régies), amelyik

derengés

főnév
  • hajnalodás, hajnalfény, hajnalpír, pirkadat, napkelte, napkelet (tájnyelvi), pitymallat (tájnyelvi), félhomály

egyenest

határozószó
  • egyenesen, közvetlenül, rögtön, tüstént, rögvest, hirtelen, egyszerre, direkte (idegen)

félbemaradt

melléknév
  • befejezetlen, abbamaradt, abbahagyott, félbehagyott, lezáratlan, bevégzetlen, elintézetlen, függő, csonka, hiányos, töredékes

elszegényedik

ige
  • lerongyolódik, elnyomorodik, lecsúszik, tönkremegy, pauperizálódik (szaknyelvi), elszegényül (régies), kifürdik (tájnyelvi), lecseppen (tájnyelvi), levetkőzik (tájnyelvi), megszegényül (tájnyelvi) Sz: árnyékszolgára szorul; átalvetőre szorul; beleütött az erszényébe a lapos guta; csizmában kereste, mezítláb költötte; két táskára szerződik; kihajtja az egeret; kiverte az ág a szemét; kocsin kezdi, targoncán végzi; koldusbotra jut; koldustarisznyát akaszthat a nyakába; Kun László szekerére szorul; lefelé jár a rúdja; lovon jött, gyalog jár; szárazra jutott; taligára szorul; tarisznyára szorul
  • elérctelenedik (szaknyelvi), kimerül (szaknyelvi)

csalfa

melléknév
  • hamis, hitegető, hűtlen, csapodár, csalárd, megbízhatatlan, állhatatlan, kikapós, csalfás (tájnyelvi), kecsegtető (tájnyelvi), csali (tájnyelvi)
  • csalóka, csalogató, hiú (ábránd, remény), megtévesztő, délibábos, illuzórikus, illuzórius (régies), csalékony, üres (képzelgés)

butykos

főnév
  • üveg, butélia, flaska, palack
  • demizson

csodaszép

melléknév
  • gyönyörű, gyönyörűszép, világszép, tündérszép, meseszép, festeni való

elprédál

ige
  • elpazarol, elherdál, elpocsékol, eltékozol, elver, elveszteget, elkótyavetyél, elkölt, elfecsérel, elszór, nyakára hág, seggére ver (durva), elmismásol (bizalmas), elemészt (régies), eldividál (tájnyelvi)
  • (régies): elrabol, elragad, elzsákmányol

cselédlány

főnév
  • szolgáló, szolgálólány, mindenes lány, mindenes, háztartási alkalmazott, csecsi (pejoratív), dézsatündér (tréfás)

bepakol

ige
  • becsomagol, berak, betesz, behelyez, berámol
  • (tréfás): elfogyaszt, megeszik, belakik (valamivel), befal, bekebelez, felhabzsol, bezabál (durva), bekajol (szleng), beburkol (szleng), bepofáz (szleng)

csőtészta

főnév
  • makaróni

elszakadás

főnév
  • szétszakadás, kettészakadás, kettéválás, szétválás, széthasadás, elhasadás, elfeslés, szétfeslés
  • elválás, búcsúzás, elhatárolódás, elszabadulás, kiválás, különválás, kivonulás, kilépés, válás, elfordulás, elpártolás, elkülönülés, szecesszió (szaknyelvi), szeparálódás