nagymérvű szinonimái

melléknév
  • nagyarányú, nagyfokú, nagyszabású fontos, jelentős, nagy, kiterjedt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szakszó

főnév
  • műszó, terminus (szaknyelvi), terminus technicus (szaknyelvi), műkifejezés, mesterszó (régies), szakkifejezés

kilő

ige
  • kiröpít, elsüt, ellő, tüzel, robbant, eldurrant
  • indít, felbocsát, felenged, fellő, katapultál (szaknyelvi)
  • lelő, megöl, megsemmisít, elpusztít
  • (szleng): nekiiramodik, tép (szleng), száguld, repeszt (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nagymérvű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mosoly

főnév
  • mosolygás, somolygás (bizalmas), bazsalygás (tájnyelvi), nevetés
  • derű, öröm, elégedettség

megmérgez

ige
  • megöl, intoxikál (szaknyelvi), megétet (tájnyelvi), beitat (tájnyelvi), megmételyez, megemészt
  • megfertőz, beszennyez, megront
  • elmérgesít, kiélez, tönkretesz, elront, megkeserít

megharagít

ige
  • dühít, feldühít, dühösít, felbosszant, felmérgesít, felingerel, felbőszít, fölidegesít, megbosszant (régies), felharagít (tájnyelvi), felhergel, felhúz (bizalmas), felcukkol (szleng), felpaprikáz, kiborít (bizalmas)
  • dühbe hoz, méregbe gurít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, kihoz a béketűréséből

licitál

ige
  • árverez
  • ráígér, felülígér, többet ígér
  • bemond

műhiba

főnév
  • gondatlanság, mulasztás, tévedés, hanyagság, nemtörődömség

nyombél

főnév
  • patkóbél, duodenum (szaknyelvi)

kultúra

főnév
  • műveltség, művelődés, közműveltség, közművelődés, civilizáció
  • kulturáltság, pallérozottság, csiszoltság
  • termesztés, művelés, megművelés
  • tenyészet, baktériumtelep

közfelháborodás

főnév
  • közutálat, közfeltűnés

illegális

melléknév
  • törvénytelen, törvényellenes, törvénysértő, törvénybe ütköző, jogtalan, tiltott, föld alatti, alkotmányellenes, tilos, engedély nélküli, fekete (bizalmas)

lángol

ige
  • ég, lobog, lángokban áll, langallik (tájnyelvi)
  • világít, fényt vet
  • (nap): tűz, tüzel
  • kipirul, hevül
  • ragyog
  • rajong, lelkesedik

odaadó

melléknév
  • lelkes, buzgó, önfeláldozó, áldozatos, áldozatkész, rajongó, szenvedélyes, segítőkész, bőkezű, adakozó, önzetlen, ragaszkodó, hűséges, testi-lelki, megbízható, állhatatos, bizalmas

ördögcérna

főnév
  • elevengát (tájnyelvi), lícium, semfűsemfa (tájnyelvi)

egyenest

határozószó
  • egyenesen, közvetlenül, rögtön, tüstént, rögvest, hirtelen, egyszerre, direkte (idegen)

röpirat

főnév
  • brosúra, gúnyirat, szatíra
  • tacepao (bizalmas)
  • szórólap, röplap, röpcédula

portya

főnév
  • betörés, beütés
  • zsákmányolás, fosztogatás, rablás
  • szereplés, turné, körutazás, művészkörút, hangversenykörút
  • (szleng): túra, kirándulás

nagyrabecsülés

főnév
  • elismerés, tisztelet, megbecsülés, presztízs, respektus (idegen), reputáció (idegen), méltánylás, méltatás, reverencia (idegen), értékelés

mór

melléknév, főnév
  • szaracén (régies), szerecsen (régies), berber, arab

nóta2

főnév
  • (régies): vétség, hibázás
  • pör

poggyászmegőrző

főnév
  • csomagmegőrző
  • ruhatár

négyes

főnév
  • kvartett (szaknyelvi), négyesdi (tájnyelvi)
  • jó, daru (szleng), fotel (szleng), jojó (szleng), kapufa (szleng), nózi (szleng), nyúl (szleng), szögletes jegy (szleng), csitiri (szleng), csetür (szleng)
  • (régies): elégtelen (érdemjegy)

megpecsétel

ige
  • érvényesít, hitelesít, törvényesít, szentesít, tanúsít
  • megerősít, jóváhagy, helybenhagy, helyesel, elismer

nyávog

ige
  • miákol, nyivákol, vernyákol (tájnyelvi) Sz: bernákol, mint a macska
  • (pejoratív): énekel, kornyikál (pejoratív)
  • (pejoratív): nyafog, pityereg, sír

porlaszt

ige
  • légneműsít (szaknyelvi), elgázosít, elpárologtat, permetez
  • porít, porrá zúz, pulverizál (szaknyelvi), őröl, aprít